228 talált cikk a kata kifejezésre

Kérdés: Intézeti munkatársunk titkárnői feladatokat lát el közgazdasági szakközép-iskolai végzettséggel. A besorolása a közalkalmazotti tábla "D" fizetési osztályában van. Munkaköri leírása a szükséges végzettségnek is az előbb említett képzettséget jelöli meg. Munkatársunk saját elhatározásából elvégzett egy tanfolyamot, amelyre az intézet nem kötelezte, nem is finanszírozta. A bizonyítvány alapján OKJ 54343901 azonosító számú "irodavezető" szakképzettséget szerzett. Az igazolás alapján kéri, hogy a "D" fizetési osztályból előresorolása megtörténjen az "E" fizetési osztályba. A munkaköri leírásához képest feladatai nem változtak. Véleményünk szerint az előresorolás nem indokolt, döntésünk helyes vagy sem?

Kérdés: Tanulmányi szerződés megszegése miatt az egyik munkatársunkat tanulmányi költség visszafizetésére kell köteleznünk. A munkából kieső időre, gyakorlati képzési időre, ill. a tanulmányi szabadságok miatt kiesett időre kifizetett illetményt is vissza kell fizetnie, mivel ezekre az időszakokra is megkapta az illetményét. Ezek a kieső idők részben a 2005. évet (ami után az adó- és járulékfizetés, valamint adóbevallás már megtörtént), részben a 2006. évet érintik. Bruttó vagy nettó összegben, azaz szja-val, nyugdíjjárulékkal, munkavállalói járulékkal csökkentve kell-e megállapítani a kieső napokra kifizetett illetményt?

Kérdés: 1. Az amatőr sportversenyeken átadott érmék, plakettek, serlegek könyvelése milyen költségnemen történhet? 2. Szabályzatok hatályosítása szellemi termék-e? 3. Pályázatok kezelési költsége a beruházás részét képezheti-e, ha annak számlázása az aktiválás előtt történik meg? 4. Önkormányzatunk többfelé nyújt be pályázatot. Ezek egy része eredményes, mások sikertelenek. Helyesen járunk-e el, ha a pályázati díjat az 56-os költségnemek közé könyveljük?

Kérdés: Pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkatársunk 2004. október 25-én szülte első gyermekét. A 2004. évi szabadságot szülés előtt kivette. 2007. szeptember 1-jén munkába kíván állni. Hány nap szabadság illeti meg?

Kérdés: Egy intézmény a vezetőjének telefonköltségéből havi bruttó 10 000 Ft-ot és további 3 főnek a havi előfizetési díját vállalja át. Ez természetbeni juttatásnak minősül-e, és a munkáltatót milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?

Kérdés: A munkavállalók olyan kéréssel fordultak az intézmény vezetőjéhez, hogy a lehetőségekhez mérten más béren kívüli juttatások helyett az intézmény inkább járuljon hozzá az internetet igénylő vagy azzal már rendelkező munkatársak internetezési költségeihez. Kérdésünk, hogy milyen feltételekkel lehet ez a juttatás adómentes?

Kérdés: Intézményünk egy budapesti pedagógus- és nővérszálló, egy telephellyel üzemel, folyamatosan megszakítás nélkül. Ebből adódóan vannak olyan munkakörök, amikor a kollégáknak telefonkapcsolatban kell állniuk, valamint a mobiltelefon biztosítja az azonnali elérhetőséget rendkívüli berendelések esetén. Igazgatói engedéllyel ezek a kollégák a saját tulajdonú, nem előfizetéses, hanem kártyás mobiltelefonjukba feltöltő kártyát vásárolhatnak. Egy kollégánk az intézmény tulajdonában lévő mobiltelefont használja, ugyancsak feltöltő kártyával. Intézményünk előfizetéses mobiltelefonokkal is rendelkezik, melyet az igazgató asszony és a két épület gondnokai használnak. A telefonok üzemeltetésével kapcsolatos költségeket a dolgozók szempontjából hogyan kell figyelembe venni, személyijövedelemadó-mentes vagy adóköteles juttatásként?

Kérdés: Egy volt munkatársunk munkaviszonyának felmondása miatt bírósághoz fordult. A bíróság a munkaviszony jogellenes megszüntetését állapította meg, és visszamenőlegesen az elmaradt munkabér, továbbá kéthavi átlagkereset megfizetésére kötelezte a hivatalt. Értelmezésünk szerint ez a kéthavi átlagkereset is bérjövedelem, amelyből le kell vonnunk az adóelőleget.

Kérdés: 2004. évben tanulmányi szerződést kötöttünk az intézmény egyik munkatársával. A szerződést abban a tudatban kötöttük meg, hogy az intézmény által vállalt képzési költségek miatt nem lesz adó- és járulékfizetési kötelezettségünk. [A képzés minden tekintetben megfelel az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés p) pontjában előírt feltételeknek.] A 2006. évi Szja-tv. új rendelkezése szerint az iskolai rendszerű képzés átvállalt költsége – más egyéb juttatásokkal együtt – csak a törvényben meghatározott összeghatárig mentes a közterhek alól. Intézményünk anyagi forrásai szűkösek, így további terheket már nem tudunk vállalni. Kérdésünk, hogy milyen következményekkel jár az intézményre nézve az, ha az előzőekben leírt okok miatt az intézmény felbontja a tanulmányi szerződést?

Kérdés: Belföldi könyvtár megbízásából külföldi könyvtárban található kiadványok bizonyos oldalairól fénymásolatot kérünk. Tekinthetjük-e ezt a szolgáltatást könyvtári tevékenységnek és az ennek megfelelő áfakulcsot alkalmazhatjuk-e, vagy a külföldi által végzett tevékenység áfakulcsa alkalmazható?