224 talált cikk a kata kifejezésre

Kérdés: A bölcsődei dajka munkavállaló 16 év munkaviszonnyal rendelkezik vállalkozói szférában, és 11 év közszférában eltöltött jogviszonnyal. Végzettsége középfokú. A BDDSZ által szervezett, a 15/1998. NM rendelet előírásainak megfelelő tanfolyamot elvégezte, amely tanúsítványt adott. A 15/1998. NM rendelet 44. §-a (1) bekezdésének megfelel a végzettsége, a bölcsődei dajka képesítési előírásait meghatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyamot elvégezte a rendelet 176. §-ának (3b) bekezdésében meghatározott határidőn belül. A 20/2017. EMMI rendelet alapján a bölcsődei dajka tanfolyamra való jelentkezés feltétele alapfokú vagy középfokú végzettség. A Kjt. 87/A. §-ának (3) bekezdése alapján a közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál az (1)–(2) bekezdéseken túlmenően figyelembe kell venni a) a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett. Mivel a bölcsődei dajka munkakör alapfokú végzettséggel is betölthető, és a 15/1998. NM rendelet a munkakör betöltésétől számított 12 hónapon belül írja elő a képesítési követelmények valamelyikének megszerzését, véleményünk szerint az alapfokú végzettséggel az első munkaviszonya óta rendelkezik, így a besorolásnál valamennyi munkahely beszámítandó.
A BDDSZ tájékoztatója szerint:
„Eszmei közalkalmazotti idő számítása
A Kjt. 78/A. §-a (3) bekezdésének a) pontjához kapcsolódóan megjegyezzük, hogy:
– Kisgyermeknevelő munkakör esetében, csak azokat a korábbi Mt. szerinti jogviszonyokat lehet figyelembe venni, amikor a dolgozó rendelkezett már valamelyik csecsemő- és kisgyermekgondozó-nevelő szakképesítéssel a 15/1998. NM rendelet 2. számú mellékletében előírtak közül.
– Bölcsődei dajka, konyhalány, egyéb technikai és adminisztratív munkakörök esetén nincsen képesítésre vagy iskolai végzettségre vonatkozó előírás a 15/1998. NM rendeletben (a Magyar Bölcsődék Egyesülete által szervezett bölcsődei dajka tanfolyam nem minősül államilag elismert szakképesítésnek), ezért esetükben valamennyi korábbi munkahely jogszerző időnek számít. Viszont, azon bölcsődei dajkák esetén, akik a 01193003 azonosító számú dajka szakképesítéssel rendelkeznek, már csak a dajka szakképesítés megszerzésétől számított, a Kjt. 87/A. §-a szerint elfogadható jogviszonyok adnak jogszerző időt, azonosan a kisgyermeknevelő munkakörnél alkalmazandó szabályhoz.”
A dolgozó nem a 01193003 azonosító számú dajka szakképesítéssel rendelkezik, hanem a miniszteri rendeletben előírt tanfolyamot végezte el, melyet a Magyar Bölcsődék Egyesülete szervezett. Fenti szabályok és tények alapján a besorolásánál helyesen járunk el, ha a vállalkozói és a közszférában eltöltött éveket is beszámítjuk a fizetési fokozat tekintetében?

Kérdés: A GYED-ről történő visszatérés kapcsán – köztisztviselői jogviszonyban, korábbi csoportvezetői megbízással – milyen jogai és kötelezettségei vannak egy anyukának a munkakör, a vezetői státusz, bérezés esetén? A munkáltatónak vissza kell-e adnia a vezetői megbízást? Tekintettel arra, hogy a csoportvezetői megbízása évente, minden év első negyedévében kerül megújításra: a GYED időtartama alatt ez jogilag minek minősül? Megszűnt, szünetelt, vagy csak nem került megújításra?
Visszatéréskor kötelesek-e az aktuális bértábla szerint besorolni őt, figyelembe venni az időközbeni illetményemeléseket? Mikortól részesülhet személyi illetményben? A visszatérésekor új vezetői megbízásról kell-e dönteni, vagy a korábbi gyakorlat folytatásáról? A távollét alatt határozott időre betöltött státusz jogilag milyen minősítés alá esik, ez ideiglenes szervezési megoldásnak vagy szervezeti átalakításnak tekinthető-e, és a határozott idő lejártakor köteles-e a munkáltató a státuszt számára felszabadítani? Elutasíthatja-e a részmunkaidőt a munkáltató a vezetői státuszra hivatkozva?

Kérdés:

A pályázatok végrehajtása során több esetben előfordul, hogy a beruházás (kerékpárút-építés, útfelújítás stb.) idegen tulajdonon valósul meg. Az ingatlanvagyon-kataszterben szerepeltetni kell-e az idegen tulajdonon végzett ingatlant érintő beruházásokat?

Kérdés: Kistelepülési önkormányzat vagyunk, és egyre nagyobb a szakemberhiány arra vonatkozóan, hogy kisebb javítási, karbantartási feladatokat elvégeztessünk. A vállalkozások általában ilyen kis volumenű munkát nem vállalnak, de előfordul, hogy a környéken vállalkozás sincs, aki kisebb javításokat elvégez (pl. ajtózárcsere, a buszmegálló törött deszkáinak kijavítása, a mosdóhelyiség kimeszelése, kiesett csavarok pótlása, szekrényzár cseréje, polc javítása stb.). A településen még él egy-két idősebb nyugdíjas, aki el tudja végezni, de nem számlaképes, illetve van olyan vállalkozás, aki elvállalná, de katás vállalkozó, így az önkormányzatnak számlát kiállítani nem tud. Köthet-e az önkormányzat megbízási szerződést egy nyugdíjassal vagy egy katás vállalkozóval a fentiekben felsorolt kisebb javítási feladatok elvégzésére?

Kérdés:

Vezető beosztású munkatársaink magántulajdonú gépjárművüket használják, munkakörükből adódóan beszerzéshez, telephelyekre utazáshoz, különböző egyéb helyszínekre jutáshoz. Nem készítünk részükre elszámolást, hanem belső szabályzat alapján egy meghatározott összeget fizetünk ki részükre a teljesítésigazolás kiállítását követő hónapokban. Ez a vezetői utasítás régi (2016), szeretnénk frissíteni a mostani szabályozások szerint. Új tagintézmény-vezetőt neveztünk ki, és szeretnénk részére költségtérítést fizetni kiküldetésirendelvény-nyomtatvány kitöltése nélkül, belső vezetői utasítás alapján. Van-e kötelező eleme a vezetői utasításnak (pl.: a gépjármű adatai)? A gépjárműnek a tulajdonában kell lennie?

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszony esetén, ha 65 évesen a közalkalmazott nyugdíjba vonul, a felmentési idő számításakor beleszámít-e az előző közalkalmazotti jogviszonyában töltött idő, vagy csak a jelenlegi jogviszonya kezdete? A felmentési bér számításakor csak az alapbért kell figyelembe venni?

Kérdés: Kjt. hatálya alatt álló intézmény dolgozója nem az intézményben elvárható magatartási szabályoknak megfelelően viselkedik kollégáival (tiszteletlen, kiabálva kommunikál). Milyen jogi lépést tehet a munkáltató a közalkalmazottal szemben?

Kérdés:

Polgármesteri hivatalunkban köztisztviselőként dolgozó főkönyvi könyvelő, aki érvényesítési feladatokat is ellát, a nők 40 éves korkedvezményes nyugdíjra lesz jogosult. A polgármesteri hivatal önálló gazdasági szervezettel rendelkezik. Mivel megfelelő végzettségű és szakmai tapasztalattal rendelkező munkatársat nagyon nehéz találni, megtehetjük-e, hogy jogviszonyát az Mt. hatálya alá tartozóvá módosítjuk, és ugyanabban a feladatkörben továbbfoglalkoztatjuk (könyvelési feladatok és érvényesítés, vagy csak könyvelési feladatok, érvényesítés nélkül), ő pedig majd a munkaviszonya fenntartása mellett megigényli a nyugdíjazását? A nyugdíj folyósítását ebben az esetben kell-e szüneteltetni?

Kérdés:

Egy kórházban külföldi állampolgár beteg került felvételre, aki készpénzt helyezett euróban letétbe és arany ékszert megőrzésre. A beteg elhunyt, a kórházi ellátásának térítéséről kiállított számlát nem tudta az intézmény részére kifizetni. A kórház a követelésének behajtására, a letétbe helyezett pénz- és vagyontárgy rendezésére felvette a kapcsolatot a beteg által megadott magyarországi lakcíme szerinti illetékes önkormányzattal, az örökösök felkutatására. Az önkormányzat visszajelzése alapján a megadott lakcímre nem jelentkezett be az elhunyt magánszemély, illetőségéről, lehetséges örököséről/örököseiről semmilyen információval nem rendelkeznek. Jelenleg a kórház az elhunyt magánszemély országából próbál információt szerezni az ügy rendezésére. Amennyiben az eljárás nem vezet eredményre, akkor mi a teendője a kórháznak? A letéti összeget betudhatja-e a kórházi ellátás miatti követelésébe? Az átvett arany ékszert milyen értékkel veheti figyelembe a fennálló követelésének rendezésére?

Kérdés: Önkormányzat tulajdonában van egy régi iskolai épület, melyben iskola már nem működik. Más településen lévő iskolák és alapítványok tábort szerveznének ebben az épületben, így azt bérbe vennék pár napra, legfeljebb egy hétre. Megítélésünk szerint ez szintén adómentes ingatlan-bérbeadás lenne. Helyes a következtetésünk? Ez esetben a tábor felnőtt kísérőinek meg kell fizetniük az idegenforgalmi adót?