Találati lista:
81. cikk / 222 Terápiás munkatárs besorolása
Kérdés: Szociális intézményünkben dolgozókra az 1/2000. SzCsM rendelet 3. számú melléklete tartalmazza a munkakörökre vonatkozó képesítési előírásokat. Terápiás munkatárs esetében a felsorolást kezdi a főiskolai végzettségekkel, azonban a felsorolás végén már találhatók olyan végzettségek, amelyek középfokúak, illetve OKJ 54 és OKJ 55 végzettségek. Ezekbe a munkakörökbe beletartoznak a gerontoló-giai gondozó, mentálhigiénés asszisztens, szociális asszisztens és a pszichiátriai gondozó. A 257/2000. Korm. rendelet 2. számú melléklete tartalmazza a munkakörökre vonatkozó fizetési osztályokat. Terápiás munkatárshoz az F, G, H, I, J fizetési osztály van meghatározva. A 257/2000. Korm. rendelet alapján legalább F fizetési osztályba kell besorolni, az 1/2000. SzCsM rendelet alapján azonban főiskolai végzettségnél alacsonyabb iskolai végzettséggel is betölthető a munkakör? Ha valaki nem rendelkezik az előírt képesítési követelménnyel, de nem találunk megfelelő végzettséggel rendelkezőt, hogyan sorolható be?
82. cikk / 222 Képesítési követelmények változása a szociális ágazatban
Kérdés: Az ápoló munkakörű közalkalmazott egészségügyi szakközépiskolai érettségi bizonyítvánnyal és OKJ 54-140-02 pedagógiai és családsegítő munkatárs szakképesítéssel rendelkezik. A 257/2000. Korm. rendelet "C", "D", "E" fizetési osztályba engedi besorolni az ápolói munkakört. Az OKJ 54-es számú végzettséget az 1/2000. SzCsM rendelet 3. sz. mellékletében nem sorolja fel az ápolói munkakör betöltéséhez szükséges végzettségek között.
Ilyen esetben besorolható-e az ápoló "E" fizetési osztályba, vagy pedig csak az egészségügyi érettségi bizonyítvány vehető figyelembe, és "D" fizetési osztályba sorolható? A 2018. 01. 01. napjától hatályos 1/2000. SzCsM rendelet az ápolói munkakört "C", "D", "E" fizetési osztályba sorolja. A?dolgozó egészségügyi szakiskolai bizonyítvánnyal rendelkezik. A 2017-ben hatályos rendelet alapján az ápoló munkakört "B", "C", "D", "E" fizetési osztályba lehetett sorolni. Ez alapján az egészségügyi szakiskolai bizonyítvány "B" fizetési osztályba lett besorolva. A 2018. 01. 01-jei változás hatására át kell sorolni a szakiskolai végzettséggel rendelkező dolgozókat "C" fizetési osztályba? Van-e valami iskola-előírási kötelezettség?
Ilyen esetben besorolható-e az ápoló "E" fizetési osztályba, vagy pedig csak az egészségügyi érettségi bizonyítvány vehető figyelembe, és "D" fizetési osztályba sorolható? A 2018. 01. 01. napjától hatályos 1/2000. SzCsM rendelet az ápolói munkakört "C", "D", "E" fizetési osztályba sorolja. A?dolgozó egészségügyi szakiskolai bizonyítvánnyal rendelkezik. A 2017-ben hatályos rendelet alapján az ápoló munkakört "B", "C", "D", "E" fizetési osztályba lehetett sorolni. Ez alapján az egészségügyi szakiskolai bizonyítvány "B" fizetési osztályba lett besorolva. A 2018. 01. 01-jei változás hatására át kell sorolni a szakiskolai végzettséggel rendelkező dolgozókat "C" fizetési osztályba? Van-e valami iskola-előírási kötelezettség?
83. cikk / 222 Szociális intézmények ellátottainak pénzkezelése
Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, megyei kirendeltségekkel. A kirendeltségek illetékességi körébe tartozó intézmények 5-80 km-es távolságban vannak. Az Áht. szerinti jogkörgyakorlások közül az érvényesítést és a pénzügyi ellenjegyzést felhatalmazás szerint a kirendeltségi munkatársak gyakorolják. A szociális intézmények ellátottainak bankban lévő pénzét és készpénzét az intézmény által kialakított gyakorlat és belső szabályzat alapján az intézményi munkatársak kezelik, vezetik az analitikus nyilvántartást. Az ellátottak pénzét vagy az ellátott nevére szóló bankszámlákon, vagy a Magyar Államkincstárnál vezetett letéti számlán tartják az intézmények. Miután nem költségvetési pénzről (ellátott saját pénze) van szó, kell-e a pénztárbizonylatokon a jogkörgyakorlásokat (érvényesítés, utalványozás) gyakorolni? Sok esetben az érvényesítés a kifizetést követő 1-2 héten, de minimum pár napot követően történik meg, így elveszíti a jogszabályalkotó szándéka szerinti ellenőrző funkcióját.
84. cikk / 222 Magánszemély részére EU-s forrásból biztosított telefonhasználat
Kérdés: TOP-projektben dolgozó munkatársak részére telefonkészüléket vásároltak a TOP-projekt keretében, a számlája az EU-s projekt terhére elszámolásra került. A telefon magáncélú használata miatti adófizetési kötelezettséget a munkáltató teljesíti. A magáncélú használat miatti adófizetési kötelezettség a TOP-os telefonok esetében fennáll-e az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 4.25. pontja alapján?
85. cikk / 222 Ingyenes szolgáltatáshoz kapcsolódó áfa
Kérdés: Intézményünk egy önkormányzat által fenntartott költségvetési szerv, egy múzeum. Alaptevékenységei közé tartozik a múzeumi kiállítási tevékenység, mely feladat a kulturális javakra alapozott hazai vagy külföldi állandó, időszakos vagy vándorkiállítások, tárlatok szervezésével, rendezésével (beleértve a tudományos előkészítést, tématerv-, illetve forgatókönyvírást és -bírálatot), továbbá a kiállítások rendezését és bemutatását közvetlenül szolgáló grafikai-tervezési, installálási, ügyeletesi tevékenységekkel összefüggő feladatok ellátása. A múzeum az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok alapján állapítja meg. A?szervezett kiállításokat a nyilvántartásaink szerint a látogatók közel 45%-a ingyenesen látogatja, vannak jogszabály alapján meghatározott ingyenességek (70 év felettiek, 6 éven aluliak pl.), és vannak saját, belső utasítás alapján adott ingyenes esetek is (pl. különböző tagsági kártyával rendelkezők, vagy a múzeumnál dolgozók családtagjai, egyéb tiszteletjegyek). Továbbá a megnyitókon is ingyenesen tekinthetik meg a látogatók a kiállításokat.
Kérdéseink:
– Az Áfa-tv. 14. és 69. §-ai alapján kell-e az ingyenes szolgáltatás után áfát fizetnünk, mi az áfa alapja?
– Kell-e az ingyenes szolgáltatásokról számlát kiállítani?
– Hogyan tudnánk szabályosan a kiadások teljes áfáját levonni? A kiadás több, mint a bevétel.
– Az ingyenes látogatások esetében, ha minden esetben megfizetjük a teljes árú jegyár áfáját, akkor visszaigényelhetjük-e minden (figyelembe véve az áfatörvény szabályozásait, hogy melyek a nem levonható tételek), a kiállítások megvalósítása érdekében igénybe vett szolgáltatás, vásárolt termék áfáját?
Kérdéseink:
– Az Áfa-tv. 14. és 69. §-ai alapján kell-e az ingyenes szolgáltatás után áfát fizetnünk, mi az áfa alapja?
– Kell-e az ingyenes szolgáltatásokról számlát kiállítani?
– Hogyan tudnánk szabályosan a kiadások teljes áfáját levonni? A kiadás több, mint a bevétel.
– Az ingyenes látogatások esetében, ha minden esetben megfizetjük a teljes árú jegyár áfáját, akkor visszaigényelhetjük-e minden (figyelembe véve az áfatörvény szabályozásait, hogy melyek a nem levonható tételek), a kiállítások megvalósítása érdekében igénybe vett szolgáltatás, vásárolt termék áfáját?
86. cikk / 222 Tankerület vagyonkezelésébe átadott ingatlan vagyon
Kérdés: Önkormányzatunk a tankerületnek – vagyonkezelési szerződés alapján – vagyonkezelésbe adta az iskola épületét. (Természetesen ingó vagyon is átadásra került, de a kérdés szempontjából ez most irreleváns.) Az átadáskor a tárgyieszköz-analitikából kivezettük az ingatlan bruttó értékét és az átadásig elszámolt értékcsökkenését, a főkönyvi könyvelésben is ezt a megfelelő módon (nemzeti vagyon változásával szemben) elszámoltuk. A továbbiakban az önkormányzat ezt a vagyonkezelésbe átadott vagyont a 0-s számlaosztályban tartja nyilván. A kérdésünk arra vonatkozik, hogy az ingatlanvagyon-kataszterben ezt hogyan kell kezelni? Ki kell vezetni az épületeket a vagyonkataszterből is? (A tulajdonjog továbbra is az önkormányzaté marad, csupán vagyon-kezelésbe adta.) Az ingatlanvagyon-kataszter összértékének, a tárgyieszköz-analitikában nyilvántartott ingatlan vagyon bruttó értékének és a főkönyvi könyvelésben a 12-es állományi számlák értékének egyeznie kell, ezért úgy gondolom, hogy a vagyonkataszterből is ki kell vezetni.
87. cikk / 222 Személyi finanszírozás
Kérdés: NEAK által finanszírozott, önkormányzathoz tartozó költségvetési szerv vagyunk. A MÁK múlt év novemberében közölte velünk, hogy forgótőke-tartozásként utaljunk át nekik közel 4 millió forintot 2015-2017. év vonatkozásában. Tisztáztuk, hogy ez a "követelésük" miből adódik: XY dolgozó pl. október hónapban táppénzre megy, de a táppénzes papírjait november hónapban adja le. A KIRA-ban nem kerül október hónapban rögzítésre a távolléte, emiatt a dolgozó teljes havi munkabért kap. A MÁK részéről megtörténik október 31-ével a számfejtés. A KIRA-ban a távollét rögzítése november hónapban történik meg. A MÁK ennek alapján egy rendező számfejtést csinál, így a dolgozótól levonásra kerül az őt meg nem illető munkabér. (Munka-vállaló részéről rendeződik a táppénz elszámolása, a munkabér túlfizetése.) A?MÁK október hónapra eső – a NAV-hoz történő – befizetéseket átutalja, a táppénzes napokra eső járulékokat is, ezek szerint: "túlfinanszírozott" lettünk. A kérdés, hogy miből fizetjük vissza ezt az ún. túlfinanszírozást, mikor a NEAK-finanszírozással, a felügyeleti szervünk támogatásával, valamint a kifizetett munkabérrel és annak kifizetett munkáltatói közterhével is egyeznünk kell? A MÁK munkatársa azt mondja, hogy a "Foglalkoztatottak munkabérelőlege" számláról utaljuk vissza részükre a "túlfinanszírozást", amire nem könyvelünk semmiféle túlfizetést/túlfinanszí-rozást.
88. cikk / 222 Nyugdíjazás alkalmából adott ajándék adóvonzata
Kérdés: Nyugdíjazása alkalmából egy munkatárs 80 000 Ft értékű tárgyi ajándékban részesült. Az ajándékozás eddig egy esetben fordult elő az intézményben, a közszolgálati szabályzat ennek lehetőségét nem tartalmazza. Terheli-e kifizetői adó az ajándékvásárlást?
89. cikk / 222 Településen belüli telephelyek közötti utazás elszámolása
Kérdés: Karbantartó munkatársunknak az egyazon településen lévő, egymástól fizikailag távol lévő telephelyek között saját gépjárművel kell megoldani a karbantartási feladatokat. Hogyan lehet ezt a költséget intézményünknek (központi költségvetési szerv) elszámolni? Kiküldetési rendelvény alapján? Keletkezik jövedelme a munkavállalónak a kifizetés kapcsán?
90. cikk / 222 Beruházás bekerülési értéke
Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testületi határozat alapján 2 gyalogátkelőt fog kialakítani olyan úton, mely nem az önkormányzat tulajdonában van (a közútkezelő a tulajdonos). Tervezési, engedélyezési és kivitelezési költség is kapcsolódik hozzá. Ez beruházási vagy dologi kiadás? Ha dologi kiadás, akkor az utakra kapott állami támogatással szemben elszámolható-e? Ha beruházás, milyen főkönyvi számlán számoljuk el? Az aktiválás után az ingatlankataszter-programban milyen helyrajzi számon tartjuk nyilván?
