228 talált cikk a kata kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk a tankerület, illetve a szakképzési centrum részére – vagyonkezelési szerződés alapján – vagyonkezelésbe adott számos épületet, építményt. Az átadással egyidejűleg a tárgyieszköz-nyilvántartásban is átvezetésre került a bruttó érték, illetve értékcsökkenés összege, és a továbbiakban az önkormányzat ezt a vagyonkezelésbe átadott vagyont a 0-s számlaosztályban tartja nyilván. Az ingatlanvagyon-kataszterben hogyan kezeljük a vagyonkezelésbe adást? A tankerület államháztartáson belüli szerv, de nem az önkormányzat által irányított költségvetési szerv, így az önkormányzat konszolidált beszámolójában a tankerület nem szerepel. Ki kell vezetni az épületeket a vagyonkataszterből annak érdekében, hogy biztosítsuk az egyezőséget a beszámoló és a vagyonkataszterben nyilvántartott értékek között? Mi a helyzet abban az esetben, ha az ingatlannak csak egy része kerül vagyonkezelésbe adásra? Megfelelő-e ebben az esetben, ha a vagyonkataszter-nyilvántartásban megjelöljük a vagyonkezelőt, és a megjegyzésben szerepel, hogy mennyi a vagyonkezelő kezelésében és mennyi az önkormányzat kezelésében lévő ingatlan értéke?

Kérdés: Intézményünk strandot üzemeltet. A fizikai dolgozókat több műszakos munkarendben foglalkoztatjuk. Mivel az eltérő munkarendesek vannak többségben, minden dolgozót munkaidőkeretesnek számfejtettünk. A központi irányítás és a gazdasági csoport munkatársai hivatali munkarendben, azaz hétfőtől csütörtökig 7:30-tól 16 óráig, pénteken 7:30-tól 13:30-ig dolgoznak. Kezelhetjük-e őket is munkaidőkeretesnek?

Kérdés: 2013. 03. 18. napjától foglalkoztatunk egy közalkalmazott óvodapedagógus munkavállalót. Idén jelezték felénk, hogy valószínűleg rosszul lett besorolva, amikor alkalmazásba került. A munkavállaló a Vhr. 6. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva értesített bennünket, hogy 2013. 03. 18. napján rendelkezett legalább 6 év munkaviszony jellegű jogviszonnyal, ezért őt a Gyakornoki besorolás helyett Pedagógus I. fokozatba kellett volna sorolni, de ezekről a jogviszonyokról a munkáltatót nem tájékoztatta. Szeretnénk megállapítani a kolléga helyes besorolását. A közalkalmazott az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól kért a biztosítási jogviszonyairól nyilvántartást, melyben 1992. 07. 18. napjától szerepelnek 2013. 03. 17. napjáig olyan jogviszonyok, melyekről nem tudjuk, hogy beszámítanak-e a besorolásához, illetve figyelembe kell-e venni a pedagógus-előmenetel szempontjából. Figyelembe vehetők-e a következők:
– mezőgazdasági termelőszövetkezet; munka-viszony és egyéb biztosítási jogviszony,
– munkanélküli-járadék/-ellátás, keresetpótló juttatás időszaka,
– bt.-nél eltöltött munkaviszony,
– munkaviszony fennállása alatt GYED, GYES ideje,
– ahol az szerepel, hogy "munkaviszony jellegű jogviszony, munkaviszony, országgyűlési képviselő, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony"?

Kérdés: Intézményünknek az ország több településén vannak telephelyei. A belső ellenőr munkatársak évente többször tartózkodnak a vidéki intézményekben, ahol az intézmény vendégházában szállnak meg. Eddig megfizettük, de úgy hallottuk, hogy jövőre nem kell idegenforgalmi adót fizetni. Mi ennek a pontos feltétele?

Kérdés: Települési önkormányzat a tulajdonában lévő felépítményes ingatlant kívánja egy másik államháztartási szervezet részére térítés nélkül tulajdonba adni. Az ingatlanra vonatkozó aktuális értékbecslés rendelkezésre áll, mely szerint az aktuális piaci érték többszöröse a könyv szerinti értéknek. Az önkormányzat jelenleg ingatlanok esetében nem él a piaci értéken történő értékelés lehetőségével.
Kérjük szíves tájékoztatásukat a következőkről:
1. Az átadást megelőzően a költségvetési év során élhet-e az önkormányzat ezen egyetlen ingatlan vonatkozásában a piaci értéken történő értékelés lehetőségével, és ezáltal év közben módosíthatja-e az önkormányzat a számviteli, kataszteri értéket tárgyi ingatlannál az értékbecslés szerinti összegre?
2. Van-e különbség az értékelési lehetőségben abban az esetben, ha az átadás a mérleg fordulónapjáig megtörténik, illetve ha arra csak a mérlegkészítésig, vagy azt követően kerül sor?
3. Ha egy konkrét ingatlan esetében él az önkormányzat a valós értéken történő értékelés lehetőségével, akkor azt kötelezően ki kell terjesztenie valamennyi ingatlanra, vagy szabadon dönthet erről egyedileg?
4. A valós értéken történő értékelést mely szabályzatokban kell meghatározni, melyek az előírások kötelező tartalmi, formai elemei?
5. Eltérően kell-e eljárni, ha a felépítményes ingatlan ellenérték fejében cserél gazdát, vagy ha államháztartáson kívülre kerül a tulajdonjog?

Kérdés: Hivatalunk munkatársai szakmai konferencián fognak részt venni. A konferencia többnapos lesz, és hivatalunk fizeti a munkatársak szállás- és étkezési költségeit, hivatalunk nevére kiállított számla alapján. A számlán külön sorban szerepelnek a szállás díja, illetve a reggeli díja. A felmerült költségeket milyen rovaton kell elszámolnunk, hogyan kell könyvelnünk az Áhsz. szerint?
A K341 rovatban szereplő "az elszámolható élelmezési "kiadások" mire vonatkoznak?
Mikor kell az étkezést K341-re, és mikor kell a K1107-re elszámolni? Az Szja-tv. 70. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint egyes meghatározott juttatásnak számít a "hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés", amely a K1107 rovatban is található.

Kérdés: Szociális intézményünkben dolgozókra az 1/2000. SzCsM rendelet 3. számú melléklete tartalmazza a munkakörökre vonatkozó képesítési előírásokat. Terápiás munkatárs esetében a felsorolást kezdi a főiskolai végzettségekkel, azonban a felsorolás végén már találhatók olyan végzettségek, amelyek középfokúak, illetve OKJ 54 és OKJ 55 végzettségek. Ezekbe a munkakörökbe beletartoznak a gerontoló-giai gondozó, mentálhigiénés asszisztens, szociális asszisztens és a pszichiátriai gondozó. A 257/2000. Korm. rendelet 2. számú melléklete tartalmazza a munkakörökre vonatkozó fizetési osztályokat. Terápiás munkatárshoz az F, G, H, I, J fizetési osztály van meghatározva. A 257/2000. Korm. rendelet alapján legalább F fizetési osztályba kell besorolni, az 1/2000. SzCsM rendelet alapján azonban főiskolai végzettségnél alacsonyabb iskolai végzettséggel is betölthető a munkakör? Ha valaki nem rendelkezik az előírt képesítési követelménnyel, de nem találunk megfelelő végzettséggel rendelkezőt, hogyan sorolható be?

Kérdés: Az ápoló munkakörű közalkalmazott egészségügyi szakközépiskolai érettségi bizonyítvánnyal és OKJ 54-140-02 pedagógiai és családsegítő munkatárs szakképesítéssel rendelkezik. A 257/2000. Korm. rendelet "C", "D", "E" fizetési osztályba engedi besorolni az ápolói munkakört. Az OKJ 54-es számú végzettséget az 1/2000. SzCsM rendelet 3. sz. mellékletében nem sorolja fel az ápolói munkakör betöltéséhez szükséges végzettségek között.
Ilyen esetben besorolható-e az ápoló "E" fizetési osztályba, vagy pedig csak az egészségügyi érettségi bizonyítvány vehető figyelembe, és "D" fizetési osztályba sorolható? A 2018. 01. 01. napjától hatályos 1/2000. SzCsM rendelet az ápolói munkakört "C", "D", "E" fizetési osztályba sorolja. A?dolgozó egészségügyi szakiskolai bizonyítvánnyal rendelkezik. A 2017-ben hatályos rendelet alapján az ápoló munkakört "B", "C", "D", "E" fizetési osztályba lehetett sorolni. Ez alapján az egészségügyi szakiskolai bizonyítvány "B" fizetési osztályba lett besorolva. A 2018. 01. 01-jei változás hatására át kell sorolni a szakiskolai végzettséggel rendelkező dolgozókat "C" fizetési osztályba? Van-e valami iskola-előírási kötelezettség?

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, megyei kirendeltségekkel. A kirendeltségek illetékességi körébe tartozó intézmények 5-80 km-es távolságban vannak. Az Áht. szerinti jogkörgyakorlások közül az érvényesítést és a pénzügyi ellenjegyzést felhatalmazás szerint a kirendeltségi munkatársak gyakorolják. A szociális intézmények ellátottainak bankban lévő pénzét és készpénzét az intézmény által kialakított gyakorlat és belső szabályzat alapján az intézményi munkatársak kezelik, vezetik az analitikus nyilvántartást. Az ellátottak pénzét vagy az ellátott nevére szóló bankszámlákon, vagy a Magyar Államkincstárnál vezetett letéti számlán tartják az intézmények. Miután nem költségvetési pénzről (ellátott saját pénze) van szó, kell-e a pénztárbizonylatokon a jogkörgyakorlásokat (érvényesítés, utalványozás) gyakorolni? Sok esetben az érvényesítés a kifizetést követő 1-2 héten, de minimum pár napot követően történik meg, így elveszíti a jogszabályalkotó szándéka szerinti ellenőrző funkcióját.

Kérdés: TOP-projektben dolgozó munkatársak részére telefonkészüléket vásároltak a TOP-projekt keretében, a számlája az EU-s projekt terhére elszámolásra került. A telefon magáncélú használata miatti adófizetési kötelezettséget a munkáltató teljesíti. A magáncélú használat miatti adófizetési kötelezettség a TOP-os telefonok esetében fennáll-e az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 4.25. pontja alapján?