121 cikk rendezése:
21. cikk / 121 Ingyenes használatban lévő önkormányzati épület rezsije
Kérdés: Hivatalunk a Játv. alapján ingyenesen, közhatalmi tevékenység végzésére átengedte a hivatal épületében lévő helyiségét, mivel az adott feladat ellátása kikerült a hivatal által ellátandó feladatok közül. Az üzemeltetési költségek megtérítésére megállapodást kötött az adott szervvel, mely keretében a fenntartási költségek (közüzemi díjak, szemétszállítás díja stb.) továbbszámlázásra kerülnek. A hivatkozott törvény 2. §-a rögzíti, hogy a feladat ellátását biztosító vagyontárgyak ingyenesen kerülnek a hatáskörök új gyakorlója kezelésébe. A 2. § (3) bekezdése rögzíti, hogy e tevékenységek (többek között a vagyontárgy ingyenes biztosítása) az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján közhatalmi tevékenységgel azonos megítélés alá esnek. Álláspontunk szerint a kötelezően állami használatba kerülő vagyontárgy biztosítása nem minősül bérletnek, így a továbbszámlázott üzemeltetési költségeket nem tekintjük járulékos költségnek, mivel nem bérletnek minősülő főszolgáltatáshoz kapcsolódnak. A fentiek alapján 27%-os áfakulccsal számlázzuk tovább a felmerült költségeket. Ebben az esetben a hivatalunk a közüzemi díjak továbbszámlázása során helyesen alkalmazta-e a szolgáltatások eredeti áfakulcsát?
22. cikk / 121 Víziközmű-felújítás áfája
Kérdés: Önkormányzatunknál a víziközmű – adókötelesen – bérbe van adva. Az üzemeltető felújítási munkálatokat végeztetett el rajta. A Költségvetési Levelek 302. számában az 5368. kérdésben azt jelzik, hogy víziközmű felújítása esetén az áfa visszaigényelhető. Esetünkben az üzemeltető végeztetett felújítási munkálatokat, és azt továbbszámlázta részünkre közvetített szolgáltatásként. Ebben az esetben is visszaigényelhető az áfatartalma a felújításnak?
23. cikk / 121 Továbbszámlázott informatikai szolgáltatás
Kérdés: Az önkormányzat egy külsős céggel szerződést kötött informatikai szolgáltatások elvégzésére, mely magában foglalja az önkormányzat irányítása alatt álló intézmények informatikai karbantartását is. Az önkormányzat a szolgáltatótól havonta kap áfás számlát, de az intézmények részére közvetített szolgáltatásként csak negyedévente számlázza tovább ávával növelten. Az önkormányzat havi áfabevalló, azonban adott hónapban nem helyezte levonásba a szolgáltatás előzetesen felszámított általános forgalmi adóját. Az önkormányzatnak szükséges önellenőriznie a havi bevallásait, vagy a soron következő bevallásban az előző hónapokra vonatkozó áfatartalmat egy összegben levonhatja?
24. cikk / 121 Helyiségek ingyenes használatba adása
Kérdés: Egy kormányhivatal az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdése l) pontjának hatálya alá tartozik, nem választott adókötelessé tételt az ingatlan-bérbeadás tekintetében. Egy másik költségvetési szervvel évek óta több megállapodással rendelkezik helyiség ingyenes használatba adásáról. A megállapodások értelmében az ingyenesen használatban lévő helyiségrészre eső üzemeltetési költségre havi átalánydíjat (közüzemi díjat) fizet a használatba vevő fél. A megállapodások szerint a tárgy-évet követő év április 30. napjáig elszámolást készítenek a felek, és a számlákkal alátámasztott tételes elszámolás alapján határozzák meg az előző évre ténylegesen fizetendő közüzemi díjak összegét.
a) Amennyiben a költségvetési szerv az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja hatálya alá tartozik, abban az esetben az ingatlan-bérbeadást áfamentesen kellene számlázni. Jelen esetben azonban bérleti díjat nem számlázunk, csak a használat során felmerült közüzemi díjakat. Ebben az esetben a közüzemi díjak felveszik-e a bérleti díj áfatartalmát (jelen esetben mentes), vagy pedig közvetített szolgáltatásnak minősülnek (27%-os áfatartalommal)?
b) Amennyiben a számlák helytelen áfakulccsal kerültek kiállításra, azokat visszamenőleg javítani kell?
c) Amennyiben igen, ezt az áfabevallások ön-ellenőrzésével tehetjük meg, vagy pedig az Áfa-tv. 153/B. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján fizetendő adót csökkentő tételként vehetjük figyelembe?
a) Amennyiben a költségvetési szerv az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja hatálya alá tartozik, abban az esetben az ingatlan-bérbeadást áfamentesen kellene számlázni. Jelen esetben azonban bérleti díjat nem számlázunk, csak a használat során felmerült közüzemi díjakat. Ebben az esetben a közüzemi díjak felveszik-e a bérleti díj áfatartalmát (jelen esetben mentes), vagy pedig közvetített szolgáltatásnak minősülnek (27%-os áfatartalommal)?
b) Amennyiben a számlák helytelen áfakulccsal kerültek kiállításra, azokat visszamenőleg javítani kell?
c) Amennyiben igen, ezt az áfabevallások ön-ellenőrzésével tehetjük meg, vagy pedig az Áfa-tv. 153/B. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján fizetendő adót csökkentő tételként vehetjük figyelembe?
25. cikk / 121 Üzemeltetési költségek továbbszámlázása
Kérdés: A 2012. évi XCIII. törvény 2. §-ának (1) bekezdése alapján a járási hivatal kialakításához szükséges ingatlanrészeket 2013. január 1-jétől az önkormányzat ingyenes használatba adta a megyei kormányhivatal számára. Az üzemeltetési megállapodás alapján az üzemeltetési költségeket (áram, víz, fűtés, őrzés, takarításhoz kapcsolódó tisztítószerek stb.) meghatározott arányban az önkormányzat számlázza tovább részükre. Bérbeadás tekintetében áfamentesen számláz az önkormányzat, ezért a rezsiköltségek is így lettek tovább-számlázva a járási hivatal felé az áfával növelt bekerülési értéket véve alapul. A kormányhivatal visszaküldte részünkre a számlát e hónapban, az Áfa-tv. 70. §-a alapján kérik az áfakulcs 27%-ra történő javítását. Milyen adómértékkel kell továbbszámlázni az üzemeltetési költségeket?
26. cikk / 121 Közüzemi díjak továbbszámlázása
Kérdés: Adott egy, az önkormányzat tulajdonában lévő épületben működő óvoda. Az óvoda mellett létrehoztak egy bölcsődét is. A közüzemi számlák az óvoda nevére érkeznek, melynek egy részét, az erről szóló megállapodást követően, közvetített szolgáltatásként szeretné a bölcsődének továbbszámlázni. Mindkét szerv az áfa szempontjából alanyi mentes. Mi a helyes eljárás ebben az esetben? Az óvoda számlázhatja az áfával növelt részösszeget alanyi mentesen, áfa felszámítása nélkül? Keletkezik ezzel kapcsolatban a NAV felé bármilyen bejelentési/bevallási kötelezettség?
27. cikk / 121 Takarítás, vagyonbiztosítás számlázása
Kérdés: Központi költségvetési szerv közös ingatlanban történő elhelyezésből eredően közüzemi költségeket, takarítást és ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítást fizet számla ellenében a helyi önkormányzatnak. A számlázás jogalapja a két költségvetési szerv közötti együttműködési megállapodás. A közüzemi költségek és a vagyonbiztosítás esetében megvalósulnak az Áfa-tv. 15. §-ában foglaltak, melynek értelmében ezen szolgáltatások nyújtója a saját nevében, de más javára jár el, vagyis a szolgáltatásnak igénybe vevője és nyújtója is az önkormányzat. A takarítást az önkormányzat a személyi állományába tartozó dolgozójával végzi. Az önkormányzat által kiállított számlán a termék (szolgáltatás) megnevezéseként takarítás, bérköltség átterhelése szerepel. A nettó egységár a dolgozó szociális hozzájárulási adóval növelt bére. A számlaérték e tétel tekintetében általános forgalmi adót nem tartalmaz, az alábbi megjegyzéssel: "Áfamentesség oka: tárgyi adómentes, illetve a tevékenység közérdekű vagy speciális jellegére tekintettel adómentes." A vagyonbiztosítás értéke szintén nem tartalmaz általános forgalmi adót, a fent leírt megjegyzéssel szerepel a bizonylaton. A szolgáltatások számlázása nem önálló tevékenység járulékos költségeként történik, így az Áfa-tv. 70. §-a nem vonatkoztatható rá. Az önkormányzat az Áfa-tv. 88. §-a (1) be-kezdésének b) pontja szerint az ingatlan-bérbeadás tekintetében annak adókötelessé tételéről döntött. Szabályszerű-e az így kiállított számla?
28. cikk / 121 Településrendezési terv
Kérdés: Az önkormányzatot megkereste egy fejlesztőcég, hogy szeretné kezdeményezni a településrendezési tervének módosítását egy adott terület vonatkozásában. A fejlesztő vállalja, hogy megfizeti az önkormányzat részére a rendezési terv módosításának összes felmerült költségét. A tervezőiroda csak az önkormányzattal szerződik le, hiszen ő jogosult az ilyen jellegű munka megrendelésére. A tervezőiroda áfás számlát fog az önkormányzat részére kiállítani, pl. 100 000 forint + 27 000 forint áfa összegben. Az önkormányzat a fejlesztőcég felé közvetített szolgáltatásként számlázza tovább a tervezési feladatokat. Az önkormányzat 2-es adószámmal rendelkezik – általános szabályok szerint adózó adóalany –, mert a víziközművagyon bérbeadása tekintetében ezt választotta, más jellegű számlázott bevétele nincs.
1. Az önkormányzat jogosult-e a tervezési feladatok számlájában feltüntetett előzetesen felszámított áfa levonására a "továbbértékesítés" révén?
2. Az önkormányzatnak általános forgalmi adóval növelten kell továbbszámlázni a költségeket?
3. Amennyiben az önkormányzat nem jogosult az előzetesen felszámított áfa levonására, és áfanövelten kell továbbszámláznia, akkor 127 000 forint + áfa összegről kell kiállítani a számlát?
1. Az önkormányzat jogosult-e a tervezési feladatok számlájában feltüntetett előzetesen felszámított áfa levonására a "továbbértékesítés" révén?
2. Az önkormányzatnak általános forgalmi adóval növelten kell továbbszámlázni a költségeket?
3. Amennyiben az önkormányzat nem jogosult az előzetesen felszámított áfa levonására, és áfanövelten kell továbbszámláznia, akkor 127 000 forint + áfa összegről kell kiállítani a számlát?
29. cikk / 121 Dolgozóknak nyújtott kedvezményes telefondíj továbbszámlázása
Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, dolgozóink részére kedvezményes telefon-előfizetésre van lehetőség. A dolgozók által igénybe vett szolgáltatást a szolgáltató által kiállított számla alapján áfával növelten levonjuk a munkavállalók béréből. Jelenleg több ezren élnek ezzel az opcióval. Van-e lehetőség arra, hogy ne személyenként kerüljön a számla kiállításra?
30. cikk / 121 Kötelező-e a közvetített szolgáltatás tényének feltüntetése a számlán?
Kérdés: Önkormányzatunk részére egy olyan társaság nyújt szolgáltatást, amely a szerződéses kötelezettségei teljesítéséhez egy másik közreműködő társaság szolgáltatásait veszi igénybe, mivel azt a felek közötti szerződés lehetővé teszi. A társaság azonban a kibocsátott számlában nem tüntette fel, hogy a számla ellenértéke közvetített szolgáltatást tartalmaz.
A fent röviden vázolt tényállással kapcsolatban több kérdés is felmerült:
1. A közvetített szolgáltatás tényének feltüntetése kötelező adattartalomnak minősül?
2. Mivel önkormányzatunk adóköteles gazdasági tevékenységéhez veszi igénybe a társaság szolgáltatását, az előzetesen felszámított áfát önkormányzatunk levonhatja-e, visszaigényelheti-e, ha a számlán a társaság elmulasztotta feltüntetni, hogy a számla ellenértéke közvetített szolgáltatást tartalmaz? Ismereteink szerint az Szt. értelmében a számlából a közvetítés tényének egyértelműen megállapíthatónak kell lennie.
3. Annak a ténynek a szerződésben történő szerepeltetése, hogy a társaság közvetített szolgáltatás útján is teljesítheti szerződéses kötelezettségét, a számla hiányosságát pótolja-e?
A fent röviden vázolt tényállással kapcsolatban több kérdés is felmerült:
1. A közvetített szolgáltatás tényének feltüntetése kötelező adattartalomnak minősül?
2. Mivel önkormányzatunk adóköteles gazdasági tevékenységéhez veszi igénybe a társaság szolgáltatását, az előzetesen felszámított áfát önkormányzatunk levonhatja-e, visszaigényelheti-e, ha a számlán a társaság elmulasztotta feltüntetni, hogy a számla ellenértéke közvetített szolgáltatást tartalmaz? Ismereteink szerint az Szt. értelmében a számlából a közvetítés tényének egyértelműen megállapíthatónak kell lennie.
3. Annak a ténynek a szerződésben történő szerepeltetése, hogy a társaság közvetített szolgáltatás útján is teljesítheti szerződéses kötelezettségét, a számla hiányosságát pótolja-e?