Közalkalmazott jubileumi jutalomra jogosító idejének kiszámítása

Kérdés: Közalkalmazott jubileumi jutalmának számításánál mely időszakok vehetők figyelembe az alábbiak közül: 1980. 11. 01.-1998. 07. 08. Kjt. hatálya alá tartozó szervnél eltöltött jogviszony, megszűnés: közös megegyezéssel 1998. 07. 09.-2002. 01. 11. főállású anya 2002. 01. 11.-2002. 10. 07. munkanélküli 2002. 11. 01.-2003. 08. 31. alkalmazott egy vállalkozónál (munkaviszony) 2003. 09. 01-től jelenleg is közalkalmazott (részmunkaidős, napi 4 órában) A főállású anyaság időtartama, a munkanélküli-ellátás időtartama, valamint a vállalkozónál eltöltött idő a közalkalmazott besorolásánál, illetve a végkielégítéshez beszámítható-e?
Részlet a válaszából: […] ...képesítéssel rendelkezett. Aközalkalmazotti jogviszony időtartama szintén beszámítható (függetlenül attól,hogy teljes vagy részmunkaidős a jogviszony). A jubileumi jutalomra jogosítóközalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításakor a Kjt. hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 1.

Természetbeni juttatás

Kérdés: Saját konyhával rendelkező oktatási intézmény vagyunk. A költségvetésünkben 12 000 Ft/hó természetbeni juttatást tervezhettünk dolgozóink étkeztetésére. A munkahelyi vendéglátást igénybe vevőnél a havi étkezési díj csak 10 000 Ft. A maradék 2000 Ft-ból más, vendéglátóhelyről is elfogadható-e a megfelelően kiállított számla?
Részlet a válaszából: […] ...és az ennek révén juttatott bevétel nem haladja meg a havi 12 000 Ft-ot.A melegétkeztetésnek viszont nem kell feltétlenül munkaidőben és munkahelyen,vagy annak közelében történnie. Lehetőség van arra, hogy kizárólag eszolgáltatás igénybevételére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 30.

Részmunkaidős dolgozók szabadságának kiadása

Kérdés: A Költségvetési Levelek 109-es számában a 2302-es kérdés foglalkozik a részmunkaidős dolgozók szabadságával, a heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetében. Intézményünknél csak részfoglalkozású dolgozó van, aki a hét nem minden napján végez munkát. Kérem, hogy egy konkrét példára válaszolva tegyék világossá, hogy hány nap szabadságot kell kiírni a dolgozónak, ha az 5 munkanapból csak a hétfői és csütörtöki napon dolgozik, és a hétfői napra kér szabadságot.
Részlet a válaszából: […] ...2302-es kérdés kapcsán ismertettük a heti kettőnél többpihenőnapot biztosító munkaidő-beosztásnál a szabadság kiadásának rendjét, azarra vonatkozó törvényi szabályozást. Ahogyan azt ott is említettük, aszabadság számítására vonatkozóan az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 30.

Bölcsődei gondozónő műszakpótléka

Kérdés: Bölcsődei gondozónők váltott műszakban dolgoznak. A délelőttös műszak 6 órától 14 óráig tart, a délutános műszak 10 órától 18 óráig. A 14 és 18 óra közötti időszakra jár-e műszakpótlék, és az fizethető-e átalány formájában?
Részlet a válaszából: […] ...jár a több műszakos munkaidő-beosztásbanfoglalkoztatott munkavállalóknak a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII.törvény (Mt.) 146. §-a értelmében. Több műszakos a munkaidő-beosztás, ha amunkáltató napi üzemelési ideje meghaladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 28.

Részmunkaidős köztisztviselő ruházati költségtérítése

Kérdés: Köztisztviselőnek heti 35 órás munkaviszonyban csökkentett összegű ruhapénz jár, vagy teljes összegű?
Részlet a válaszából: […] ...közszolgálati jogviszonyhat hónapot meghaladóan szünetel, vagy ha a közszolgálati jogviszony év közbenkeletkezik, illetve szűnik meg. Részmunkaidős foglalkoztatás esetére maga atörvény nem ír elő arányosítási kötelezettséget a ruházati költségtérítésvonatkozásában....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 28.

Könyvtáros tanár foglalkoztatása

Kérdés: Gimnáziumban teljes állásban foglalkoztatunk könyvtáros tanárt, aki az ehhez szükséges főiskolai végzettséggel rendelkezik. A Közoktatási tv. szerint a 40 órás munkaidejéből 22 órában biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a munkaidő többi részében ellátja – a könyvtár zárva tartása mellett – a Közoktatási tv. harmadik rész B) II. 10. pontjában felsorolt feladatait. A szóban forgó pedagógus könyvtáros tanári végzettsége mellett középiskolai számítástechnika-tanári végzettséggel is rendelkezik, ezért részére számítástechnikai pótlékot állapítottunk meg – mivel a könyvtári nyilvántartási rendszerhez ezen ismereteit is hasznosítja. Természetesen az illetménytáblába sorolását is egyetemi végzettsége alapján végeztük el "H" fizetési osztályba. Könyvtáros tanárunkat az intézmény vezetője egyetemi végzettsége alapján megbízta informatikaórák tartásával és osztályfőnöki teendők ellátásával. Kérdésünk: – A könyvtáros pedagógus informatikatanítási és osztályfőnöki feladatait túlóra keretében láthatja el (kinevezésében: könyvtár, informatika szakos pedagógus megjelöléssel), vagy ezek a feladatok számára egy további jogviszonyban való foglalkoztatást jelentenek, arányosan meghatározva a bért a megtartott órák alapján? – A könyvtáros tanár számítástechnika-tanári végzettségét további szakképesítési illetménynövekedéssel [Kjt. 66. § (4) bekezdés], vagy számítástechnikai pótlékkal kell-e elismerni? Informatikatanárként hasznosítja a könyvtárosi végzettséget. Ha további jogviszonyban kell foglalkoztatni, jár-e neki a további szakképesítés utáni illetménynövekedés?
Részlet a válaszából: […] Az oktatási törvény szerint az informatikai,számítástechnikai tantárgy oktatásához szükséges a számítástecnika szakostanári végzettség, és így valóban van módja arra, hogy a könyvtárosi munkakörbetöltése mellett számítástechnikát tanítson az érintett közalkalmazott....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Természetbeni juttatás

Kérdés: Saját konyhával rendelkező oktatási intézmény vagyunk. Kérdésem, hogy akik nem veszik igénybe az iskolán belüli étkeztetést, kaphatnak-e melegétel-utalványt?
Részlet a válaszából: […] ...munkahelyi étkeztetéskéntis biztosítja a melegétkeztetést. A melegétkeztetés történhet saját konyhátüzemeltető intézmény által munkaidőben, vagy akár munkaidőn kívülvendéglátóhelyen, vagy melegétkezési utalvány által. A természetbeni juttatásnem kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 17.

Rokkantnyugdíjas foglalkoztatása

Kérdés: Nyugdíjas 2009. évi foglalkoztatásával kapcsolatosan az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni: köztisztviselőként III. rokkantsági csoportba tartozó nyugdíjast foglalkoztatunk 6 órás részmunkaidőben. Havi jövedelme bruttó 75 000 Ft. A 62. életévét még nem töltötte be. Milyen szabályok vonatkoznak a fenti adatok ismeretében az ő rokkantnyugdíj melletti foglalkoztatására? A munkavállaló 2008. január 1. előtt ment rokkantsági nyugdíjba.
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjasokat nem érinti. Az irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után(62 év) kereseti korlát a nyugdíjasokat nem érinti, munkaidőre és jövedelmikorlátra tekintet nélkül vállalhatnak munkát.A fent hivatkozott jogszabályi hely alapján meg kellszüntetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 17.

Gyermek gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság letelte utáni foglalkoztatás

Kérdés: Közalkalmazott dolgozónk szülési szabadságra, majd a gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadságra ment. Most (a gyermek másfél éves) bejelentette, hogy vissza kíván jönni dolgozni, azonban időközben szervezeti változások történtek, és most csak napi 4 órában tudnánk alkalmazni. Megtehetjük-e ezt? Köteles-e ezt elfogadni, és ha nem fogadja el, megszüntethetjük-e a jogviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...születése miatti fizetésnélküli szabadságról visszatérve ugyanolyan munkakörbe kell visszavenni, tehátnem köteles elfogadni, hogy teljes munkaidős jogviszony helyett részmunkaidőbevegyék vissza. A teljes munkaidős jogviszonyra szóló közalkalmazotti kinevezéscsak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.

Közalkalmazotti munkáltatói döntésen alapuló kiegészítés

Kérdés: Iskolánkhoz 2006 őszén két intézmény csatlakozott. A székhely (önállóan gazdálkodó) iskola 2 fős ügyviteli csoportot foglalkoztat. A fenntartók még részmunkaidős szakembert sem engedtek felvenni a megnövekedett gazdálkodási, könyvelési feladatok elvégzésére. Megoldásként a 2 dolgozó béréhez 15 000-10 000 Ft munkáltatói döntésen alapuló keresetkiegészítést tettek 2007. január 1-jétől. Most a 2009. évi nehéz finanszírozási helyzetre hivatkozva ezt el akarják vonni a készülő költségvetésben. A kérdésem az, hogy ezt a fenntartó megteheti-e, elvonhatja-e a már megadott bért úgy, hogy az ellátandó feladatok nem változnak?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatói döntésen alapuló juttatás elvonhatóságát annakfüggvényében szükséges mérlegelni, hogy milyen formában kerül megállapításra. Az első lehetőség szerint a közalkalmazott a fizetésifokozata alapján járó illetményén felül részesül keresetkiegészítésben....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.
1
19
20
21
32