342 talált cikk a munkaidő kifejezésre

Kérdés: Teljes munkaidős (heti 40 órás) főállás melletti részmunkaidős (50%) közalkalmazotti jogviszony keretében, közoktatási intézményben foglalkoztatható-e törvényesen a pedagógus csak szeptember 1-jétől június 15-ig?

Kérdés: Önkormányzati választások alkalmával a helyi választási iroda és a szavazatszámláló bizottság tagjait a választás napján étkeztetésben részesíti a polgármesteri hivatal (reggeli, ebéd, vacsora). Az étkezők között vannak hivatali dolgozók, akik megbízási szerződés alapján végzik a munkájukat, a bizottsági tagok között pedig vannak külsősök, akik az elvégzett munkájukért tiszteletdíjat kapnak, és vannak olyan tagok is (pártdelegáltak), akik semmilyen juttatásban nem részesülnek. A fenti személyek étkeztetése minősülhet-e reprezentációnak, illetve ha nem, akkor milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az egyes csoportok után a polgármesteri hivatalnak?

Kérdés: A Kjt. 55/A. § (1) bekezdése szerint a kinevezett magasabb vezető a munkaidő-beosztását, valamint a pihenőidő (szabadság)-igénybevételét – a kinevezésben foglaltak szerint – maga állapítja meg. A kérdésem az, hogy a fentiek figyelembevételével a kinevezett magasabb vezető kötelezhető-e a jelenléti ív vezetésére?

Kérdés: Oktatási intézményben heti 10 órás részmunkaidőben (heti 2 alkalommal 5-5 óra) foglalkoztatott könyvtáros, aki mellesleg ugyanitt megbízási jogviszonyban heti 6 órában számítástechnikát tanít, főfoglalkozásként egy másik intézményben oktat, megilleti-e a könyvtárosi munkakörben foglalkoztatása után a képernyő előtti munkavégzéshez az éles látást biztosító védőszemüveg? Ha megilleti, mi módon fizethető ki a munkáltató nevére kiállított számla után a költségtérítés: 100%-ban, vagy a munkaidő arányos részével 25%-ban? Ha a dolgozó saját nevére szól a számla, és a munkaviszonyok alapján arányosítani kell, kérheti-e ugyanazon számla után a főfoglalkoztatójától is a 75%-os költségtérítést (amennyiben mindkét helyen eléri a napi 4 órás képernyő előtti munkavégzést)?

Kérdés: Vezetőhelyettes vagyok egy intézményi gondnokságnál, megbízott vezetőként. A Kjt. módosított 76. §-a azt mondja, hogy nem jár rendkívüli munkaidőben végzett munkáért díjazás a munkáltató vezetőjének és helyettesének, ha e feladatát önálló munkakörben látja el, továbbá annak, aki munkaidejét maga osztja be. Mivel vezetőhelyettesi beosztásom nem önálló munkakör (pénzügyi főelőadó vagyok, erre kaptam a vezetői megbízást), a munkaidőmet, pihenőidőmet nem magam osztom be, részemre fizethető-e túlmunkáért díjazás?

Kérdés: Az 1990. évi LXV. törvény 43. §-a alapján helyi önkormányzatok társulása létrehozott egy költségvetési intézményt szennyvízhálózat és -tisztító üzemeltetésére. Az intézmény mint költségvetési szerv, közszolgáltató közüzem működik (alapító okirat szerint). A szakmai feladatok ellátását eddig egy kft. végezte szerződés alapján. Az intézmény egyedül kívánja ezután végezni az egész üzemeltetést. A kft.-től átvehetjük-e pályázat nélkül a dolgozókat, és azokat kötelesek vagyunk-e közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatni? Az eddig részmunkaidőben foglalkoztatott intézményvezető ezután jogosult lesz-e vezetői pótlékra, ha továbbra is részmunkaidőben kívánja ellátni a feladatát?

Kérdés: Községünkben az önkormányzat képviselő-testületének SZMSZ-e alapján évente legalább 6 ülést kell tartani. Az elmúlt évben nálunk 20 ülés volt, melyek kezdő időpontja 18 óra, és legtöbbször 22-23 óráig is eltartottak. Polgármester úr nekem, mint jegyzőnek nem engedi "lecsúsztatni" az ülések időtartamát, és mint túlmunkáért sem fizet, mondván, hogy a 10%-os vezetői pótlékomat ezért kapom.

Kérdés: Iskolánkban gyógypedagógust is foglalkoztatunk. Módosítottuk az alapító okiratot, integrált iskola lettünk. A gyógypedagógust 18 órában a napköziben foglalkoztatjuk, nevelőtanári diplomája is van. A napköziben a gyermeklétszám 33 fő. A napközis tanár kötelező óraszáma 23, a gyógypedagógusé 21. Jelenleg 5 tanulóval foglalkozik a gyógypedagógus összesen heti 8 órában (egyéni foglalkozás). Így a túlórák száma heti 3 óra. A rehabilitációs órák száma viszont menet közben egyre több lesz, hiszen a rászorulók száma is nő. Kérdésem az, hogy mennyi így a tanár kötelező óraszáma, illetve kell-e, lehet-e átlagot számolni a kétféle óraszám alapján? Hogyan vegyük figyelembe a növekvő rehabilitációs óraszámokat? Jár-e a dolgozónak a gyógypedagógiai pótlék?

Kérdés: Főállású polgármester köteles-e jelenléti ívet vezetni?

Kérdés: Költségvetési szerv házipénztárának kialakításához milyen biztonsági előírásokat, szabályokat kell figyelembe venni, milyen jogszabály vonatkozik erre?