347 talált állásfoglalás a munkaidő kifejezésre

Kérdés: Az új Munka Törvénykönyve alapján a munkavállaló csak akkor jogosult műszakpótlékra, ha a munkáltató tevékenysége több műszakos, és a munkavállaló beosztás szerinti napi munka­idejének kezdő időpontja rendszeresen változik, vagy akkor is, ha csak az utóbbi feltétel teljesül? Ha ez utóbbi a helyes, akkor ez azt jelenti, hogy ha a tevékenység nem több műszakos, akkor is járhat műszakpótlék?

Kérdés: A részmunkaidőben, kizárólag szombat-vasárnapi munkavégzésre felvett munkaerőnek az elrendelhető munkaidő hossza meghaladhatja-e a hat órát, ha igen, akkor hány órát dolgozhat maximálisan a munkavállaló?

Kérdés: Intézményünk alkalmazottai közül egy fő 2 évfolyamos gép- és gyorsírói bizonyítvánnyal rendelkezik (1986. 06. 18.). 1997. május 8-án elvégzett egy 160 órás megyei pedagógiai intézetben rendezett tanfolyamot, amelyen az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott 8925320 12 10 11 azonosító számú dajka szakképesítést igazoló bizonyítványt szerzett. Egy fő általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkezik, később 2002. december 15-én szintén 160 órás, egy intervenciós központ által kiadott Országos Képzési Jegyzékben meghatározott 318999 01 azonosító számú dajka megnevezésű szakképesítést igazoló bizonyítványt szerzett. Jelenleg B/9 közalkalmazotti kategóriába vannak besorolva. Illetményük a minimálbér. A jelenlegi besorolásuk helyes-e? Megilleti-e őket a garantált bérminimum a fent említett bizonyítványok alapján?

Kérdés: Aki a nyári szünetben nem tudja a teljes szabadságát kivenni, annak kiadhatók a téli, tavaszi szünetnapok is szabadságként?

Kérdés: A reprezentációval kapcsolatosan szeretném kérdezni, hogy a reprezentációs kiadások sokszor egy "bolti" blokk jellegű számlán szerepelnek. Üdítőt, kávét stb. vásárolnak intézményünk részére. Kérdésem: ilyen és más – éttermi számla esetében is – milyen dokumentum szükséges annak igazolására, hogy ezek a kiadások valóban reprezentációs kiadások, vagyis több szakmai, munkahelyi megbeszélés, szakmai tárgyalás alkalmával kerülnek felhasználásra, illetve milyen előírás vonatkozik ennek igazolására, a körülmények a dokumentálására? Az Szja-tv. 3. §-ának 26. pontja előírja, hogy mi a reprezentáció, de annak igazolására kérni szoktunk vagy egy nyilatkozatot az eseményről, vagy a számlára való feltüntetését az eseménynek. Jól járunk el? Kérdésem azért merült fel, mert sok esetben kérik ennek a dokumentálásnak a törvényi hivatkozását is! Vagy – tekintettel arra, hogy csak olyan számla kerülhet elszámolásra a könyvelésben, ami feltételezi a reprezentációs felhasználást – nem kell kérni semmilyen nyilatkozatot?

Kérdés: Milyen módon lehet a pedagógusokat az őszi, tavaszi, téli szünetekben igénybe venni (közvetlen tevékenység a diákokkal vagy egyéb módon is)? Mivel az őszi, téli, tavaszi szünet napjai munkanapok, akkor – a Munka Törvénykönyve szerint – valamiféle munkaidő-nyilvántartást is kell vezetni róluk?

Kérdés: A pedagógusnak az iskolában az őszi, a téli és a tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok. Ha nem rendel el a munkáltató munkavégzést (képzést, ügyeletet, dokumentum ki- vagy átdolgozást stb.), akkor megkaphatja-e szabadidőként a pedagógus a tanítási napokon elrendelt túlmunkáért/munkaidőkereten felüli munkavégzésért ellentételezésként? Pedagógusok esetében a túlmunkáért szabadidőt adhat-e a munkáltató? Ha a pedagógus a teljes munkaidőn felül a tanítási órákon kívüli egyéb munkaköri feladatokat lát el, az így keletkezett túlmunkáért adható-e szabadidő?

Kérdés: A pedagógus a teljes rendes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében munkaköri feladatként – a munkaköri leírásában foglaltak szerint vagy a munkáltató utasítása alapján – ellátja a nevelő- és oktatómunkával összefüggő egyéb feladatokat (pl. részt vesz a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában). Következik ebből, hogy elrendelhető, hogy a nevelő heti max. 6 órában, a bejáróknál, vagy orvosi vizsgálat alatt, vagy az iskolai ebédlőben – külön óradíj megfizetése nélkül – lásson el ügyeletet? Következik-e ebből, hogy ha pl. a földrajz szakos tanárt helyettesíti egy matematika szakos, akkor – mivel nem szakszerű a helyettesítés, ezért – az csak ügyeletként vehető figyelembe, tehát ingyen elrendelhető?

Kérdés: Az óvodákban dolgozó "B", "C" és "D" fizetési osztályba sorolt dajkák illetményével összefüggésben szeretném megkérdezni, hogy kell-e rájuk nézve alkalmazni a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendeletet? Például egy D/2 fizetési osztályba besorolt dajkát megilleti-e a 108 000 Ft-os garantált bérminimum?

Kérdés: Jelenleg karbantartóként napi 8 órában foglalkoztatott közalkalmazott munkaidejét a tervek szerint a közeljövőben napi 4 órára kívánjuk csökkenteni, jelenlegi munkaideje ugyanis nincs kihasználva. Kell-e ehhez a közalkalmazott bele­egyezése, illetve mi a helyzet abban az esetben, ha az új átsorolását nem írja alá? Ekkor milyen módon szűnik meg a közalkalmazotti jogviszony, ha a közös megegyezés nem jön létre, illetve a közalkalmazott nem mond le a jogviszonyáról? Felmentés esetén ugyanis 8 hónap felmentési idő, továbbá ugyancsak 8 hónap végkielégítés illetné meg a közalkalmazottat, erre viszont pénzügyi lehetőségünk nincs. Milyen megoldást tudnak javasolni?