Közalkalmazotti tanács és a szakszervezet

Kérdés: Milyen mértékig szólhat bele egy költségvetési intézmény pénzügyi, gazdasági ügyeibe a közalkalmazotti tanács és a szakszervezet? Számon kérheti-e a munkáltatótól, hogy milyen jogcímen és milyen mértékig jutalmazza egyes dolgozóit? Azaz meddig terjed a hatás- és jogköre ezen ún. érdek-képviseleti szerveknek?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató munkarendjének kialakítását és az évesszabadságolási tervet;– tájékozódási jogosultság illeti meg a részmunkaidős és ahatározott időre szóló foglalkoztatási helyzet alakulásáról;– megilleti a tájékoztatáskérés minden olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Részmunkaidő esetén jubileumi jutalom

Kérdés: A köztisztviselő jubileumi jutalmának megállapításához szükséges időtartamok beszámításánál van-e jelentősége, hogy közszolgálati jogviszonya nagy részében részmunkaidőben foglalkoztattuk, egy hónapja teljes munkaidőben? Milyen időpontban és mennyi jubileumi jutalomra jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...akkorjogviszonya idejének megállapítása szempontjából 6 hónapot kell számításbavenni, függetlenül attól, hogy az teljes munkaidős vagy részmunkaidősfoglalkoztatás volt. (El kell egymástól határolni a társadalombiztosításinyugellátásra jogosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Tandíj utáni adókedvezmény

Kérdés: A közalkalmazottal a munkáltató tanulmányi szerződést kötött, melyben vállalta a munkáltató az egyetemi képzés költségeit, illetve meghatározta, hogy a diplomaszerzéstől számítottan meddig kell az intézménynél maradni a munkavállalóknak. A munkavállaló a megállapított időt nem töltötte le a munkahelyén, ezért költségtérítést kellett fizetnie a volt munkáltatónak (munkaidő-kedvezmény, szállás, tandíj, vizsgadíj stb.). Ilyen esetben, mivel a költségtérítés része a tandíj, vizsgadíj, pótlólag igénybe veheti-e az adókedvezményt a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 36. §-ában meghatározott feltételekkel a tandíjutáni kedvezményre az a magánszemély jogosult, aki a Fo-tv.-ben felsoroltfelsőoktatási intézményben hitelesített iskolai rendszerű első alapképzésbenvesz részt. A tandíj kedvezményét a hallgató és a befizető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Kutatóközpont arányosítási kötelezettsége

Kérdés: 1. Központi költségvetési intézményként működő kutatóközpont vagyunk. Kiegészítő jellegű tevékenység keretében ellenérték fejében rendszeresen értékesítünk saját előállítású diagnosztikumokat (anyagokat), valamint kutatással kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtunk. Az eladási árakat saját hatáskörben az önköltségszámítási szabályzatban rögzítetteknek megfelelően állapítjuk meg. Az önköltség képzésénél – közvetlen anyagféleségeken kívül – értelemszerűen számolunk a felmerült bérek és járulékaik összegével is. Ez utóbbiak forrása azonban a fenntartótól (FVM) érkező állami támogatás, amely alapvetően a kutatási csoport állami feladatainak ellátására szolgál. A kiegészítő tevékenységet a szabad kapacitás kitöltéseként végzik az adott kutatási csoportok, és a munkaidő megközelítéséből valójában nem elkülöníthető, hogy a munkaidő mely részében végzik az ún. állami alapfeladatot, és melyben az ún. értékesített diagnosztikumokat. A termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ráfordításait – az illetményeken kívül – és bevételeit a számvitelben elkülönítetten kezeljük, s a kiszámlázott bevételek utáni áfát befizetjük. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy az említett bevételekből vásárolt anyagféleségek után felszámított áfát teljes mértékben levonhatjuk-e, vagy az arányosításba kell bevonni, és csak az arányszám alapján lehet azt visszaigényelni? 2. Tevékenységéből adódóan ugyancsak rendszeresen végez az intézet kutatási szolgáltatást ún. alvállalkozói, együttműködői szerződés alapján. A szolgáltatásról számlát állít ki, és a bevétel áfatartalmát értelemszerűen megfizeti. Kérdésünk ugyanaz, mint az előbbiekben részletezett, vagyis visszaigényelhető-e maradéktalanul az e bevételből vásárolt anyagféleségek áfája az adott feladat tételes analitikus nyilvántartását feltételezve? 3. Külföldi partnerekkel megkötött szerződések alapján licencet – hasznosítási díjbevételt – kap az intézmény. Ennek előzménye az intézet által kifejlesztett és a külföldi által használt szellemi termék, tudományos technikai szakértelem, az ún. "know-how", amelynek felhasználásával a külföldi fél saját országában árbevételhez jut, és annak megállapodás szerinti mértékét átadja az intézetnek. Helyesen járunk-e el, ha a teljesítés helyét külföldinek tekintjük, és ebből adódóan a külföldi fél fizeti meg az adót? Továbbá az érkezett bevételekből történő vásárlások áfáját teljes mértékben visszaigényelhetjük, vagy arányosítani kell?
Részlet a válaszából: […] Mindhárom esetben az érkező bevételekből ún.rezsiköltség-hozzájárulást von el az intézet a kutatóközpont működési kiadásainakfedezetéhez belső megállapodás alapján.1. A kérdésből nem derült ki egyértelműen, hogy akutatóközpont az államháztartási támogatást 1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Innovációs járulék

Kérdés: 1. Van-e valamilyen lehetőség az innovációs járulék címén előírt előlegek összegének csökkentésére, a már befizetett előleg visszaigénylésére, ha a már befizetett előleget is kutatás-fejlesztésre kívánja a gazdálkodó szervezet felhasználni? 2. Ki és milyen módon igényelheti az Innovációs Alapból a támogatást? 3. Technikailag hogyan történik az KTIA-tv. 4. §-ának (3) bekezdésében meghatározott levonás? Levonható az éves költség abban az esetben is, ha a megrendelt kutatás-fejlesztés év végére még nem fejeződött be? 4. Abban az esetben, ha az innovációs járulék bruttó összegét csökkenti a gazdasági társaság a kutatásra, kísérleti fejlesztésre fordított összegekkel, hogyan kell nyilvántartani a kutatási, a kísérleti fejlesztési témákat?
Részlet a válaszából: […] ...belső szabályzatában előírttartalommal. Így feltétlenül szükséges pl. a kutatást végzők közvetlenmunkabére meghatározásához munkaidő- (munkaóra-) nyilvántartást, a kutatásitémához, illetve egyéb tevékenységhez is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Munkaruházat

Kérdés: Hogyan jár a munkaruha annak a pedagógusnak, aki jelenleg megbízott közművelődési egységvezető, emellett heti 5 tanórában, túlórában tanít is? A kollektív szerződés szerint a munkaruha kihordási ideje teljes munkaidős dolgozó esetében 12 hónap. Mi a helyzet a nyári 2 hónap szabadság, illetve a 30 napnál hosszabb betegség vagy egyéb távollét esetén?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. előírja, hogy amennyiben a közalkalmazott által végzett munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a közalkalmazottnak munkaruhát, ha pedig a munka jellege megkívánja, formaruhát ad. Ezt a juttatást jogszabály is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Gyermekfelügyelő éjszakai pótléka és szabadsága

Kérdés: A közalkalmazott munkaköri feladata: a pedagógus munkáját segítő gyermekfelügyelő munkaideje állandóan este 10-től reggel 6-ig tart, iskolai végzettsége gimnáziumi érettségi. Jár-e neki éjszakai pótlék a besorolási bérén felül? A téli, tavaszi, nyári szünetekben ő hogyan dolgozik, hogyan jár részére a szabadság (mint a pedagógusnak, vagy mint egyéb, nem pedagógus munkakörbe besorolt technikai közalkalmazottnak)?
Részlet a válaszából: […] ...éjszakai munkavégzés definiálása és ezt követően díjazása kérdésében az Mt. szabályait kell megvizsgálnunk és alkalmaznunk.Az Mt. a munkaidővel kapcsolatos fogalmakat már a vonatkozó európai uniós irányelvben foglaltakkal összhangban definiálja, s ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Közalkalmazott illetménynövekedése

Kérdés: Közalkalmazottként dolgozom, most végeztem el a mérlegképes könyvelői tanfolyamot. Regisztráltatni szeretném magam, a munkáltatóm a besoroláshoz megtette a lépéseket. Ha az igazolványt megkapom a regisztrálásról, jár-e nekem illetménynövekedés?
Részlet a válaszából: […] ...legalább 8 százalékkal növekszik a közalkalmazott illetménye.A harmadik feltétel teljesülését – a további szakképesítést legalább a munkaidő 10 százalékában hasznosítja a közalkalmazott – igen nehéz mérni egyes munkakörökben, ezért ahol a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Részmunkaidős ruházatiköltség-térítése

Kérdés: Önkormányzatunk napi 4 órában foglalkoztat jegyzőt, a kinevezés időtartama 2004. március 1-jétől várhatóan csupán 2004 októberéig tart. Milyen összegű köztisztviselői munkaruha-juttatás illeti meg a jegyzőt?
Részlet a válaszából: […] ...Ktv. igen szűkszavúan rendelkezik a részmunkaidőben történő foglalkoztatásról és az ezzel összefüggő szabályozásról. Kimondja, hogy a munkaidő heti negyven óra, de ennél kevesebb is lehet. Ez utóbbi esetben az egyébként járó illetményt arányosan csökkenteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 21.

Pedagógus szakkönyvtámogatása

Kérdés: Intézményünknél sok részmunkaidős pedagógus dolgozik 30-100 százalékig terjedő munkaidőben. Szakkönyvtámogatás az engedélyezett álláshely után, vagy azt meghaladóan minden kinevezett pedagógusnak – aki a támogatásra jogosult – teljes összegben (14 000 Ft/fő) kifizethető-e?
Részlet a válaszából: […] ...azt a munkáltatót kell megjelölnie, amelynél nagyobb összegű hozzájárulásra szerzett jogot, illetve amelyik a közalkalmazottat a teljes munkaidő nagyobb részében foglalkoztatta.Előfordulhat az az eset is, amikor azért nincs lehetőség a kifizetésre, mert a kifizetés napján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 21.
1
28
29
30
33