308 cikk rendezése:
291. cikk / 308 Jubileumi jutalom részmunkaidő esetén
Kérdés: Költségvetési intézmény rokkantnyugdíjas dolgozót alkalmaz portás munkakörben, napi 7 órában 2002. januártól. Jogosult-e a 30 éves jubileumi jutalomra, mivel intézményünknél alkalmazása előtt már 29 éves közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezett?
292. cikk / 308 Túlóradíj
Kérdés: Adminisztratív dolgozónk "rendszeresen" végez túlmunkát a délutáni órákban. Jogszerű-e az 50 százalékkal megemelt túlóradíj kifizetése?
293. cikk / 308 Feltöltős mobiltelefonok díjainak adókötelezettsége
Kérdés: Amennyiben az önkormányzat tulajdonában vannak feltöltős mobiltelefonok (mert nem akart előfizetési díjakat fizetni), ezek Dominó kártyái után ugye nem kell 44 százalék szja-t és járulékot fizetni? Részletes számlákra sincs szükség, mivel az önkormányzaté a telefon? Az áfát nem igényelhetjük vissza ilyenkor.
294. cikk / 308 Tanulmányok folytatása esetén járó szabadidő
Kérdés: Kérdésem, hogy a vizsgánként, illetve a vizsgatárgyanként megillető szabadidő is fizetetlen-e? A törvényben sem egyértelmű.
295. cikk / 308 Nyugdíjban részesülő jubileumi jutalma
Kérdés: Intézményünk határozott időre kinevezett nyugdíjast foglalkoztat teljes munkaidőre, akinek közalkalmazotti jogviszonya 1963-tól folyamatos. 2003 őszén 40 éves közalkalmazotti munkaviszonya lesz. A 35 éves jubileumi jutalmát aktív dolgozóként megkapta. Jár-e neki a 40 éves jubileumi jutalom?
296. cikk / 308 Szakértői tevékenység
Kérdés: Az igazságügyi szakértői tevékenység 2003. január 1-jétől kikerült az áfakörből. Ez azt jelenti, hogy a nyomozó hatóság, bíróság, más hatóság által kirendelt szakértők díjait ezentúl csak számla ellenében lehet kifizetni, a díjjegyzék nem elegendő? Mi a szakértő státusa az áfa szempontjából? Mely esetben állítja ki a számlát az intézet, és mikor az alkalmazásában álló szakértő? Mi a szakértői díjról kiállított számlán a teljesítési időpont, mivel a szakértés időpontjában a díj még nem ismert, arról az eljáró hatóság később hoz határozatot? Lehet-e gazdasági társasági formában folytatni a szakértői tevékenységet?
297. cikk / 308 Megbízási szerződés
Kérdés: Az Áht-vhr. 59. § (9) bekezdése rendelkezik a saját dolgozó díjazásának lehetőségéről. Ennek értelmében a saját dolgozónak munkaköri leírásában nem szereplő, ill. a munkaköri leírása szerint számára nem előírható feladat elvégzéséért a megbízó és a megbízott között létrejött megbízási szerződés alapján, a munka elvégzését követően megbízási díj fizethető. Mit kell érteni megbízási szerződésen? Csak a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó megbízási szerződést, vagy a Ptk.-ban szabályozott valamennyi megbízási jogviszonyt? Ez utóbbi esetben ugyanis nincs kizárva, hogy a saját dolgozónak egyéni vállalkozóként, számla ellenében fizessünk megbízási díjat, ugyanakkor betéti társaság tagjaként már nem.
298. cikk / 308 Jubileumi jutalomra jogosító időtartam meghatározása
Kérdés: Jogszabályi hivatkozással kérem megválaszolni jubileumi jutalommal kapcsolatos kérdéseinket:- Ha a dolgozó közalkalmazotti jogviszonyban állt, majd megszakította munkaviszonyát, de újra közalkalmazotti jogviszonyba került, beszámítható-e folyamatosan a munkaidő a jubileumi jutalom szempontjából, vagy csak az utóbbi közalkalmazotti jogviszonytól számíthatók az évek?- Folyamatos jogviszony esetén, ha az évek között nincs egyetlen nap szünet sem, de van közötte munkanélküli-segéllyel áthidalt időszak, az minek számítandó?- Egyik dolgozónknak két munkaviszonya között 3 nap megszakítás van, figyelembe vehető-e a folyamatos jogviszony a jubileumi jutalomhoz?
299. cikk / 308 Juttatások nyugdíjba vonuláskor
Kérdés: Nyugdíjba vonuláskor a felmentési időre járó átlagkeresetet a felmentési idő lejártakor érvényes garantált illetményből számítják-e ki, vagy a felmentési idő kezdetekor érvényes illetményből? Ez az összeg 2002. évben, az 50 százalékos béremelés miatt jelentősen eltér például, ha 2002. augusztus 1-jétől szűnt meg a munkaviszony, illetőleg kezdődött a felmentés, amely 2003. április 30-án ért véget. Jár-e a különbözet a nyolc hónapra (kb. bruttó 400 000 Ft a különbözet)?
300. cikk / 308 Pedagógusok rendkívüli munkájának díja és a helyettesítési díj
Kérdés: Rendkívüli munka (túlmunka) és helyettesítési túlmunka díjának kiszámításakor mi a meghatározó: az iskolai végzettség, vagy a hely, ahol a régi nevén "túlmunka" felmerül? Pl. felsőtagozatos tanár esetében az osztószám: 4,33 x 20 heti kötelező óra = 86,60; napközis nevelő esetében 4,33 x 23 heti kötelező óra = 99,59. Ha felsős tanár napköziben heti 23 órában napközis nevelő, és helyettesít a napközi otthonban, mennyi az osztószám: 86,60 vagy 99,59?
