347 talált állásfoglalás a munkaidő kifejezésre

Kérdés: Közalkalmazott dolgozónknak 3 különféle diplomája és 2 középfokú nyelvvizsgája van. Ezeket mind tudja hasznosítani munkavégzése során. Hogyan kell őt besorolni? Egy másik dolgozónak is van 2 diplomája, amiből az egyik nyelvtanári, így a nyelvet is tudja hasznosítani. Őt hogyan kell besorolni?

Kérdés: Óvodai alkalmazott élelmezésvezetőként dolgozik, rendelkezik csecsemő- és gyermekgondozói oklevéllel, OKJ 54-es számú mérlegképes könyvelői végzettséggel, valamint OKJ 42-es számú élelmezésvezető bizonyítvánnyal. "E" fizetési osztályba van sorolva. Kaphat-e további szakképesítés után járó 5%-ot?

Kérdés: Intézményünknél az iskolaigazgató és helyettesei rugalmas munkaidőben dolgoznak. Érvényes-e ugyanez a szabályozás az intézmény más vezető beosztású dolgozóira is (pl. gazdasági vezető)? Ugyanis tőle megkövetelik a munkaidő pontos betartását.

Kérdés: Intézményünk néhány dolgozót részmunkaidőben foglalkoztat. A részmunkaidős alkalmazottak is ugyanazokra a juttatásokra voltak jogosultak az elmúlt években, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak. Így ők is kaptak étkezési juttatást, üdülési csekket. 2006. évtől adómentessé vált a helyi bérlet juttatása, így a lehetőségeinkhez képest a helyi bérlet megvásárlását is szeretnénk támogatni. Kérdésünk, hogy a 2006. január 1-jétől hatályba lépett új rendelkezésben meghatározott, az egyes adómentes juttatásokra vonatkozó 400 000 forintos korlátot a részmunkaidősök esetében a munkaidejükkel arányosan csökkentenünk kell-e?

Kérdés: A nem állami oktatási intézmény munkavállalóira az Mt. rendelkezései az irányadók, de legalább a Kjt.-ben megállapított illetményrendszerre vonatkozó feltételeket biztosítani kell. Különböző tartalmú tájékoztatókat kaptunk arra vonatkozóan, hogy jár-e az itt foglalkoztatott pedagógusok számára a 13. havi juttatás.

Kérdés: Folyamatosan működő idősek otthona vagyunk, ahol a dolgozók a beosztásuk szerint a hét minden napján dolgozhatnak. Amennyiben a munkaszüneti nap ( pl. 2006. jan. 1.) vasárnapra esik, jár-e pluszdíjazás a dolgozónak?

Kérdés: Intézményünk egy budapesti pedagógus- és nővérszálló, egy telephellyel üzemel, folyamatosan megszakítás nélkül. Ebből adódóan vannak olyan munkakörök, amikor a kollégáknak telefonkapcsolatban kell állniuk, valamint a mobiltelefon biztosítja az azonnali elérhetőséget rendkívüli berendelések esetén. Igazgatói engedéllyel ezek a kollégák a saját tulajdonú, nem előfizetéses, hanem kártyás mobiltelefonjukba feltöltő kártyát vásárolhatnak. Egy kollégánk az intézmény tulajdonában lévő mobiltelefont használja, ugyancsak feltöltő kártyával. Intézményünk előfizetéses mobiltelefonokkal is rendelkezik, melyet az igazgató asszony és a két épület gondnokai használnak. A telefonok üzemeltetésével kapcsolatos költségeket a dolgozók szempontjából hogyan kell figyelembe venni, személyijövedelemadó-mentes vagy adóköteles juttatásként?

Kérdés: Saját jogú öregségi nyugdíjas munkavállalót teljes munkaidőben foglalkoztatunk. Munkáltatói felmondás esetén azt nem kell indokolni. Felmondási idő megilleti-e a nyugdíjast, mivel erről nem szól a törvény? Jogszabály-értelmezésben az olvasható, hogy a felmondási idő azért jár, hogy a munkavállalónak legyen lehetősége létfenntartásához munkahelyet keresni, viszont a nyugdíjas munkavállaló a létfenntartásához már saját nyugdíjával rendelkezik.

Kérdés: Egyházi intézményben foglalkoztatott dolgozó esetében a Munka Törvénykönyve, vagy a Kjt. besorolása szerint kell meghatározni az éves rendes szabadság mértékét? A dolgozónk 50 éves, az Mt. szerint 30 nap szabadság, vagy a Kjt. besorolása szerinti 28 nap szabadság illeti-e meg?

Kérdés: Költségvetési intézményünk 2006. 02. 01-jétől valószínűleg Többcélú Kistérségi Társulássá alakul át. Mikor kell az átalakulást közölni a dolgozókkal? Elfogadjam-e a mérlegképes könyvelői végzettségemnek megfelelő munkakört? Ha nem leszek vezető, csökkenhet-e az illetményem? Jogosult vagyok-e a Kjt. szerinti felmentési időre és végkielégítésre?