68 talált cikk a munkáltatói jogkör kifejezésre

Kérdés: A kulturális ágazatot érintő béremelésről szóló 434/2025. Korm. rendelet részletezi a béremelés részét képező bérelemeket: „1. § (3) Az (1) bekezdés szerinti béremelést a 2025. november 30-án fennálló alapbér, a bérpótlék és egyéb bér-elemek együttes bruttó összegének, továbbá az illetmény – ideértve a fizetési osztály és a fizetési fokozat szerint megállapított illetményt, a munkáltató döntésén alapuló illetményrészt, az illetménykiegészítést, az illetménypótlékot és a rendszeres keresetkiegészítést – bruttó összegének alapulvételével kell megállapítani.” Egyéb bérelemként figyelembe kell venni a jutalmak összegét, tehát a meghatározott bértömegbe beletartozik-e a jutalom? Továbbá megerősítést kérnénk, hogy a bértömeg meghatározásakor a bértömeg részét nem képezi a cafeteriajuttatás, a közlekedési költségtérítés és a többletfeladat elvégzéséért járó megbízási díj.

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzati fenntartású, önállóan gazdálkodó és működő közoktatási intézmény gazdasági vezetője pályázatának kiírása, kinevezése kinek a feladata, ki dönt az állás betöltéséről, és a munkáltatói jogoknak ki lesz a gyakorlója?

Kérdés: A települési önkormányzat szeretne 1 fő óvodapedagógus létszámot leépíteni. Mik az erre vonatkozó szabályok? Milyen határidővel lehet meghozni ezt a döntést? Ki dönt a konkrét személyről, akit elbocsátanak, és milyen juttatások illetik meg?

Kérdés: Hivatalunk jegyzője szülési szabadság és gyermekgondozás miatt fizetés nélküli szabadságát fogja tölteni (tervezetten a gyermek 2 éves koráig), vagyis tartósan akadályoztatottá válik. Van-e jogi akadálya annak, hogy a hivatalnál alkalmazásban álló aljegyző mellett határozott időre, helyettesítés céljából jegyzői vagy jegyzői referensi álláspályázatot hirdessünk meg? Amennyiben nincs mód jegyzői kinevezésre, és sikerül kineveznünk egy jegyzői referenst, aki feladatait tekintve jegyzői munkakört látna el, vajon rendelkezne-e munkáltatói jogkörrel, vagy ez esetben az aljegyző veszi át a hivatal vezetőjének teljes hatáskörét? Továbbá arra az esetre is kérnénk állásfoglalást, hogyan járjunk el akkor, ha az aljegyző nem vállalja a hosszú távú helyettesítést.

Kérdés: Önkormányzati fenntartású szociális intézményünk duális képzőhelyként működik. Az intézmény vezetője köthet-e megbízási szerződést az általa vezetett intézménnyel óraadói tevékenységre, elméleti és gyakorlati órák megtartására? A vezetői megbízása kapcsán intézményvezetőként a duális képzés szervezése, ellenőrzése, pénzügyi felügyelete a munkakörébe tartozik. Az óraadói oktatói tevékenység emellett megbízási szerződés keretében ellátható-e, ebben az esetben ki a megbízó, ki írja alá a szerződést?

Kérdés:

Adott egy óvoda-bölcsőde többcélú intézmény, ahol a bölcsődei részben feladatokat ellátó pedagógus (tanár) és kisgyermeknevelő végzettségű dolgozó van kinevezve magasabb vezetőnek (intézményvezetőnek) az intézmény élére. Pedagógus végzettsége miatt a Púétv. szerint van besorolva. Az óvodai egységben ezért van egy óvodapedagógus végzettségű szakmai vezető, aki felügyeli az óvodai szakmai munkát, és egyben az óvodai intézményegység vezetője is. A teljesítményértékelést az óvodán belül kinek kell elvégezni? Eddig a magasabb vezető értékelte az óvónőket, és őt a fenntartó (polgármester). Bár a magasabb vezető egy bölcsődében foglalkoztatott pedagógus, akire alapesetben nem vonatkozik a teljesítményértékelés, de mégiscsak óvodavezető is egyben. Elegendő lett volna, hogy a szakmai vezető (intézményegység-vezető) értékelje az óvónőket és a magasabb vezető az intézményegység-vezetőt?

Kérdés: A köztisztviselő magáncélú külföldi tartózkodása alatt vezetői engedéllyel távmunkában látja el munkaköri feladatait. A munkáltató másik külföldi országba küldi munkavégzés céljából, az indulási hely a köztisztviselő magáncélú külföldi tartózkodásának helye, és oda is fog visszaérkezni. Ez külföldi kiküldetésnek minősül-e, és hogyan alakul ebben az esetben a napidíj számítása, mi lesz a határátlépés időpontja?

Kérdés: Községünk önkormányzata közterület-felügyelőt kíván alkalmazni a Ktft. alapján. A jogszabály 1. §-a szerint a jogállása köztisztviselő. Az 1. § (2) bekezdése alapján van-e arra mód, hogy a közterület-felügyelő ne a Közös Hivatal köztisztviselő jogállású alkalmazottja legyen, hanem az önkormányzat köztisztviselő jogállású alkalmazottja? Ebben az esetben a munkáltatói jogkör gyakorlása és a közterület-felügyelő irányítása is polgármesteri hatáskör lenne. 

Kérdés: Hivatalunkban minden köztisztviselőnek személyi illetménye van már harmadik éve. A jegyző felmondott, és pályázatot írtunk ki. A Kttv. értelmében személyi illetményt a polgármester csak minősítés vagy teljesítményértékelés birtokában állapíthat meg. Az új jegyző esetében ez csak minimum fél év eltelte után lesz meg. Az első teljesítményértékelés elkészültéig nem állapítható meg részére személyi illetmény? Ha csak a törvény szerinti szorzószámokat, besorolást vehetjük figyelembe, akkor az új hivatalvezető bére lényegesen alacsonyabb lenne, mint egy felsőfokú végzettségű, személyi illetményt kapó, nem vezető besorolású köztisztviselőé! Milyen lehetőségek adottak, hogy az új jegyző bére már a munkába lépésekor „arányos” legyen a beosztottak bérével?

Kérdés: Kifizethető-e a főállású polgármester ki nem vett szabadsága, amennyiben 2024. 10. 01. napjától újraválasztották, vagy a Kttv. alapján ugyanúgy folyamatos munkaviszonynak számít, mint a köztisztviselőknél?