68 talált cikk a munkáltatói jogkör kifejezésre

Kérdés: Községünk önkormányzata kezdeményezné társulás létrehozását a közterület-felügyelet létrehozására és működtetésére. A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 1. §-ának (2) bekezdése rendelkezik erről a lehetőségről. A Mötv. 90. §-a rendelkezik a társulás szabályairól. Amennyiben létrejön a társulás, akkor meg kell alakítani egy intézményt is a közterület-felügyelet működtetésére, vagy a társulás maga alkalmazhat köztisztviselő jogállású közterület-felügyelőt? Társulás esetén az irányítói és munkáltatói jogokat a társulás elnöke gyakorolná a közterület-felügyelő felett, és a kiadmányozási jog is az elnök jogköre lenne? Melyik a helyes megoldás?

Kérdés: A polgármester egy önkormányzati beruházásban kivitelezőként közreműködő vállalkozótól 350.000 forint értékben ajándékot fogadott el. Az ajándékok elfogadására vonatkozó szabályzatban az elfogadható ajándékok maximális értéke 20.000 forintban van meghatározva, az értékhatárt meghaladó ajándékot az önkormányzat részére juttatott ajándéknak kell tekinteni. A képviselő-testület határozatában megállapította, hogy a polgármester megszegte a szabályzatot, és felszólította, hogy a 20.000 forint feletti összeget a határozatban megállapított határidőig az önkormányzat számlájára fizesse be. A polgármester részéről a megadott időpontig befizetés nem történt. Letiltható-e ebben az esetben a tartozás a polgármester tiszteletdíjából? Amennyiben igen, milyen intézkedést kell tenni a képviselő-testületnek ennek érdekében? Amennyiben nem, milyen módon tudja a munkáltatói jogkört gyakorló képviselő-testület behajtani ezt a tartozást?

Kérdés: A 662/2023. Korm. rendelet 1. §-ának (3) bekezdése alapján a pedagógusok részére 2024. január 1. napjával a munkáltató átlagos 32,2%-os béremelést biztosít. A béremelést a 2023. novemberi bérhez viszonyítva kellett megadni, illetve az átlagos béremelés az intézményben köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló óvodapedagógusokra együttesen vonatkozik, vagy óvodapedagógusonként külön-külön kell nézni azt, hogy a 32,2%-os emelés megtörtént-e? A béremelés teljes összegét az alapbérbe kell beépíteni, vagy pótlékba is beépülhet?

Kérdés: A polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselőnek több mint nyolc éve görgetett (felhalmozódott) szabadsága a Kttv. 104. §-ának (6) bekezdése alapján – eltérve a 192. §-ban előírt elévülési szabályoktól – mikor fizethető ki, vagy hogyan adható ki? Munkaviszonya nem szűnt meg. A szabadságkimutatásnak tartalmaznia kell az összes előző évekről áthozott szabadságnapokat?

Kérdés: A védőnői szolgálat működtetése 2023. 07. 01. napjával a megyei kórházakhoz került át, megváltozott a munkáltatói jogkör gyakorlója. Korábban az önkormányzat volt, most a megyei kórház. A feladatellátási helyszín nem változott, a működés feltételei szerződésben rögzítve kerülnek megállapításra a közeljövőben, ez még folyamatban van. Az épület haszonkölcsön-szerződéssel ingyenes használatra átadásra került a kórház részére, de maradt az önkormányzat tulajdona. A költségek viselése megosztott. Bizonyos költségeket az önkormányzat fizet továbbra is, és egy kalkulált havi átalány formájában kiszámlázásra kerül a kórház részére, majd éves elszámolás lesz a tényleges kiadások alapján. A kiadások között van közüzemi díj, szakmai anyag, internet stb., szerződés szerint. A felmerült, későbbiekben továbbszámlázott költségek levonható áfával vagy nem levonható áfával kerüljenek rögzítésre, illetve az ingatlan haszonkölcsön-szerződéséhez kapcsolódó átalány, mely végül is továbbszámlázás, áfás-e vagy sem? Tényleges bevétel nem keletkezik, csupán továbbszámlázásról van szó.

Kérdés: Önkormányzatunk intézményének vezetője elhalálozott. Új vezető még nincsen kinevezve. Az intézménynek két intézményvezető-helyettese van: az egyik helyettes részére jubileumi jutalom kifizetése esedékes, miközben a másik helyettes a felmentési idejét tölti. Az utalványozásról szóló belső szabályzatban utalványozásra (az egykori) vezető által írásban csak a két helyettes van felhatalmazva. Az intézmények esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester. A fenti kivételes szituációban kinek van jogköre a jubileumi jutalom kifizetésének utalványozására?

Kérdés: Az önkormányzat pályázat keretében támogatást nyert rendezvények lebonyolítására, melyhez szükséges lenne a közös hivatal dolgozóinak feladatot vállalnia munkaidőn kívül is. Az önkormányzat megbízási szerződést ezen feladatok ellátására köthet-e az általa fenntartott közös hivatal köztisztviselőivel?

Kérdés: Önkormányzatunk intézményének dolgozója munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését kérte, munkáltatójával megegyezve olyan megállapodást kötöttek 2023. március 30. napján, hogy a munkaviszony megszűnésekor, azaz 2023. április 30-án, 2 havi végkielégítésben részesül a dolgozó. A megállapodás aláírását követő napon, azaz 2023. március 31-én az intézményvezető munkaviszonya nyugdíjba vonulás miatt megszűnt. Az intézmény költségvetésének tervezésekor végkielégítés jogcímen kiadást nem terveztek. Az intézményvezető munkáltatói jogkörében eljárva a bérjellegű kiadások terhére ennek ellenére kötelezettséget vállalt. Az új intézményvezető 2023. április 7. napján kezdeményezte a költségvetési szerv költségvetésében a jogcímek közötti átcsoportosítást, s így a végkielégítés jogcím alatt rendelkezésre állt a szükséges összeg, a járandóság kifizetésre került.
1. Megtehette-e az intézményvezető, hogy a személyi kiadások terhére kötelezettséget vállalt munkáltatói jogkörben úgy, hogy erre jogcím nem volt?
2. Amennyiben nem tehette meg, ezzel megkárosította az önkormányzatot a jogtalan kifizetéssel? (Bérkerettúllépés nem történt.)
3. Kötelezhető-e arra, hogy a kifizetett végkielégítés összegét mint kártérítést utólag megtérítse az önkormányzat számára?
4. Meddig terjed az intézményvezető személyi kiadások feletti rendelkezési joga?

Kérdés: A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó integrált intézmény, intézményvezető helyettese (a munkáltatói jogkört nem gyakorolja) alkalmazásába kerülhet-e közeli hozzátartozója közalkalmazotti jogviszonyban szociális/gyermekjóléti intézményben? (A vezető intézményvezető-helyettes, illetve a Család- és Gyermekjóléti Központ szakmai vezetője, közeli hozzátartozója [gyermek] a központ szociális asszisztens munkakörére pályázik.)

Kérdés: Köztisztviselőnk 2023. év elején jelezte, hogy tartósan beteg gyermekére tekintettel 2019 óta emelt összegű családi pótlékot kap. Nem volt róla tudomása, hogy évi plusz két nap szabadság jár a tartósan beteg gyermek után, így azt nem is jelezte a munkáltatónak. 2020. január 2-től van közszolgálati jogviszonya, így 2020., 2021. és 2022. évekre nem került megállapításra részére az évi plusz két nap szabadság. A 2023. évi vagy az azt követő évekre vonatkozó szabadságnapjainak száma növelhető-e a 2020–2022. években ki nem adott szabadságokkal, vagy azok már elévültek? Ha kiadhatók, akkor milyen "ütemezés" szerint?