Rendkívüli felmondás szabályszerűen aláírt és szkennelt változatának e-mailen történő közlése

Kérdés: Jogszerűnek tekinthető-e, ha a rendkívüli felmondást a munkáltató írásba foglalta, a munkáltatói jogkör gyakorlója szabályszerűen aláírta, és utána a céges e-mail-címen közölték (vele párhuzamosan tértivevényes postai küldeményként lakcímre megküldve is) a dokumentumot? A munkáltatói jogkört gyakorló felhívta a munkavállalót, hogy nézze meg az e-mail-fiókját, és igazolja vissza, hogy megkapta a dokumentumot. A munkavállaló ezt meg is tette, utóbb mégis bírósághoz fordult.
Részlet a válaszából: […] Egy hasonló ügyben (ott a közlés MSN-program használatával történt) a Kúria kimondta, hogy amennyiben a munkáltató a rendkívüli felmondást írásba foglalta, és a cégszerű aláírással ellátott dokumentumot beszkennelték, majd JPG-formátumban elküldték a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Közalkalmazotti jogviszony rendkívüli felmentéssel történő megszüntetésének határideje

Kérdés: A Kjt. 33/A. §-ának (3) bekezdése alapján a rendkívüli felmentés jogát az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül kell gyakorolni. Mi számít a tudomásszerzés időpontjának? Amennyiben a fenntartóval is egyeztetni kell, akkor az egyeztetés időtartamával meghosszabbodik-e a határidő?
Részlet a válaszából: […] A rendkívüli felmondás megtételére (a jog gyakorlására) előírt határidő onnantól számítandó, amikor a munkáltatói jogkör gyakorlója teljeskörűen tudomást szerez a tényállásról, a rendkívüli felmondási jog gyakorolhatóságáról. Amennyiben ehhez vizsgálódás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 6.

Családsegítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott képesítési követelmény alóli felmentése

Kérdés: A családsegítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott részére a garantált bérminimum lett megállapítva. Nevezett másodéves szociális munkás főiskolai hallgató. A bére helyesen van megállapítva, vagy részére meg kell állapítani a felsőfokú végzettség szerinti bért?
Részlet a válaszából: […] Az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 6. §-ának (5) bekezdése kimondja, hogy a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményben foglalkoztatottaknak az adott munkakör betöltéséhez szükséges képesítési minimum-előírásait a 3. számú melléklet tartalmazza. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Aláírás-bélyegző használata

Kérdés: Költségvetési intézményünk jogi osztálya szerint a pénzügyi ellenjegyzés során aláírás-bélyegző használata tilos. Intézményünkben különböző tartalmú bérpolitikai intézkedések során rövid időn belül több ezer dokumentumot kell aláírnia az intézmény pénzügyi ellenjegyzőjének. Terveink szerint:
– az intézmény dolgozóit érintő bérpolitikai intézkedések lényeges tartalmi elemeiről (így különösen az egyes közalkalmazottak illetményei összegének emelkedéséről) készül egy összesítő tábla, amelyet aláír a munkáltatói jogkör gyakorlója, valamint pénzügyi ellenjegyzéssel látja el az arra jogosult gazdasági vezető; és
– az összesítő táblán szereplő pénzügyi ellenjegyzés nem aláírás-bélyegzővel, hanem kézírással történik; és
– a munkáltatói jogkör gyakorlója külön írásbeli engedéllyel engedélyezi a fent említett esetben az aláírás-bélyegző használatát a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személy részére; és
– a kinevezésmódosításokon a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személy aláírás-bélyegzőjének lenyomata kerülne a pénzügyi ellenjegyző aláírása helyére (fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy minden esetben olyan kinevezésmódosításokról van szó, ahol a dolgozó a korábbi állapothoz képest magasabb juttatásban részesül); és
– a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult írásban nyilatkozna arról, hogy az összesítő táblázatban szereplő kinevezésmódosítások a saját aláírás-bélyegzőjének lenyomatát tartalmazzák, azt saját aláírásaként ismeri el.
A fent említett esetben és az ott meghatározott feltételek, nyilatkozatok megtétele mellett jogszerűnek tekinthető-e az aláírás-bélyegző használata?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megvizsgálása során abból kell kiindulni, hogy a vonatkozó jogszabályok (Polgári Törvénykönyv, Munka Törvénykönyve, államháztartási jogszabályok) milyen alaki formát írnak elő a jognyilatkozat megtételére, a pénzügyi ellenjegyzésre.A Ptk. szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Jegyző munkáltatója, munkaügyi per indítása jegyző által

Kérdés: A jegyzőnek ki a munkáltatója? Amennyiben a jegyző munkaügyi bíróságon pert kíván indítani a felmentése tekintetében, kit perelhet (önkormányzatot, polgármestert/polgármestereket, közös hivatalt)?
Részlet a válaszából: […] A jegyző abban a sajátos helyzetben van, hogy egyrészt munkavállaló, másrészt munkáltatói jogköröket is gyakorol, illetve vezeti az önkormányzat szervét, a polgármesteri hivatalt, illetve közös önkormányzati hivatalt.Különbséget kell tenni a munkáltatói jogkört gyakorló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Napközi otthonos óvoda és konyha kisegítő dolgozóira vonatkozó végrehajtási rendelet

Kérdés: A napközi otthonos óvoda és konyha esetében a konyhalányok részére meg kell állapítani a garantált bérminimumot, vagy a kötelező legkisebb munkabér jár a részükre? A konyhán dolgozó konyhalányok felett a munkáltatói jogkört az óvodavezető gyakorolja. Az intézmény törzskönyvi kivonata alapján a konyha ellátja a gyermekétkeztetés köznevelési intézményben, munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben, szociális étkeztetés kormányzati funkciókat. Ebben az esetben a konyhalányokra is a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 31-32/A. §-a alkalmazandó "A"-"C" besorolással, vagy a 77/1993. (V. 12.) Korm. rendeletet kell alkalmazni? Ebben az esetben a konyhalányt csak "A" fizetési osztállyal lehet besorolni. Mivel a konyhában nem csak a köznevelési feladatokhoz kapcsolódó segítő feladatokat látják el, melyik kormányrendelet hatálya alá tartoznak?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a napközi otthonos óvoda és konyha köznevelési intézménynek minősül, s mint ilyenre a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet előírásai terjednek ki. A konyhalányok tehát – meglévő végzettségüket figyelembe véve – az "A"-"C" fizetési osztályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Költségvetési szervnél, önkormányzatnál és hivatalánál két munkavégzésre irányuló jogviszony egyidejű fennállásának feltételei

Kérdés: Önkormányzatunknál 1 fő szociális segítő munkakörben, 6 órás közalkalmazotti jogviszonyban, a szociális étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat látja el. A szociális étkeztetést az önkormányzat nem költségvetési szerv útján, hanem önkormányzati feladatellátásban (szakfeladat) látja el. Az óvoda önállóan működő költségvetési szerv, a konyha működtetése is az óvodai feladatellátásban történik. Az óvodai élelmezésvezető nyugdíjba vonulása miatt a szociális segítő munkakörben alkalmazott önkormányzati feladatellátásban szereplő szociális segítő látná el közalkalmazotti jogviszonyban az óvodai élelmezésvezetői feladatokat is. A munkáltatói jogokat a szociális segítő esetében a képviselő-testület, az élelmezésvezető esetében pedig az óvodavezető gyakorolja. A fenti esetben hogyan járhat el a jogszabályoknak megfelelően az önkormányzat? Hogyan lehet egy embernek két munkahelye? Ki lesz a munkáltató? A költségvetési létszámkeretben hol kell szerepeltetni, az önkormányzatnál, az intézménynél vagy mindkettőnél? A Kjt. mely végrehajtási rendeletei vonatkoznak rá? Probléma még az is, hogy az illető élelmezésvezetői végzettséggel nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] Kérdésükkel kapcsolatban először is arra a felvetésre kell választ adni, hogy az érintett az önkormányzatnál, illetve az óvodánál egyáltalán milyen jogviszonyban állhat.A Kjt. 1. §-a rendelkezik a törvény hatályáról, azaz arról, hogy mely jogviszonyok minősülnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Családsegítő szolgálat családgondozójára vonatkozó képesítési előírások

Kérdés: Családsegítő szolgálatnál családgondozói munkakörben dolgozó munkavállaló jelenlegi besorolása szociális asszisztensi végzettséggel "E" kategória, 1999 óta ebben a munkakörben foglalkoztatjuk. Jelenleg megszerezte az andragógus (személyügyi szervező) főiskolai alapképzési diplomáját. Az 1/2000 (I. 7.) SzCsM rendeletben ez a végzettség nem szerepel az előírt, befogadható végzettségek között, csak tanácsadói munkakörben. Van-e lehetőség a végzettség elfogadtatására családgondozói munkakörben? Lehet-e a vezetőnek mérlegelési joga?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott munkakör esetében két jogszabály elő­írásait is alkalmazni kell egyszerre, egyrészt a Kjt. gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletet, másrészt az Önök által is hivatkozott, a személyes gondoskodást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.

Szabadság kiadásának munkáltatói kötelezettsége

Kérdés: 2015 őszén a köztisztviselő nyugdíjba kíván vonulni. Az évek folyamán a köztisztviselőnek igazoltan felhalmozódtak a ki nem vett szabadságai. Hány évre visszamenőleg lehet kifizetni, el­évül-e a ki nem vett szabadság? Nyugdíjassá válás után az évek során összegyűlt szabadságot ki kell-e fizetni a köztisztviselő részére? Meddig nem évül el a pénzbeni megváltásra vonatkozó igény?
Részlet a válaszából: […] A szabadság kiadásáról a munkáltatónak kell gondoskodnia, ennek érdekében évente szabadságolási tervet kell készítenie, és figyelemmel kell kísérnie az év során a már kivett és még rendelkezésre álló szabadságnapok arányát, biztosítva, hogy a szabadság az év során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.

Köztisztviselő megbízása más munkakör, illetve munkaköri feladatok ellátásával

Kérdés: Köztisztviselőnek középiskolai végzettséggel milyen pótlékot, kiegészítést tudunk adni, ha megbízzuk őt jegyzői asszisztensi feladatokkal határozott időre?
Részlet a válaszából: […] A köztisztviselő átirányítással ideiglenesen a kinevezéstől eltérően is foglalkoztatható. Átirányításról van szó (mely nem minősül kinevezésmódosításnak), ha a kormánytisztviselő – az államigazgatási szerv hatékony működéséhez szükséges munkaszervezési okból,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.
1
2
3
4
6