Bíróság által megítélt juttatások adózása

Kérdés: Egy védőnő 2022 őszén munkaviszonya megszüntetését kérte munkáltatójától (önkormányzat), nők 40 korkedvezményre hivatkozva, valamint kérte a 40 éves jogviszonyra járó jubileumi kifizetést is. A munkáltató ezt elfogadta, illetve rendelkezett ennek kifizetéséről. A védőnő utolsó munkában töltött napja 2023. április 28. volt, munkaviszonyát a 2023. május 8. napján kelt munkáltatói felmondással 2023. július 31. napjával megszüntette azzal, hogy a felmondási ideje 2023. május 2-től 2023. július 31-ig tart, a munkáltató a munkavégzés alól 2023. június 17. napjától 2023. július 31-ig mentesítette. Elrendelte továbbá a jogszabály alapján járó szolgálati elismerés jubileumi juttatás kifizetését. A 90 napos felmondási ideje első részében, 2023. május 2-től 2023. június 16-ig az éves rendes szabadságát, illetve a részére járó 10 nap Covid-szabadságát töltötte, a felmondási idő fennmaradó részében pedig a munkáltató mentesítette a munkavégzés alól. A felmondási idő alatt – az időközben bekövetkezett jogszabály-módosítás folytán – a munkáltatójának személyében változás következett be, amelynek értelmében 2023. július 1-jével a települési önkormányzatok helyett a területileg illetékes irányító vármegyei intézmények váltak a védőnők munkáltatójává. Emiatt az önkormányzat nem akarta kifizetni a juttatásokat. A védőnő perre vitte, amit megnyert, és az önkormányzat kifizette 2024-ben a már időközben nyugdíjas védőnő részére a végkielégítést, szolgálati elismerést, perköltséget és ennek kamatát. A kifizetés bruttó összegben történt. A kérdésem az, ebben az esetben milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik a védőnőnek, és mely időszakra kell azt bevallania?
Részlet a válaszából: […] A végkielégítést és a jubileumi jutalmat a munkában töltött utolsó napon ki kellett volna fizetni. Ekkor a munkavállaló még nem minősült nyugdíjasnak, emiatt a jubileumi jutalomból és a végkielégítésből le kellett volna vonni a 15% személyi jövedelemadót és jubileumi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Határozott időre szóló munkaviszony meghosszabbítása

Kérdés: Határozott idejű, 2025. 01. 01-től 2025. 05. 31-ig tartó jogviszony meghosszabbítását szeretnénk 2025. 12. 31-ig. Mi lenne ennek a módja: 1. munkaszerződés-módosítás, melyben csak a határozott idő 12. 31-ig történő hosszabbítása szerepel a szerződésben, vagy 2. új határozott idő 2025. 06. 01. – 2025. 12. 31-ig? Ezt azért nem szeretnénk, mert a szabadságokat nyáron vennék ki a dolgozók, és nem akarnánk 05. 31-ig kivetetni a dolgozókkal vagy pénzben megváltani. Mi a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. a határozott időre szóló munkaviszony meghosszabbításával kapcsolatosan a következő korlátokat támasztja:– a határozott idejű munkaviszony tartama az 5 évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Elismerésként adományozott díjak

Kérdés: Költségvetési intézményünk elismerésként a címek és elismerések átadóünnepségén kristálydíjakat és érmeket ajándékoz díszdobozban és oklevéllel díszmappában, munkavállalóknak, illetve külsős személyeknek is. Bizonyos típusú emlékérem egyedi bruttó beszerzési értéke meghaladja a csekély értékű ajándék 2025. évi határértékét, de feltételezzük, hogy a díszdoboz és az oklevélmappa bruttó értéke összeszámítandó az érme értékével. Ennélfogva az egyébként értékhatárt egyedileg el nem érő emlékérem dísz-dobozban, mappával már meghaladja a csekély értékű ajándék határértékét. Amennyiben a juttatások összeszámított értéke meghaladja a csekély értékű ajándék értékhatárát, a munkavállalónak is adófizetési kötelezettsége keletkezik a juttatás teljes értéke után. Életszerűtlennek véljük, illetve kellemetlen, hogy a nem munkavállaló ajándékozottól számfejtést követően az intézménynek be kell szednie az szja-teher számított összegét, míg az a munkavállaló esetében számfejtés során levonásra kerül. Milyen eljárásrenddel kerülhető el mindez?
Részlet a válaszából: […] ...a minimálbér 25%-át meghaladja az egy főre jutó ajándék értéke, akkor összevonandó jövedelemként kell kezelni. A munkaviszonyban állók esetében a munkabérrel azonos közterheket kell megállapítani és levonni, de a juttatás értéke felbruttósítható....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Karbantartó besorolása

Kérdés: Intézményünk önkormányzati fenntartásban lévő óvoda, melybe 2016. április 1-jén közalkalmazotti jogviszonyba, heti 40 órás munkaidőben, határozatlan időre, karbantartó munkakörbe neveztük ki kollégánkat (szül. éve 1969, iskolai végzettsége: szakmunkás-bizonyítvány 1986. 06.). Besorolási ideje eszmei kezdetének megállapításához a következő jogviszonyokat vettük figyelembe:
– Állami építőipar (munkaviszony) 1986. 09. 01. – 1986. 12. 12.; 0 év 3 hó 12 nap;
– Mgtsz. (munkaviszony) 1986. 12. 13. – 1989. 06. 06.; 2 év 5 hó 25 nap;
– Mezőgazd. szöv. (munkaviszony) 1989. 06. 07. – 1990. 06. 30.; 1 év 0 hó 24 nap;
– Kiegészítő tev. folyt. nem min. egyéni vállalkozó (1990. 07. 01. – 2016. 03. 31.).
Így összesen 3 év 10 hó és 1 nap figyelembevételével a besorolási idő eszmei kezdete: 2012. 06. 01. napja, mely számítással a dolgozó B fizetési osztályba, 02 fokozatba lett besorolva.
Szabadsága: 20+2 nap
Következő magasabb fizetési fokozat: 2018/2021/2024. 01. 01.
2024. 01. 01. napján átsoroltuk a Kjt. hatálya alól, a Púétv. alapján, köznevelésben munkaviszonyban foglalkoztatottnak.
Szabadságát a Púétv. 132. § (7) bekezdés alapján állapítottuk meg: „(7) A köznevelési dolgozó részére járó végkielégítés összegének, szabadságának, jubileumi jutalmának és a felmentési idejének megállapítására a Kjt. 2023. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
Így, mivel 2024. évben a régi Kjt. szerint magasabb fokozatba lépett volna, szabadságát 20+5 napban határoztuk meg. Jogszerűen jártunk-e el 2016. évben az eredeti kinevezésekor, hogy az 1990. 07. 01. – 2016. 03. 31-ig tartó egyéni vállalkozói jogviszonyt nem vettük figyelembe a besorolási időhöz, mivel szerintünk ez a jogviszony nem munkaviszony jellegű jogviszony (Kj. 87/A §)? Illetve jogszerűen jártunk-e el 2024. évben a szabadság megállapításánál, mivel dolgozónk szerint az Mt. alapján kellett volna a szabadságát megállapítani, mely a kora alapján 20+10 nap lenne a Púétv. 132. §-a (7) bekezdése alapján a szerintünk 20+5 helyett?
Részlet a válaszából: […] ...idők között az egyéni vállalkozóként eltöltött időszakot, hiszen a Kjt. 87/A. §-ának (1) és (3) bekezdése csak a különböző munkaviszony jellegű jogviszonyokat sorolja fel jogosító időként. Tehát az 1990. július 1. és 2016. március 31. közötti időszak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Társas vállalkozó adózása

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottjának gyermeke a kft.-jében társas vállalkozó heti 30 órás munkaviszony mellett. Személyesen nem működik közre, a férje látja el a felmerülő feladatokat. Jelenleg a 30 órás munkaviszonyából GYED-en van. Lehetősége lenne egy egyesületben sportfoglalkozást tartani, melynek a díjazását a kft. számlázná le. Ilyen esetben, mivel fizetés nélküli szabadságon van, a munkahelyén és a kft.-jében dolgozna, jövedelmet szerezne a kft.-ből, milyen fizetési kötelezettségek keletkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony).Fentiek alapján a kérdésben említett kft. tagja abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Közművelődési munkatárs illetménypótléka

Kérdés: Több települést érintően szeretnék állásfoglalást kérni arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat által közvetlenül foglalkoztatott közművelődési munkatárs, aki jelenleg nem rendelkezik szakmai végzettséggel (a középfokú közművelődési végzettség megszerzése folyamatban, jelenleg érettségivel rendelkezik, szakmai gyakorlata nincs), jogosult-e a kulturális illetménypótlékra? Jól értelmezzük, hogy a 475/2020. Korm. rendelet 1. §-a alapján az önkormányzatnál közalkalmazottként foglalkoztatottként dolgozó részére a rendelet szerinti kulturális illetménypótlék végzettségtől függetlenül jár, mert maga a pótlék nem végzettséghez kötött pótlék, mivel az a Kjt. 75. §-ának (1) bekezdéséhez kötődik, mert ez egy ágazati pótlék a 20. § (5) bekezdése alapján? Megerősítésüket kérjük arra vonatkozóan is, hogy a 20. § (2) bekezdése szerinti területi pótlék is megilleti a közalkalmazottat, amennyiben a település szerepel a kormányrendelet szerinti kedvezményezett települések jegyzékében. Szeretnénk még azt is egyértelművé tenni, hogy ez a pótlék csak a közalkalmazottaknak jár, amennyiben a feladatot Mt. szerinti alkalmazott látná el, a kulturális illetménypótlék nem jár.
Részlet a válaszából: […] ...végezni kívánó személyekre terjed ki” [475/2020. Korm. rendelet 1. §], egyértelmű, hogy aki nem közalkalmazotti jogviszonyban, hanem munkaviszonyban áll, arra e rendelet nem alkalmazható, így az említett pótlékok sem illetik meg őt.A Kjt. 75. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Kiküldetés vagy munkába járás?

Kérdés: Van egy közös önkormányzati hivatal, székhely önkormányzattal és két településsel. Amikor a közös hivatal jegyzője a székhely önkormányzathoz megy dolgozni, ebben az esetben nyilván munkába járásról beszélünk. Ha a körjegyző a székhely önkormányzattól átmegy a másik településre fogadóórára, az kiküldetésnek minősül vagy munkába járásnak? Illetve, ha testületi ülésekre megy akár a székhely önkormányzathoz, akár a körjegyzőségbe tartozó önkormányzatokhoz, az kiküldetés vagy munkába járás?
Részlet a válaszából: […] ...székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez kapcsolódó utazása, akkor is, ha a magánszemély nem áll munkaviszonyban az említett jogi személlyel, egyéb szervezettel.Az Szja-tv. 3. §-ának 11. pontja szerint kiküldetés: a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Kettős állampolgársággal rendelkező orvos alkalmazása részmunkaidőben

Kérdés: Egészségügyi intézménybe tervezünk határon túli kettős állampolgársággal rendelkező orvos részmunkaidőben történő alkalmazását egészségügyi szolgálati jogviszonyban. Van-e valami kizáró ok, hogy tartós egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesítsen az orvos az intézményben? Milyen feltételeknek kell, hogy megfeleljen a külföldi munkavállaló, ha munkaviszonyt létesít Magyarországon? Milyen dokumentumokkal kell, hogy igazolja a korábbi külföldi jogviszonyait a besorolását illetően, és be kell-e számítani az egészségügyi szolgálati jogviszonyba a külföldi munkavégzést?
Részlet a válaszából: […] ...azt tartalmazza, hogy „a (9) bekezdésben foglaltakon túl egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekintenia) a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Belső ellenőri feladatok ellátása nyugdíj mellett

Kérdés: Egy önkormányzati hivatal megbízási szerződéssel kíván foglalkoztatni egy már öregségi nyugdíjkorhatárt elért magánszemélyt belső ellenőri feladatok ellátására. A nyugdíjhatározat rendelkezésre áll. A megbízási díj meghatározott időszakonként kerülne számfejtésre és kifizetésre, pl. negyedévente. A kérdés az, hogy a magánszemély ilyen jellegű foglalkoztatása együtt jár-e a nyugdíj folyósításának a szüneteltetésével? Vagy pedig megilleti a nyugdíj és a megbízási díja is együtt?
Részlet a válaszából: […] ...folyamatos ellátásának felel meg; a foglalkoztatót csak a megbízási szerződésnél szokásos általános utasítási jog, nem pedig a munkaviszony jellegű jogviszonyokban érvényesülő, a munkavégzés minden részletére kiterjedő utasítási jog illeti meg; a feladatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Szociálpedagógus besorolása

Kérdés: Szociálpedagógus diplomával rendelkező óvodai pedagógiai asszisztenst (köznevelési foglalkoztatottként, önkormányzati fenntartású óvodában) a hatályos jogszabályok alapján be lehet sorolni a pedagóguséletpálya-modell szerint pedagógus I. fokozatba? Több mint 6 év munkaviszonya egyéb munkakörben adott. Bérezésének alapja a 401/2023. Vhr. szerinti bruttó 538.000 Ft?
Részlet a válaszából: […] A szociálpedagógus elnevezés megtévesztő. A 65/2021. ITM rendelet 2. melléklete az alapképzésben szerezhető szociálpedagógus szakképzettséget, 3. melléklete pedig a mesterképzésben szerezhető okleveles szociálpedagógus szakképzettséget egyaránt a társadalomtudományok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.
1
2
3
92