946 talált cikk a munkaviszony kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat külföldi testvérvárosi tevékenységét egyik intézményén keresztül bonyolítja. Erről szerződés nincs az önkormányzat és az intézmény között. Az önkormányzat az intézmény fenntartója, az intézmény önálló költségvetési szerv. Az önkormányzat biztosította a gépjárművet, amelyről használatbaadási szerződés született az önkormányzat és az intézmény között, és az intézmény csak az üzemanyagköltséget és az autópálya-használati díjat számolja el. Tekinthető-e üzleti útnak az intézmény által szervezett út, ha az intézményvezető kivételével a delegáció tagjai nincsenek jogviszonyban az intézménnyel, hanem a polgármester, az alpolgármester és két iskola igazgatója (ők a testvérváros két általános iskolája közötti együttműködés aláírása céljából mentek ki) volt a delegáltak között? A testvérvárosi kapcsolatok keretében szintén ez az intézmény szervezett egy másik utat a testvérváros meghívására, ez azonban egy testvérvárosi rendezvény volt, ami nem tekinthető üzleti célnak. A résztvevők között volt egy képviselő, a többi résztvevő nincs jogviszonyban sem az intézménnyel, sem az önkormányzattal. Adózás szempontjából hogyan ítélhető meg ez a testvérvárosi út, ha saját autóval mentek, és kiküldetési rendelvényen számoltak el az útiköltséggel, és egyéb költség nem merült fel?

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban álló munkavállalónk munkaviszonya a „női 40 év” életkor betöltése okán nyugdíjazás miatt megszüntetésre kerül. Felmentési ideje – mivel több mint 30 év jogviszonnyal rendelkezik – 8 hónap. Felmentési idejére mentesül a munkavégzés alól. Mikortól lehet a dolgozó állását betölteni, már a munkavégzés alóli mentesítés idejétől, vagy csak attól az időponttól, amikor a munkaviszonya ténylegesen megszűnik? Milyen lehetőségek állnak a munkáltató rendelkezésére ez alatt a 8 hónap alatt abban az esetben, ha az állás csak attól az időtől tölthető be, amikor a dolgozó munkaviszonya megszűnik, ha a dolgozó olyan feladatot lát el, amelyhez megfelelő szakmai tudás szükséges, és nem oldható meg a helyettesítés?

Kérdés: 1. A bölcsődei dietetikus kolléga diplomájának megszerzési ideje 2023. 10. 24. Ezzel egyidejűleg közalkalmazottként dolgozott 2013. 02. 01. – 2015. 12. 31-ig a Magyar Honvédségnél. Jól tudjuk, hogy a diploma megszerzésétől számít bele a besorolásba?
2. Ezután katona volt 2020. 05. 25. – 2021. 07. 22-ig. Ez beszámít a besorolásába? A NYUFIG-os papíron „fegyveres szervek hivatásos vagy szerződéses állományú tagja, önkéntes tartalékos” szerepel.
3. 2030-ig tartalékos katona. Ezzel szükséges valamit kezdeni?

Kérdés: Egy munkavállaló 8 órás munkaviszonyban dolgozik a munkáltatónál. Szeretnének még egy 4 órás munkaviszonyt is létesíteni egymással egy másik munkakörre, mint amiről a 8 órás szerződése szól. Létesíthet-e egy munkáltatóval egy 8 órás és egy 4 órás munkaviszonyt is ugyanaz a munkavállaló? Ha igen, akkor hogyan kell ezt szabályosan kezelni (2 munkaszerződés, 2 jelenléti, 2 külön számfejtés, különmegállapodást is írni kell, hogy a két munkakört egyszerre el tudja látni, hogyan kell bejelenteni a NAV felé)?

Kérdés: Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló óvodapedagógusunk a „nők 40” kedvezményes nyugdíjjal szeretne élni szeptember 1-től (még messze van a 65. életévtől).
Jogviszonyai:
– 1985. 09. 01-től 1987. 11. 21-ig óvónő.
– 1987. 11. 22. és 1988. 08. 31. közötti időszakra felénk nem igazolt semmit. (A nyugdíjfolyósító által kiadott igazolása alapján: Biztosítás megszűnését követő pénzbeli ellátás van neki erre az időszakra feltüntetve. Tehát véleményünk szerint ebben az időszakban nem volt óvodapedagógus.)
– 1988. 09. 01-től jelenleg is óvodapedagógus.
A 40 éves szakmai gyakorlat 2026 júniusában lenne meg a hiányzó időszak miatt. A nyugdíjintézetben azt tanácsolták, hogy kérje a 40 éves jutalmát, mert beleszámít a nyugdíjának összegébe. Jogviszonya nem szűnik meg, a felmentési idejével nem kíván élni. Kifizethető részére a köznevelési foglalkoztatotti jutalom?

Kérdés: Köztisztviselői jogviszonynál a jubileumi jutalomra jogosító időbe beleszámítható-e az 1978. 09. 01. – 1990. 04. 30-ig a Belkereskedelmi Ügyvitelszervezési és Információfeldolgozási Intézetnél eltöltött munkaviszony?

Kérdés: Adott egy közös foglalkoztatással alkalmazott munkavállaló, aki rendelkezik egy fő foglalkoztatóval, aki a bejelentést, illetve a járulékbevallásokat benyújtja, illetve egy második foglalkoztatóval is. A fő foglalkoztató szeretne a fenti alkalmazottnak cafeteriajuttatást nyújtani. Erre van lehetőségük? A többi alkalmazott, aki a fő foglalkoztatónál áll alkalmazásban, nem rendelkezik cafeteriajuttatással. A második foglalkoztatónak lenne-e lehetősége cafeteriajuttatás nyújtására úgy, hogy nem ő nyújtja be a járulékbevallásokat? A második foglalkoztatónál lévő munkavállalók rendelkeznek cafeteriajuttatással.

Kérdés:

Polgármesteri hivatalunkban köztisztviselőként dolgozó főkönyvi könyvelő, aki érvényesítési feladatokat is ellát, a nők 40 éves korkedvezményes nyugdíjra lesz jogosult. A polgármesteri hivatal önálló gazdasági szervezettel rendelkezik. Mivel megfelelő végzettségű és szakmai tapasztalattal rendelkező munkatársat nagyon nehéz találni, megtehetjük-e, hogy jogviszonyát az Mt. hatálya alá tartozóvá módosítjuk, és ugyanabban a feladatkörben továbbfoglalkoztatjuk (könyvelési feladatok és érvényesítés, vagy csak könyvelési feladatok, érvényesítés nélkül), ő pedig majd a munkaviszonya fenntartása mellett megigényli a nyugdíjazását? A nyugdíj folyósítását ebben az esetben kell-e szüneteltetni?

Kérdés:

Intézményünknél több külföldi munkavállalót foglalkoztatunk, akik különböző EU-tagállamokból érkeznek. A gyakorlatban két tipikus esettel találkozunk, amelyek kapcsán – bár a jogszabályi háttér ismert (az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete, valamint a 987/2009/EK végrehajtási rendelet) – a tényleges megvalósítás során számos gyakorlati kérdés merült fel. 
Első eset: A munkavégzés helye Magyarország, azonban a munkavállalók a saját államukban is rendelkeznek foglalkoztatási jogviszonnyal, és ezt A1-es igazolással támasztják alá. Ebben az esetben a járulékfizetést és az adatszolgáltatást a munkavállaló biztosításának helye szerinti államban kell teljesíteni. Ez azonban a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden érintett tagállamban külön regisztráció, nyilvántartás, járuléklevonás és -befizetés, valamint bevallás teljesítése szükséges – a helyi nyelven, a helyi szabályok szerint. Intézményünknél havonta mintegy 50-60 munkavállalót érint ez a helyzet több tagállamból, ami jelentős adminisztratív terhet jelent. Van-e Magyarországon kialakult gyakorlat arra, hogy az intézmények ilyen esetben hogyan járnak el? Valóban minden tagállam társadalombiztosítási szervénél külön regisztráció, havi adatszolgáltatás és járulékfizetés szükséges? Van-e lehetőség központi adminisztratív egyszerűsítésre, vagy a feladat átvállalására szolgáltatón (pl. nemzetközi ügyvédi vagy könyvelőiroda) keresztül? Az elévülési szabályok kapcsán milyen kockázatokat kell mérlegelnünk?
Második eset: Előfordul, hogy a munkavállaló – bár EU-tagállam polgára – nem lép Magyarország területére, hanem teljes egészében a saját államában végzi a munkáját (például távmunkában vagy az egyetem kihelyezett karán). Ebben az esetben Magyarországon nem válhat biztosítottá, tajszámot sem kaphat. Ilyenkor is kötelező-e vizsgálni, hogy az adott tagállamban biztosított-e, és ha rendelkezik A1 igazolással, akkor ugyanúgy kell-e eljárni, mint az első esetben? Amennyiben nincs biztosítása az adott államban, intézményünknek van-e bejelentési kötelezettsége az adott állam társadalombiztosítási hatósága felé? Konkrét példa: egy román-magyar kettős állampolgár az egyetem romániai kihelyezett karán dolgozik hosszú évek óta, így Magyarországon nem biztosított, Romániában sem, és az egyetem sem jelentette be a román társadalombiztosítási szervhez. Jogilag előfordulhat-e ilyen helyzet, hogy valaki munkaviszonyban áll az EU-ban, de egyáltalán nem válik biztosítottá? Vagy ebben az esetben is a fenti rendeletek alkalmazásával az adott tagállamban kötelező lenne a biztosítási bejelentés?

Kérdés: Dolgozóval találmányi díjra vonatkozó szerződést is kötött a cég a munkaszerződés mellé, amely tartalmazza, hogy a munkakörébe tartozik, hogy találmányokat dolgozzon ki. A szerződés a találmányok jövőbeni díjazására vonatkozik. Ha a munkáltató a találmány után végleges szabadalmi oltalmat kap, vagy know-how-ként értékesíti, a munkáltató meghatározott összegű találmányi díjat fizet a munkavállalónak. Milyen adó- és járuléklevonási és -befizetési kötelezettség terheli munkavállalói és munkáltatói oldalról ezeket a kifizetéseket?