Találati lista:
231. cikk / 275 Készpénzforgalom szabályozása
Kérdés: Számítástechnikai szolgáltatást végző egyéni vállalkozó kérte, hogy korábban átutalással teljesített számláját a jövőben készpénzben egyenlítsük ki. Milyen feltételekkel tehetjük ezt meg költségvetési szervként? Melyik jogszabály rögzíti, hogy ki köteles bankszámlanyitásra?
232. cikk / 275 Polgármester tiszteletdíja
Kérdés: Polgármesterünk (képviselőnk) a részére járó jutalom (tiszteletdíj) összegét nem kéri számfejteni, hanem az önkéntes nyugdíjpénztárába szeretné utaltatni. Milyen összegben történjen meg az utalás?
233. cikk / 275 Számlahelyesbítés
Kérdés: Egy rendszeresen vásárló vevőnknek utólag árengedményt adtunk. Tekintettel arra, hogy a vevőnk nem adóalany, az eredeti teljesítési időpontban nem kért számlát, így csupán nyugtát kapott. Lehet-e a nyugtát helyesbíteni, vagy a helyesbítés csak a számlára vonatkozik?
234. cikk / 275 Pénztárgép kötelező használata
Kérdés: Mikor kötelező a pénztárgép használata?
235. cikk / 275 Üzlethelyiségen kívüli értékesítés bizonylatolása
Kérdés: A vállalkozás tisztítógépek, berendezések, alkatrészek értékesítésével, kölcsönzésével, javításával foglalkozik. A szóban forgó tevékenységek után az adóalany készpénzbevétel regisztrálására szolgáló pénztárgép alkalmazására kötelezett a 24/1995. (XI. 22.) PM rend. melléklete szerint. A postai utánvétel formájában, készpénz ellenében teljesített alkatrészek értékesítéséről szóló számlák értékét a pénztárgépben rögzíteni kell-e?
236. cikk / 275 A nyugta korrekciója
Kérdés: Intézményünk készpénzes forgalmat bonyolít le. Az esetek többségében a vevő nem kér számlát, így számla helyett nyugta kibocsátására kerül sor. Előfordul viszont, hogy a nyugtát a kibocsátást követően javítani kell. Lehet-e a nyugtát kézzel javítani?
237. cikk / 275 Önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak fizetett hozzájárulás
Kérdés: Hová kell helyesen könyvelni az 1993. évi III. tv. 50. § (2) bekezdése alapján kiállított és az 53. § (1) bekezdésben meghatározott egészségbiztosítási pénztárnak fizetett térítési díj összegét?
238. cikk / 275 Melegétkeztetéshez nyújtott étkezési hozzájárulás
Kérdés: Önkormányzatunk dolgozói közül többen a 9000 forint összegű meleg étel fogyasztására biztosított étkezési hozzájárulást veszik igénybe. Az ételfogyasztásról készpénzfizetési számlát hoz a dolgozó a vendéglátóegységtől (az ország bármely területéről, ahol épp igénybe vette a szolgáltatást), mely az önkormányzat nevére szól, és tartalmazza a dolgozó nevét, valamint az ételfogyasztás összegét. Éves szinten a számlák összege nem haladja meg a 12x9000 forintos adómentes értékhatárt. Számla ellenében a dolgozónak házipénztárból kerül kifizetésre a számlán szereplő összeg. Helyesen járunk-e el, a fentiek alapján? Belső ellenőrünk szerint kizárólag utalvány formájában veheti igénybe a dolgozó a 9000 forint összegű melegétkeztetésre biztosított hozzájárulást, és csak olyan vendéglátóegységben étkezhet, amellyel az önkormányzatnak szerződése van. A vendéglátóegység részére történhet kifizetés a leadott utalványok alapján. Szerinte az általunk gyakorolt módszer adóköteles bevételnek minősül.
239. cikk / 275 Dolgozói telefonköltségek bizonylatolása
Kérdés: Költségvetési intézményként mobiltelefon-szolgáltatóktól rendeltünk díjcsomagot, melynek részesei az intézmény dolgozói is, mint magánszemélyek. A számla telefonszámonként az intézmény nevére és címére érkezik, a számla összegét az intézmény pénztárába történő befizetéssel térítik meg a dolgozók. Milyen bizonylatot kell kiállítani a dolgozók által befizetett összegről, elégséges-e a bevételi pénztárbizonylat a számlamásolat egyidejű átadása mellett, vagy átvételi elismervényt, nyugtát, esetleg számlát kellene adnunk?
240. cikk / 275 Kiegészítő nyugdíj
Kérdés: Az iskolában foglalkoztatott nyugdíjas pedagógus egy önkéntes nyugdíjpénztárnak a tagja. Az első vagy az utolsó befizetéstől számított 3 év után veheti fel adómentesen a befizetett tagdíjat, valamint a hozzá kapcsolódó adójóváírást?
