282 talált cikk a pénztár kifejezésre

Kérdés: Mikor kötelező a pénztárgép használata?

Kérdés: A vállalkozás tisztítógépek, berendezések, alkatrészek értékesítésével, kölcsönzésével, javításával foglalkozik. A szóban forgó tevékenységek után az adóalany készpénzbevétel regisztrálására szolgáló pénztárgép alkalmazására kötelezett a 24/1995. (XI. 22.) PM rend. melléklete szerint. A postai utánvétel formájában, készpénz ellenében teljesített alkatrészek értékesítéséről szóló számlák értékét a pénztárgépben rögzíteni kell-e?

Kérdés: Intézményünk készpénzes forgalmat bonyolít le. Az esetek többségében a vevő nem kér számlát, így számla helyett nyugta kibocsátására kerül sor. Előfordul viszont, hogy a nyugtát a kibocsátást követően javítani kell. Lehet-e a nyugtát kézzel javítani?

Kérdés: Hová kell helyesen könyvelni az 1993. évi III. tv. 50. § (2) bekezdése alapján kiállított és az 53. § (1) bekezdésben meghatározott egészségbiztosítási pénztárnak fizetett térítési díj összegét?

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozói közül többen a 9000 forint összegű meleg étel fogyasztására biztosított étkezési hozzájárulást veszik igénybe. Az ételfogyasztásról készpénzfizetési számlát hoz a dolgozó a vendéglátóegységtől (az ország bármely területéről, ahol épp igénybe vette a szolgáltatást), mely az önkormányzat nevére szól, és tartalmazza a dolgozó nevét, valamint az ételfogyasztás összegét. Éves szinten a számlák összege nem haladja meg a 12x9000 forintos adómentes értékhatárt. Számla ellenében a dolgozónak házipénztárból kerül kifizetésre a számlán szereplő összeg. Helyesen járunk-e el, a fentiek alapján? Belső ellenőrünk szerint kizárólag utalvány formájában veheti igénybe a dolgozó a 9000 forint összegű melegétkeztetésre biztosított hozzájárulást, és csak olyan vendéglátóegységben étkezhet, amellyel az önkormányzatnak szerződése van. A vendéglátóegység részére történhet kifizetés a leadott utalványok alapján. Szerinte az általunk gyakorolt módszer adóköteles bevételnek minősül.

Kérdés: Költségvetési intézményként mobiltelefon-szolgáltatóktól rendeltünk díjcsomagot, melynek részesei az intézmény dolgozói is, mint magánszemélyek. A számla telefonszámonként az intézmény nevére és címére érkezik, a számla összegét az intézmény pénztárába történő befizetéssel térítik meg a dolgozók. Milyen bizonylatot kell kiállítani a dolgozók által befizetett összegről, elégséges-e a bevételi pénztárbizonylat a számlamásolat egyidejű átadása mellett, vagy átvételi elismervényt, nyugtát, esetleg számlát kellene adnunk?

Kérdés: Az iskolában foglalkoztatott nyugdíjas pedagógus egy önkéntes nyugdíjpénztárnak a tagja. Az első vagy az utolsó befizetéstől számított 3 év után veheti fel adómentesen a befizetett tagdíjat, valamint a hozzá kapcsolódó adójóváírást?

Kérdés: 2006. január 1-jétől az adómentesen adható béren kívüli juttatás 400 ezer forintos értékhatárába be kell-e számítani az önkéntes magánnyugdíjpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulást, amelyet a jövedelem kiszámításakor nem kell figyelembe venni?

Kérdés: Milyen módszerei vannak a devizában teljesített kiadások elszámolásának? Hogyan kell helyesen végrehajtani a devizaszámla év végi értékelését?

Kérdés: Gyakorta visszatérő probléma a hivatalos kiküldetések után az utazási költség elszámolása. A gondot főként az okozza, hogy az elszámolásnál elegendő-e a hivatalos menetjegy csatolása, vagy a menetjegy mellé még csatolni kell-e a MÁV vagy Volán által kiállított számlát is. Intézményünk áfamentes költségvetési szerv. Az elszámolásoknál mi is azt a legáltalánosabb gyakorlatot folytattuk, hogy vagy számlát, vagy menetjegyet követeltünk meg, tehát párhuzamosan mindkettőt nem. A tegnapi nap folyamán hivatalos kiküldetés céljából elővételben 50%-os vasúti jegyet akartunk vásárolni, számla kérése mellett. Meglepetésünkre tájékoztattak bennünket, hogy ez évtől hivatalos kiküldetés céljára 50%-os menetjegyet nem tudnak kiszolgálni, számlát intézmény nevére csak teljes árú menetjegy vásárlása esetén tudnak kiállítani. Szerettük volna megtudni, hogy mikor és hol jelent meg a jogszabály, de erre felvilágosítást nem tudtak adni, a pénztáros belső szabályzatra tudott csak hivatkozni. Telefonon megkerestük a MÁV Menetkedvezményi Ügyek Ügyfélszolgálatát is, ahol természetesen tudtak ezen intézkedésről, de a jogforrást ott sem tudták megjelölni. Korrekt, udvarias módon közölték, hogy közlönyt még ők sem láttak, de ez nem a MÁV intézkedése, hanem ezt valamelyik adózási jogszabály decemberi módosítása írta elő. Végül megkérdeztük, hogy jól értjük-e, hogy ezentúl hivatalos célra csak teljes árú menetjegyet kell vásárolnunk, a válasz igen volt. A közalkalmazottak és köztisztviselők az 50%-os kedvezményt csak magánjellegű utazásaikra használhatják fel. Problémánk az, hogy korábban volt még olyan belső szabályozás is, hogy hivatalos célra csak akkor volt elszámolható teljes árú menetjegy, ha a kiküldetést teljesítő nem volt jogosult még a közalkalmazotti igazolvány kiváltására. Szeretnénk tudni, hogy ténylegesen jogos-e, hogy hivatalos célra ténylegesen nem használható az 50%-os vasúti kedvezmény, illetve ezen rendelkezést hol találhatjuk meg?