855 talált cikk a szolgáltatások kifejezésre

Kérdés: A hivatal egyik gépjárműve baleset következtében totálkáros lett. A gépkocsi javításra került, így nem értékesítettük, illetve nem került selejtezésre. A biztosító térítéskor az önrészesedés összegét levonta, és ezt az összeget térítette meg számunkra. Az önrész bizonyos százalékát a balesetet előidéző dolgozóval megtéríttetjük. Ebben az esetben milyen ERA-kódokon és milyen összegben kell elszámolni a könyvelésben a gazdasági eseményt? A tárgyieszköz-nyilvántartásban a jelenleg teljesen leírt eszközön kell-e valamilyen változást könyvelni?

Kérdés: Közös hivatalunk 5 önkormányzat és az általuk fenntartott összesen 7 intézmény, 2 társulás és az általuk fenntartott 2 intézmény, 4 roma önkormányzat tekintetében látja el a hivatali és munkaszervezeti feladatokat. Gazdasági szervezettel csak a közös önkormányzati hivatal rendelkezik. Az Áht. 10. §-át figyelembe véve a felsoroltak közül egy intézmény az, amely önálló gazdasági szervezetet is alapíthat, de az irányító szerv döntése alapján ez esetben is a közös hivatal látja el a gazdasági szervezet feladatait. A központi költségvetés a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához felhasználási kötöttséggel feladatfinanszírozást biztosít. A közös hivatalnál foglalkoztatottak bére és járuléka munkaköri leírás alapján annak a feladatnak a COFOG-jára kerül könyvelésre, amely feladatot az adott kolléga végzi (pl. aki az óvodával foglalkozik, az az óvodai COFOG-ra, aki a szociális ellátással, az a szociális COFOG-ra), és a költség elszámolásra kerül az adott kötelező önkormányzati feladatfinanszírozása terhére. Az utóbbi időben olyan értelmezés is napvilágra látott, amely arról szól, hogy a közös hivatalban felmerült költségek nem számolhatóak el az óvoda, szociális ellátás feladatfinanszírozásának terhére. Véleményünk szerint a költségvetési törvény, amikor meghatározza a közös hivatalok létszámát, ezzel összefüggésben a feladatellátás finanszírozását, akkor figyelembe veszi az ellátott önkormányzatok számát/-lakosságszámát, a nemzetiségi önkormányzatok számát, ugyanakkor nem veszi figyelembe azt, hogy a közös hivatal hány intézménynek látja el a feladatát. Ebből kifolyólag esetünkben figyelembe vesz 5 önkormányzatot, figyelembe vesz 4 nemzetiségi önkormányzatot, és nem veszi figyelembe azt, hogy ezen túlmenően még 2 társulás és 9 intézmény/költségvetési szerv esetében is ellátja a gazdasági, jogi feladatokat. Esetünkben a költségvetési törvényben meghatározott létszámon felül 12 fő van foglalkoztatva, és ennek a 12 főnek a személyi juttatása kerül elszámolásra a feladatfinanszírozás terhére. Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy a fentieket figyelembe véve helyes-e az általunk kialakított elszámolási mód a feladatfinanszírozás terhére.

Kérdés: Van egy 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft., amely a társasági adó hatálya alá tartozik, és az általános szabályok szerinti, havi gyakoriságú áfabevalló, bevételei az általa végzett szolgáltatásokból és termékértékesítésekből származnak. Emellett működésére az önkormányzattól évente működési támogatást is kap, utólagos elszámolás terhe mellett. A kft. tevékenysége során rendezvényeket is szervez. Egy-egy esemény létrehozásához szintén kap önkormányzati támogatást. Az általa megrendezett rendezvényekre bárki díjmentesen elmehet, azon részt vehet. A kapott támogatások miatt hogyan alakul a kft. áfalevonási lehetősége? Például a rendezvényekhez kizárólag kapcsolódó költségekből (fellépők díja, adminisztráció, hirdetés, szállítási, bérleti díjak stb.) áfája levonható-e 100%-ban vagy valamilyen arányban? A működésre kapott támogatás miatt az utólagos elszámolásba beállított számlák áfatartalma levonásba helyezhető-e, vagy csak valamilyen arányban?

Kérdés: Egy önkormányzatnak több gépjárműve van, amelyeket ingyenesen használatra átadott a fenntartása alatt álló intézménynek. A gépjárművek költségeit nem az önkormányzat fizeti, hanem az az intézmény/szervezet, amely használja azokat. Azonban a kötelező biztosítási díjról szóló számla az önkormányzat nevére szól. Ennek arányos részét (az adott gépjárműre szóló részt) az önkormányzat továbbterheli (nem az ingyenes bérbeadás járulékos költségeként) az intézményre/szervezetre. A számlán az önkormányzat számítson fel 27% áfát, vagy nem? A biztosítótól kapott számla áfamentes.

Kérdés: Önkormányzatunk egyik költségvetési szerve többféle tevékenységet végez. Hozzá tartozik például a városi programok szervezése, sportlétesítmény üzemeltetése. A 15/2019. PM rendelet 3. § értelmében „A költségvetési számvitelben a bevételeket és kiadásokat azokon a kormányzati funkciókon kell elszámolni, amelyek érdekében azok felmerültek”. A jelenlegi szokásos eljárásunk, hogy a programok nagy részét a 066020 COFOG-ra könyveljük. A költségvetési szervünk által szervezett „Gyereknap” városi rendezvénynek számít, könyvelhető a 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások COFOG-ra, vagy máshol kell a teljesítést megjeleníteni? A „Mozgás éjszakája”, „Városi futónap” kapcsán szintén felmerült a kérdés bennünk, hogy városi rendezvényként a 066020 vagy a 081045 COFOG-on van-e a megfelelő helyen? Adventi vásár, pünkösdi napok, valamint a költségvetési szerv által szervezett „fizetős”, nem bentlakásos nyári táborok lebonyolítása során felmerülő kiadások helyes COFOG-besorolásában is szeretnénk a segítségüket kérni!

Kérdés: Foglalkoztathat-e nyugdíjas-szövetkezeten keresztül konyhai kisegítőt az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerv?

Kérdés: A közös önkormányzati hivatalunk a székhely önkormányzatunk, valamint egy társult önkormányzat és annak költségvetési szervei részére lát el gazdálkodási feladatokat. A társult önkormányzat a közös hivatal működéséhez kapcsolódó hozzájárulását átadott pénzeszközként biztosítja. A társult önkormányzat fenntartásában működő óvoda nem rendelkezik önálló gazdasági szervezettel, ezért a gazdasági vezetői és egyéb pénzügyi feladatokat a közös hivatal pénzügyi munkatársai látják el. Ugyancsak a közös hivatal végzi a társult önkormányzat gyermekétkeztetési feladatához kapcsolódó pénzügyi-adminisztratív tevékenységeket (befizetések kezelése, könyvelése stb.). Álláspontunk szerint e feladatok költségei funkcionálisan a köznevelési, illetve a gyermekétkeztetési feladatellátást szolgálják. Amennyiben az óvoda önálló gazdasági szervezettel rendelkezne, vagy a gyermekétkeztetés pénzügyi feladatait saját állományban látnák el, az érintett munkavállalók személyi juttatásai és járulékai közvetlenül az adott feladathoz tartozó COFOG-on kerülnének elszámolásra, így a felmerülő költségek a kapcsolódó állami támogatások terhére is megjelenhetnének. A közös hivatal finanszírozási konstrukciója miatt azonban a társult önkormányzat hozzájárulása átadott pénzeszközként kerül elszámolásra, amelyhez az ASP-rendszer kizárólag a 018030 COFOG alkalmazását teszi lehetővé. Emiatt a társult önkormányzat köznevelési és gyermekétkeztetési feladatokhoz kapcsolódó gazdasági-pénzügyi tevékenység költségei nem jeleníthetők meg az érintett feladatok COFOG-jain, és az éves beszámoló űrlapjai sem biztosítanak erre lehetőséget. Jogszerűen alkalmazható-e olyan elszámolási megoldás, amely lehetővé teszi a közös hivatal által ellátott gazdasági és pénzügyi feladatok költségeinek a társult önkormányzat köznevelési, illetve gyermekétkeztetési támogatással szembeni figyelembevételét? Amennyiben erre az átadott pénzeszköz konstrukciója mellett nincs lehetőség, megfelelő megoldást jelenthet-e a gazdasági szolgáltatások költségeinek továbbszámlázása a társult önkormányzat részére, amely ezeket saját feladatai (óvodai köznevelés, gyermek-étkeztetés) terhére számolná el? Ebben az esetben a továbbszámlázás áfaköteles szolgáltatásnyújtásnak minősül-e, vagy van olyan jogszerű elszámolási mód, amely áfafizetési kötelezettség nélkül is biztosítja a költségek megfelelő feladathoz rendelését?

Kérdés: Önkormányzat által alapított költségvetési szerv végezheti-e kiegészítő tevékenységként a szabad kapacitása terhére az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló társaságok könyvelését? Kiegészítő tevékenységként kerülne ez be az intézmény alapító okiratába. Kell-e számlázni a szolgáltatást az intézmény és a társaságok között, ha az intézmény bérköltségre kap támogatást az önkormányzattól? Vagyis nem piaci alapon nyújtja majd a szolgáltatást.

Kérdés:

A haltermelési létesítmény a Hhtv. 2. §-ának 11. pontja alapján nem minősül halgazdálkodási vízterületnek. A haltermelési létesítményre a Hhtv. 44. §-ának (2) bekezdése alapján területi jegy nem adható ki, mivel az csak nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre adható. A haltermelési létesítmény üzemeltetője nem minősül halgazdálkodásra jogosultnak, mert a Vhr. 1. §-ának 6. pontja alapján halgazdálkodásra jogosult az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodási jogának hasznosítására – a Hhtv.-ben meghatározott módon – jogosult természetes vagy jogi személy.
Ezen jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel, ha a haltermelési létesítmény üzemeltetője, haszonbérlője a taván horgászatra jogosító napijegyet, éves horgászjegyet árusít, az eladás áfaköteles-e? Ha igen, milyen áfakulccsal kell történnie? Ha áfaköteles, kérhető-e erre mentesség? Befolyásol-e valamit, ha az üzemeltető áfakörös (az adószámának a harmadik, kötőjel előtti számjegye 2-es)? Befolyásol-e valamit az áfafizetés kérdésében az, ha az üzemeltető horgászegyesület?

Kérdés: Egy önkormányzat (használatba adó) köznevelési közfeladat ellátása céljából tankerületünknek (használatba vevő) térítésmentesen használatba ad ingatlanrészeket (maradnak olyan helyiségek, amelyek az önkormányzat kizárólagos használatában maradnak). A használatba vevő használati díj fizetésére nem köteles, azonban az üzemeltetési költségeket meg kell, hogy fizesse a használatba adó felé. Ennek egy része költségátalány, másik része közüzemi számla alapján kerül meghatározott százalékban, területarányosan továbbterhelésre. Ezekről a költségekről a használatba adó számlát állít ki felénk, melyet tavaly áfásan, 2026-ban pedig áfamentesen állítottak ki (ráadásul az áfával megnövelt összeget számlázták ki adómentes kulccsal). Arra hivatkoznak, hogy az ingatlan nem minősül bérbeadásnak, mert a használat ellenérték nélkül történik, és a felek között nem áll fenn piaci jellegű, mellérendelt gazdasági jogviszony. Az önkormányzat jelen jogviszony keretében közfel-adat-ellátási minőségében jár el, és a tevékenysége nem minősül gazdasági tevékenységnek. Így a továbbhárított összeg az Áfa-tv. hatályán kívüli költségtérítésnek minősül. Ez valóban nem minősül bérbeadásnak? Az Áfa-tv. 14. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás az is, ha az adóalany azt másnak ingyenesen használatba adja, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg. Itt viszont azt kellene vizsgálni, hogy az önkormányzat ingatlan-bérbeadás tekintetében választott-e adókötelezettséget. A fentiek tekintetében kérem állásfoglalásukat arról, hogyan számláz helyesen üzemeltetési díjat az önkormányzat, milyen számlát fogadhat be tankerületünk?