861 talált cikk a szolgáltatások kifejezésre

Kérdés: Költségvetési szervünk esetében merült fel kérdésként, hogy kötelezettek vagyunk-e élelmiszerlánc-felügyeleti díj megfizetésére és bevallás benyújtására? Melyek az erre vonatkozó szabályok?

Kérdés: Az Ávr. 59. §-a (5) bekezdésének a) pontja alapján nem kell utalványozni a B402, B406 rovatain elszámolandó költségvetési bevételeket. Szabálytalanságot követünk-e el, ha ezek a tételek is utalványozásra kerülnek? A kincstári ellenőrzés ezt hibaként tárta fel.

Kérdés: Egyik költségvetési intézményünk részére egy egyéni vállalkozó, ügyvéd, jogi szolgáltatásokat végez évek óta, havonta adómentesen számlát állít ki az intézmény részére. Június végén szóban a tudomásunkra jutott, hogy meghalt.
1. Hogyan jár el intézményünk helyesen ebben az esetben? Nyilván az intézmény kiállítja a teljesítésigazolást.
2. Befogadhat-e bármilyen számlát, ha kiállítja valaki részükről?
3. Kifizethető-e ez a számla, vagy várni kell a hagyatéki végzésre ebben az esetben is?
4. A szerződés automatikusan megszűnik ebben az esetben, vagy kérnünk kell bárkitől valamilyen dokumentumot, igazolást?

Kérdés: Államháztartáson kívüli, 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a Mötv. 109. §-ában foglaltak alapján a vagyonkezelésébe vett önkormányzati vagyon vonatkozásában pótlólagos beruházási, felújítási munkálataival a visszapótlási kötelezettségének, valamint a szerződésben rögzített negyedéves adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tesz. A 38/2013. NGM rendelet alapján az önkormányzat a vagyonkezelt eszközei közé vezeti át a vagyonkezelésbe adott eszköz bruttó és halmozott értékcsökkenés összegét, és ezzel egy időben előírja követelésként a vagyonkezelésből eredő visszapótlási követelést (szakmai anyagok alapján határozatlan idejű szerződés esetén az átadott eszköz nettó értékét). Tegyük fel, hogy az értékcsökkenés tekintetében mindkét félnél az eredetileg átadott eszköz ugyanazzal a leírási kulccsal „amortizálódik” tovább.
A vagyonkezelési szerződés hatálya alatt elvégzett felújítás, beruházás:
– a társaságnál aktiválással kerül nyilvántartásba vételre,
– az önkormányzat a – vagyonkezelési szerződésben kikötésre kerülő negyedéves – adatszolgáltatások alapján szintén könyveli a bruttó értékben bekövetkezett növekedéseket.
Eltekinthet-e a két fél a vagyonkezelési szerződés módosításától, amennyiben a vagyonkezelési szerződés térítésmentes átadására vonatkozó határidőt nem rögzít, a társaság a vagyonkezeléssel érintett időszak végén (szerződés lejáratakor vagy megszüntetésekor) adja át, és a térítésmentes átadással keletkezett áfát ekkor rendezi (feltéve, hogy a vagyonkezelőt a beruházáshoz kapcsolódóan részben vagy egészében adólevonási jog illette meg)? Helyesen gondoljuk, hogy az adatszolgáltatás alapján az önkormányzatnak lehetősége van a bruttóérték-változásokat könyvelnie, függetlenül attól, hogy a társaság a vagyonkezelési szerződés lejáratakor vagy megszüntetésekor fogja térítésmentesen átadni a tulajdonos önkormányzat részére? A fenti eljárással biztosított, hogy a két félnél, az egymással szembeni elszámolásból eredő követelés vagy kötelezettség egyező lesz a szerződés hatálya alatt.

Kérdés: Az önkormányzat és a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek esetében a bevételek utalványozása és érvényesítése milyen esetben kötelező, és milyen dátummal kell, hogy megtörténjen?

Kérdés: Tankerületünk intézményeiben rendszeresek a pályázatokon elnyert összegekből megvalósított táboroztatások, legyen szó önkormányzati vagy Határtalanul pályázatokról. Minden esetben szállás és étkeztetés tételek szerepelnek a számlákon. Helyesen járunk-e el, ha a szállást a K337 rovaton, az étkeztetést pedig K332 rovatokon számoljuk el?

Kérdés: A hivatal egyik gépjárműve baleset következtében totálkáros lett. A gépkocsi javításra került, így nem értékesítettük, illetve nem került selejtezésre. A biztosító térítéskor az önrészesedés összegét levonta, és ezt az összeget térítette meg számunkra. Az önrész bizonyos százalékát a balesetet előidéző dolgozóval megtéríttetjük. Ebben az esetben milyen ERA-kódokon és milyen összegben kell elszámolni a könyvelésben a gazdasági eseményt? A tárgyieszköz-nyilvántartásban a jelenleg teljesen leírt eszközön kell-e valamilyen változást könyvelni?

Kérdés: Közös hivatalunk 5 önkormányzat és az általuk fenntartott összesen 7 intézmény, 2 társulás és az általuk fenntartott 2 intézmény, 4 roma önkormányzat tekintetében látja el a hivatali és munkaszervezeti feladatokat. Gazdasági szervezettel csak a közös önkormányzati hivatal rendelkezik. Az Áht. 10. §-át figyelembe véve a felsoroltak közül egy intézmény az, amely önálló gazdasági szervezetet is alapíthat, de az irányító szerv döntése alapján ez esetben is a közös hivatal látja el a gazdasági szervezet feladatait. A központi költségvetés a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához felhasználási kötöttséggel feladatfinanszírozást biztosít. A közös hivatalnál foglalkoztatottak bére és járuléka munkaköri leírás alapján annak a feladatnak a COFOG-jára kerül könyvelésre, amely feladatot az adott kolléga végzi (pl. aki az óvodával foglalkozik, az az óvodai COFOG-ra, aki a szociális ellátással, az a szociális COFOG-ra), és a költség elszámolásra kerül az adott kötelező önkormányzati feladatfinanszírozása terhére. Az utóbbi időben olyan értelmezés is napvilágra látott, amely arról szól, hogy a közös hivatalban felmerült költségek nem számolhatóak el az óvoda, szociális ellátás feladatfinanszírozásának terhére. Véleményünk szerint a költségvetési törvény, amikor meghatározza a közös hivatalok létszámát, ezzel összefüggésben a feladatellátás finanszírozását, akkor figyelembe veszi az ellátott önkormányzatok számát/-lakosságszámát, a nemzetiségi önkormányzatok számát, ugyanakkor nem veszi figyelembe azt, hogy a közös hivatal hány intézménynek látja el a feladatát. Ebből kifolyólag esetünkben figyelembe vesz 5 önkormányzatot, figyelembe vesz 4 nemzetiségi önkormányzatot, és nem veszi figyelembe azt, hogy ezen túlmenően még 2 társulás és 9 intézmény/költségvetési szerv esetében is ellátja a gazdasági, jogi feladatokat. Esetünkben a költségvetési törvényben meghatározott létszámon felül 12 fő van foglalkoztatva, és ennek a 12 főnek a személyi juttatása kerül elszámolásra a feladatfinanszírozás terhére. Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy a fentieket figyelembe véve helyes-e az általunk kialakított elszámolási mód a feladatfinanszírozás terhére.

Kérdés: Van egy 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft., amely a társasági adó hatálya alá tartozik, és az általános szabályok szerinti, havi gyakoriságú áfabevalló, bevételei az általa végzett szolgáltatásokból és termékértékesítésekből származnak. Emellett működésére az önkormányzattól évente működési támogatást is kap, utólagos elszámolás terhe mellett. A kft. tevékenysége során rendezvényeket is szervez. Egy-egy esemény létrehozásához szintén kap önkormányzati támogatást. Az általa megrendezett rendezvényekre bárki díjmentesen elmehet, azon részt vehet. A kapott támogatások miatt hogyan alakul a kft. áfalevonási lehetősége? Például a rendezvényekhez kizárólag kapcsolódó költségekből (fellépők díja, adminisztráció, hirdetés, szállítási, bérleti díjak stb.) áfája levonható-e 100%-ban vagy valamilyen arányban? A működésre kapott támogatás miatt az utólagos elszámolásba beállított számlák áfatartalma levonásba helyezhető-e, vagy csak valamilyen arányban?

Kérdés: Egy önkormányzatnak több gépjárműve van, amelyeket ingyenesen használatra átadott a fenntartása alatt álló intézménynek. A gépjárművek költségeit nem az önkormányzat fizeti, hanem az az intézmény/szervezet, amely használja azokat. Azonban a kötelező biztosítási díjról szóló számla az önkormányzat nevére szól. Ennek arányos részét (az adott gépjárműre szóló részt) az önkormányzat továbbterheli (nem az ingyenes bérbeadás járulékos költségeként) az intézményre/szervezetre. A számlán az önkormányzat számítson fel 27% áfát, vagy nem? A biztosítótól kapott számla áfamentes.