191 cikk rendezése:
101. cikk / 191 Munkába járáshoz kapcsolódó költségtérítés formái – kötelezettség vagy lehetőség
Kérdés: Költségvetési intézményként adhatunk-e a dolgozóinknak 9 Ft/km-es költségtérítést a munkába járásukhoz, vagy csak a bérletekhez, illetve jeggyel történő utazáshoz járulhatunk hozzá? Mely esetekben kötelező a költségtérítés juttatása, és mikor beszélünk adható juttatásról?
102. cikk / 191 Saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése
Kérdés: Mit értünk közforgalmi úton a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése esetében?
103. cikk / 191 Munkavállaló utazási támogatása
Kérdés: Amennyiben a munkáltató vállalkozó, köteles-e vagy csak adhat utazási támogatást a vidékről bejáró dolgozójának? Ha igen, milyen mértékben köteles támogatni? Ha autóval jár be a dolgozó, ezt hogyan befolyásolja?
104. cikk / 191 Utazási költségtérítés
Kérdés: Az Szja-tv. 25. § (2) bek. bb) alpontja szerint az olyan esetekben, amikor a munkavállaló nem vesz igénybe tömegközlekedést a munkába járáshoz, a munkáltató a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért távolság alapján – oda-vissza számolva – kilométerenként legfeljebb 9 Ft költségtérítést fizethet. Hogyan kell értelmezni a közforgalmi úton mért távolságot? A helységnév jelzőtáblától, vagy konkrétan a munkahely és a lakás közötti távolságot kell figyelembe venni?
105. cikk / 191 Helyi utazási bérlet költsége
Kérdés: Költségvetési szervünk év közben felvett munkavállalók részére, az intézmény nevére szóló számlával vásárolt helyi közlekedési bérletet. Azonban a felvett munkavállalók között volt olyan személy, aki éves helyi közlekedési bérlettel már rendelkezett, tehát nem tudjuk az intézmény nevére szóló számla ellenében adómentesen elszámolni. Kérdésünk, hogy ebben az esetben időarányosan (a jogviszony kezdetének időpontjától) megtéríthetjük-e a bérlet árát (a bérlet utólagos leadása mellett, melyről nyilatkoztatjuk a dolgozót), vagy a munkavállalónál bérjövedelemként kell figyelembe venni a megtérített összeget?
106. cikk / 191 Gépjármű üzemanyagköltsége
Kérdés: Köztisztviselőnk számlára, saját gépjárművébe üzemanyagot vásárolt. Milyen adófizetési kötelezettség keletkezett?
107. cikk / 191 Kiküldetéssel összefüggő utazási költség
Kérdés: Iskolánk előre megveszi a BKV-jegyeket, melyeket számla alapján lekönyvelünk, majd belföldi kiküldetés esetén odaadunk a dolgozóinknak, akik a használt jegyeket visszaadják. A belföldi kiküldetés elszámolása nyomtatványhoz hozzá kell-e csatolni a felhasznált jegyeket? Helyes-e ilyen módon az elszámolás?
108. cikk / 191 Szociális étkeztetés fizetendő áfája és könyvelése
Kérdés: A Költségvetési Levelekben 2007. május 2-án megjelent 1683-as kérdésre adott válasz foglalkozik a szociális alapon nyújtott étkeztetés áfájával. Kérem, hogy az ott leírtakat egészítsék ki azzal, hogyan kell a könyvelésben szerepeltetni a gazdasági eseményt!
109. cikk / 191 Volán-chipkártya feltöltési díja
Kérdés: A helyi Volán-társaság a hagyományos bérletek helyett használható chipkártyát vezetett be. Intézményünk néhány munkatársa nem a városban lakik, így ők jogosultak arra, hogy az intézmény a munkába járáshoz használt bérlet árát megtérítse nekik. Kérdésünk, hogy a chipkártyát használó munkatársainknak megtéríthető-e adómentesen a közigazgatási határon kívülről történő munkába járás költsége, ami esetükben a chipkártya feltöltéséért fizetett összeget jelenti?
110. cikk / 191 Dolgozók utazási költségtérítése
Kérdés: Sajnos az 1420-as számú kérdésemre (Költségvetési Levelek, 64. szám) – talán félreértés miatt – nem kaptam kielégítő választ. Újra megkérdezem: A munkába járással kapcsolatos költségtérítésről szóló 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet alapján a munkáltató térítési kötelezettsége a közigazgatási határig szól-e vagy a munkahely kapujáig? Pl. Ceglédről jövet Szemeretelepig vagy a végállomásig (Bp.-Nyugati) köteles a munkaadó helytállni?
