196 talált cikk az utazási költségtérítés kifejezésre

Kérdés: Két kérdésem van közhasznú alapítványból történt utazási költségtérítés adóvonzatáról. 1. Az alapítvány munkáját önkéntesként segíti egy magánszemély, aki ezért juttatást nem kap, de a helyi bérletét megveszi az alapítvány, az alapítvány nevére szóló számlával rendelkezünk. 2. Az alapítvány közhasznú célja az egészségügyi ellátás támogatása. Ezzel kapcsolatban egészségügyi dolgozók továbbképzési költségeit fizeti ki, ugyancsak az alapítvány nevére szóló szabályos számlára. Kérdésem, hogy az ehhez kapcsolódó utazási és szállásköltség megtérítése (vasúti költség és benzinköltség) milyen adóvonzattal jár? Az alapítvánnyal semmilyen jogviszonyban nem állnak az egészségügyi dolgozók.

Kérdés: Köteles-e a munkáltató a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés alkalmával a 2. osztályra szóló IC-pótjegy 86%-át is megtéríteni?

Kérdés: Gazdasági vezetők munkaértekezletén kérdésként felvetődött, hogy kötelezhető-e a közalkalmazott a kedvezményes utazásra jogosító utalvány [85/2007. Korm. rend. 7. § (1) bekezdés] felhasználására kiküldetés esetén?

Kérdés: Egyik közalkalmazott dolgozónknak saját gépkocsival történő munkába járás címén 9 Ft-ot fizetünk km-ként. Azt szeretnénk megkérdezni, mivel kell bizonylatolni, igazolni, hogy hány km az út a kaputól a munkahelyig? Kell-e a dolgozónknak útnyilvántartást vezetni?

Kérdés: 1. A bejáró köztisztviselők távolsági bérletét az adómentes határig térítjük (busz 80%, vonat 86%), kifizetés a bérletszelvény leadása ellenében történik. Kell-e a munkavállalónak a munkáltató nevére szóló számlát is leadni, vagy elégséges a saját felhasználás igazolása a bérletszelvénnyel? 2. Helyi bérletet térítünk megbízással foglalkoztatottak részére, köztük nyugdíjasok is vannak. Mi az elszámolás helyes módja? Teljes árú bérletről szóló számla a megbízó nevére bérletszelvény leadása mellett, vagy elégséges bérlet, illetve számla? Nyugdíjasbérletről csak magánszemély nevére adnak számlát. Az önálló tevékenység költségtérítésekor minden esetben nyilatkoztatni kell a megbízottat a költségtérítés mértékéről? Ez esetben a megbízott a bérlet teljes árát felmerült költségként a bevételből levonásba helyezheti? Kifizetőként terhel-e járulék- és adófizetési kötelezettség?

Kérdés: Költségvetési intézményként adhatunk-e a dolgozóinknak 9 Ft/km-es költségtérítést a munkába járásukhoz, vagy csak a bérletekhez, illetve jeggyel történő utazáshoz járulhatunk hozzá? Mely esetekben kötelező a költségtérítés juttatása, és mikor beszélünk adható juttatásról?

Kérdés: Mit értünk közforgalmi úton a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése esetében?

Kérdés: Amennyiben a munkáltató vállalkozó, köteles-e vagy csak adhat utazási támogatást a vidékről bejáró dolgozójának? Ha igen, milyen mértékben köteles támogatni? Ha autóval jár be a dolgozó, ezt hogyan befolyásolja?

Kérdés: Az Szja-tv. 25. § (2) bek. bb) alpontja szerint az olyan esetekben, amikor a munkavállaló nem vesz igénybe tömegközlekedést a munkába járáshoz, a munkáltató a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért távolság alapján – oda-vissza számolva – kilométerenként legfeljebb 9 Ft költségtérítést fizethet. Hogyan kell értelmezni a közforgalmi úton mért távolságot? A helységnév jelzőtáblától, vagy konkrétan a munkahely és a lakás közötti távolságot kell figyelembe venni?

Kérdés: Költségvetési szervünk év közben felvett munkavállalók részére, az intézmény nevére szóló számlával vásárolt helyi közlekedési bérletet. Azonban a felvett munkavállalók között volt olyan személy, aki éves helyi közlekedési bérlettel már rendelkezett, tehát nem tudjuk az intézmény nevére szóló számla ellenében adómentesen elszámolni. Kérdésünk, hogy ebben az esetben időarányosan (a jogviszony kezdetének időpontjától) megtéríthetjük-e a bérlet árát (a bérlet utólagos leadása mellett, melyről nyilatkoztatjuk a dolgozót), vagy a munkavállalónál bérjövedelemként kell figyelembe venni a megtérített összeget?