Találati lista:
111. cikk / 194 Szociális étkeztetés fizetendő áfája és könyvelése
Kérdés: A Költségvetési Levelekben 2007. május 2-án megjelent 1683-as kérdésre adott válasz foglalkozik a szociális alapon nyújtott étkeztetés áfájával. Kérem, hogy az ott leírtakat egészítsék ki azzal, hogyan kell a könyvelésben szerepeltetni a gazdasági eseményt!
112. cikk / 194 Volán-chipkártya feltöltési díja
Kérdés: A helyi Volán-társaság a hagyományos bérletek helyett használható chipkártyát vezetett be. Intézményünk néhány munkatársa nem a városban lakik, így ők jogosultak arra, hogy az intézmény a munkába járáshoz használt bérlet árát megtérítse nekik. Kérdésünk, hogy a chipkártyát használó munkatársainknak megtéríthető-e adómentesen a közigazgatási határon kívülről történő munkába járás költsége, ami esetükben a chipkártya feltöltéséért fizetett összeget jelenti?
113. cikk / 194 Dolgozók utazási költségtérítése
Kérdés: Sajnos az 1420-as számú kérdésemre (Költségvetési Levelek, 64. szám) – talán félreértés miatt – nem kaptam kielégítő választ. Újra megkérdezem: A munkába járással kapcsolatos költségtérítésről szóló 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet alapján a munkáltató térítési kötelezettsége a közigazgatási határig szól-e vagy a munkahely kapujáig? Pl. Ceglédről jövet Szemeretelepig vagy a végállomásig (Bp.-Nyugati) köteles a munkaadó helytállni?
114. cikk / 194 Utazási költségtérítés
Kérdés: Önkormányzati köztisztviselő vagyok. A munkahelyem az állandó lakóhelyemtől 80 km-re van, így kértem a munkába járás költségeinek megtérítését bérlet leadása nélkül, mivel az utazást nem minden esetben tömegközlekedéssel oldom meg. A 78/1993. (V. 12.) Kormányrendelet értelmében a bérlet összegének 80 százalékig adómentes. Ugyanakkor a számfejtő program a bérlet leadása nélküli útiköltség-térítést adóköteles jövedelemként kezeli. El lehet-e számolni egyéb költségtérítésként az ilyen címen kapott általányt, amelynek összege nem éri el a bérlet árának 50 százalékát sem?
115. cikk / 194 Munkába járással kapcsolatos költségtérítés
Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Közalkalmazottainkat zömmel mint helyi, budapesti lakosokat kezdtük alkalmazni. Sokéves folyamatos jogviszony után egyre gyakoribbá válik, hogy vidékre költöznek alkalmazottaink. A közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járáshoz közforgalmú vasutat vagy távolsági autóbuszt vesznek igénybe. Utazási költségtérítési igényüket természetesen benyújtják a munkáltató felé, amely esetenként 10-20 ezer Ft/fő is lehet havonta. Ez évközi változás, tehát költségvetésünkben előre nem tervezett. A munkáltató köteles a költségtérítést biztosítani? Az alkalmazás költségtakarékos megfontolásból, lehetőség szerint helyi lakosok felvételével történik.
116. cikk / 194 Helyi utazási bérlet költségtérítése
Kérdés: Költségvetési intézményünkben 2007. évre vonatkozóan tervezzük kifizetni a dolgozók helyi utazásra jogosító bérlettérítését 100 százalékban. A nyugdíjas dolgozók helyi utazásra szolgáló és a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet alapján a munkavállalónak kötelezően térítendő napi utazást szolgáló bérlettérítése milyen adó- és járulékkötelezettséget jelent a munkáltató részére, és milyet a nyugdíjas munkavállaló részére?
117. cikk / 194 Utazási költségtérítés és étkezési szociális támogatás elszámolása
Kérdés: A BKV a nyugdíjas- és diákszelvényekről nem állít ki számlát a polgármesteri hivatalunk részére, csak a magánszemély nevére. A BKV által megadott jogszabályi hivatkozás ezen gyakorlata szerintünk nem megfelelő. Önök szerint mi az indoka a fenti gyakorlatnak? Az előbbi kérdéshez kapcsolódóan hogyan lehet ezt a belső szabályozásban jól átvezetni? Hivatalunk a fenti gyakorlat miatt teljes árú bérletet adott nyugdíjasainak, amit szeretnénk jól leszabályozni. További kérdésünk azzal kapcsolatos, hogy polgármesteri hivatalunk szociális helyzet alapján gyermekétkeztetés támogatására más kerületeknek utal át összeget. Milyen szakfeladaton helyes elszámolni ezen tételeket?
118. cikk / 194 Utazási költségtérítés
Kérdés: A munkáltatónak a dolgozó által vásárolt kedvezményes, 50 százalékos jegy 86 százalékát, vagy annak teljes összegét kell-e költségtérítésként megfizetnie?
119. cikk / 194 Gépkocsi hivatali célú használata
Kérdés: Intézményünk önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező önkormányzati költségvetési szerv. Gépkocsit hivatali célú használatra nemrégiben kaptunk, de a pontos elszámolásban még bizonytalanok vagyunk. Eddig jelentkező gondjaink a következők: 1. Ritkán külföldi útjaink is előfordulnak, de az ott vásárolt üzemanyagról a nálunk használatos bizonylattól eltérő dokumentumot állítanak ki. Hogyan kell forintban szabályosan elszámolni a külföldön vásárolt üzemanyagot? 2. Belföldi forgalomban üzemanyag-megtakarítás esetében milyen módon kell vagy lehet juttatásban részesíteni a gépkocsivezetőt, annak milyen szja-vonzata van, illetve üzemanyag-túllépés esetén mi a teendő? Van-e ún. túllépési határ, amitől már szankciót kell alkalmazni? Fentieken kívül esetenként rendezvényeinken külföldi állampolgárságú előadók is közreműködnek, amiért előadói díjat kapnak. Ezenfelül utazási költségtérítésben részesíthetők-e? Ha a válasz igen, akkor milyen formában? Információnk szerint az ottani szolgáltatók számlát intézményünk részére nem állítanak ki. Az előadók csak az adott országra vonatkozó jeggyel tudnának elszámolni, de azt visszautazás miatt nem is tudják leadni. A külföldi fizetőeszközben vásárolt jegyet hogyan lehet szabályszerűen forintban kifizetni?
120. cikk / 194 Egyes természetbeni juttatások
Kérdés: 1. Költségvetési szervként tevékenykedünk, uszodabérletet vettünk dolgozóink részére, terheli-e valamilyen adó-, járulékkötelezettség szervezetünket a bérlet vonatkozásában? 2. Vidékről járó munkavállalónk részére éves autópálya-matricát kifizethetünk-e, illetve milyen kötelezettség terheli szervezetünket az ilyen jellegű kifizetés esetében?
