Behajtással kapcsolatos illetékek

Kérdés: Szervezetünk gyakran ad megbízást peres eljárás keretében történő követelésbehajtásra különböző, erre szakosodott szolgáltatóknak. E szolgáltatással összefüggésben bizonytalanok vagyunk bizonyos tételek adójogi megítélésében. A szolgáltatók jellemzően sikerdíj ellenében vállalkoznak a munka elvégzésére, amelynek vetítési alapja az egyezségi megállapodás keretében a tárgyhóban befolyt követelés összege. Amennyiben követelésbehajtás során bírósági végrehajtási eljárásra kerül sor, a szolgáltatót a bírósági végrehajtási eljárásban a végrehajtás elrendelése (a végrehajtó okirat kiállítása) iránti kérelem munkadíjaként és költségátalányként díjazás illeti meg, amelyet köteles és jogosult beszedni az adósoktól. Pernyertesség esetén a bíróság által megítélt perköltségből az illetékköltség bennünket, míg az ügyvédi munkadíj közvetlenül a szolgáltatót illeti meg. Peres és nemperes eljárások, illetve végrehajtási eljárások illetékköltségét mi viseljük. (Van olyan megállapodásunk, melyben a 10 000 Ft alatti összegű illetékek utólagos elszámolás alapján kerülnek megfizetésre egy, a szolgáltató által vezetett naprakész nyilvántartás alapján, míg a jelzett összeg feletti illetékek esetében a szolgáltató beszerzi a szükséges illetékbélyeget, és időszakonként elszámol velünk annak felhasználásáról.) A fizetési meghagyás kibocsátására irányuló eljárásért a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát megillető díjat (MOKK-díj) mi viseljük. A MOKK-díjat az ügymenet folyamatában pénzügyileg a szolgáltató rendezi, mi utólagos elszámolással ezen tételeket a szolgáltató részére megtérítjük. A peres eljárásokban felmerülő egyéb költségeket (tanúdíj, szakértői díj, perbeli félnek fizetendő perköltség) mi viseljük. Ezen költségek kifizetése a szolgáltató értesítésének megfelelően közvetlen utalással történik. Mi a helyes általánosforgalmiadó-megítélés az előzőekben meghatározott illetékek és MOKK-díjak elszámolása tekintetében?
Részlet a válaszából: […]  A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény(továbbiakban: Fm-tv.) 42-46. §-a tárgyalja a kérdésben meghatározott díjat. Ajelzett jogszabályi rendelkezések szerint fizetési meghagyásos eljárásbanmegfizetett eljárási díjat a jogosult köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 12.
Kapcsolódó címkék:    

Munkahelyi étkeztetés elszámolása

Kérdés: A munkahelyi étkeztetésnél, abban az esetben, ha nem saját konyháról történik az ellátás, hogy helyes az elszámolás az áfa szempontjából? A munkáltató rendeli és veszi meg dolgozóinak az általuk igényelt mennyiséget. Ebben az esetben van egy összevont számla szolgáltatónként. A munkahely lekönyveli vásárolt élelmezésként. Kiszámlázza a dolgozóknak a teljes összeget (bevételként lekönyveli). A dolgozó számlája alapján megkapja az étkezési hozzájárulást (lekönyvelve étkezési hozzájárulásként). (Ebben az esetben is dönthet a munkavállaló, hogy hol étkezik.) Minden dolgozó ott eszik, ahol akar, több helyen is egy hónapon belül, így több számlát is hoz, amit a munkáltató nevére állíttatott ki. A saját zsebéből előlegezte meg a vásárlást, és a hónap végéig benyújtja a számlát a munkáltatónak, aki csak az étkezési hozzájárulás összegét fizeti ki, amennyiben a számla összege kisebb, mint 6 ezer forint, természetesen csak annyit, ha több, akkor is max. 6 ezer forintot. Csak étkezési hozzájárulás kerül elszámolásra (nincs az alkalmazottnak térítésidíj-befizetése, nincs vásárolt élelem kiadása).
Részlet a válaszából: […] A levélben foglalt két áfaelszámolási módszer megfelel atörvényi előírásoknak, ha valós gazdasági eseményeken alapul. Így tehát előszörel kell dönteni, milyen az ügyletek valós gazdasági tartalma. Az első verziónálaz intézmény megrendeli az ételt annak érdekében, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 16.
Kapcsolódó címkék: