Vásárolt tárgyi eszköz bekerülési értéke

Kérdés: Az Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdése értelmében az újonnan vásárolt tárgyi eszköz bekerülési értéke a vételár. Az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 7. pontja értelmében vételárnak az eszköz beszerzéséért fizetett ellenérték tekintendő.
Helyes-e azon értelmezés, hogy az eszköz beszerzését tartalmazó számlán önálló sorokon, külön-külön feltüntetett egyéb szolgáltatások (pl. üzembe helyezés, tesztelés, oktatás, terméktámogatás: telepítés, konfigurálás, szállítási díj) nem részei az eszköz vételárának, így ezen tételek ellenértéke nem aktiválható, hanem dologi kiadásként számolandó el? Ezen értelmezést befolyásolja-e, hogy az eszköz adásvételét tartalmazó szerződés ellenérték elnevezésű pontjában a teljesítésért járó díjazás egy összegben szerepel? Ugyanezen pontban hivatkozás történik a szerződés mellékletére. Az ellenértéket rögzítő pont kimondja, hogy a melléklet a teljesítésért járó díjazást tételesen részletezi az árajánlat alapján. A hivatkozott melléklet tulajdonképpen az árajánlat, melyben hasonlóan a számlához, tételesen, külön-külön sorban megtalálhatók a beszerzett termékek és a nyújtott egyéb szolgáltatások, minden egyes sorhoz hozzárendelve a nettó összeget, a végén pedig az utolsó sorban megtalálható a mindösszesen nettó érték, ami a szerződésben rögzített egyösszegű értékkel egyezik. Tehát mind a szerződésből, mind a számlából egyértelműen meghatározható a beszerzett eszköz értéke és a járulékos szolgáltatások értéke is külön-külön.
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdése alapján a vásárolt, más által korábban már előállított termékek bekerülési értéke a piaci, forgalmi értéket leginkább tükröző nettó vételár, mivel az előállítás költségét (anyagok, munka stb. értéke) az előállító már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.
Kapcsolódó címkék:  

Személygépkocsi alkatrészének kicserélése

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló egyik társaság személygépkocsi-javítási szolgáltatást vett igénybe egy belföldi székhelyű társaságtól (a továbbiakban: javító társaság). A személygépkocsi javítása során kiderült, hogy egy – még értékkel bíró – meghibásodott alkatrészt szükséges kicserélni, ezért a javító társaság a használt alkatrészt kicserélte egy új alkatrészre. A javító társaság számlát állított ki a javítási szolgáltatásról – amelynek részét képezte az új alkatrész értéke is –, továbbá kiértesítő levélben kérte a társaságot, hogy a használt alkatrészt általános forgalmi adóval növelten számlázza ki részükre. A kivett alkatrész "maradványértékét" csak számla ellenében tudják megtéríteni.
A kiértesítő levél alapján, amennyiben a javító társaság egy meghatározott időn belül nem kapja meg a társaság által kiállított számlát, a használt alkatrész a javító társaság tulajdonába kerül az alkatrész értékének megtérítése nélkül. A használt alkatrészt a javító társaság felhasználja vagy továbbértékesíti.
A fent részletezettekkel kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Kötelezhető-e a társaság számla kiállítására a javítás során kivett alkatrész átadása miatt? Ha igen, milyen jogszabályhely alapján?
2. Amennyiben az első kérdésre igen válasz adható, a használt alkatrész értékét áfásan vagy adómentesen kell kiszámlázni, azaz alkalmazható-e az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontja a személygépkocsi alkatrészének értékesítése esetén?
Részlet a válaszából: […] ...megvizsgálni, hogy megtörtént-e a felek között az alkatrész tulajdonjogának átruházása. Amennyiben a társaság bármilyen jogcímen (pl. adásvétel, csere, barter ügylet), ellenérték fejében átruházta az alkatrészt a javító társaságra, akkor a társaságot az Áfa-tv. 159...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.
Kapcsolódó címkék: