2 talált cikk a nyugta , költségvetés , bevételek , jóváírás kifejezésre

Kérdés: A településen lévő iskolában – a korábbiakban kialakult gyakorlat szerint, az önkormányzat megbízása alapján – az iskolatitkár helyben szedi be az étkező gyermekektől az étkezési térítési díjakat. Mindenki készpénzben fizet, a térítési díj összegéről (kézi) nyugtát állítunk ki. (A nyugtás beszedésen egyelőre nem szeretnénk változtatni, ha nem szükséges.) Az így beszedett térítési díjakat az iskolatitkár a postán, csekken feladva befizeti az önkormányzat bankszámlájára. Így az önkormányzatnál bevételként a bankszámlán jelenik meg. Úgy véljük, hogy ez az eljárás nem helyes, mert a banki jóváíráshoz nem kapcsolhatók nyugtás, készpénzes tételek. Helyesebb lenne úgy, ha az összegyűjtött térítési díjak összegét az önkormányzat házipénztárába fizetné be az iskolatitkár (illetve innét kerülne feladásra a postán)? Amennyiben a házipénztárba fizeti be, akkor maradhat-e a pénztár bevétele, vagy mindenképpen be kell fizetni a bankszámlára?

Kérdés: A hatályos díjrendeletek szerint a Közlekedési Felügyelet (központi költségvetési szerv) által nyújtott hatósági szolgáltatások – amelyek tárgyi adómentesek és áfakötelesek lehetnek – díját az ügyfeleknek előre kell megfizetni. Ezt készpénz-átutalási megbízáson is teljesíthetik. A feladóvevény eredeti példányát az ügyfélnek a szolgáltatás igénybevételekor le kell adnia. A felügyelet a készpénz-átutalási megbízásokat szigorú számadású nyomtatványként kezeli, azon az Áfa-tv. 13. § (1) bekezdés 20. pontja szerinti adatok szerepelnek. Az átutalási megbízások nincsenek nevesítve, az ügyfelek kitöltetlenül és átvételi elismervény nélkül kapják meg azokat. Van-e a felügyeletnek nyugtaadási kötelezettsége? Ha nincs, akkor milyen analitikus nyilvántartást kell vezetni a készpénz-átutalási megbízáson teljesített befizetésekről? Ha van nyugtaadási kötelezettségünk, akkor annak utólag hogyan kell/lehet törvényesen és célszerűen eleget tenni?