Kerekítési szabályok alkalmazása

Kérdés: A 328/2011. Korm. rendelet 5. §-ának (2) bekezdése szerint az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló 2008. évi III. törvény 2. §-ának megfelelő módon kerekítve kell meghatározni. Ez a szabály a rendeletben történő meghatározásra vonatkozik? Tehát a fenntartónak már eleve a rendeletében kerekítve kell megállapítania a díjat? Vagy ez a kerekítési előírás nem a rendeleti szabályozásra vonatkozik, hanem csak a tényleges készpénzes fizetéskor alkalmazandó, utaláskor pedig nem releváns? Iskolánknál a norma a rendeletben 400 Ft, a bruttó díj 508 Ft. A rendelet így szabályos? Vagy a normát úgy kellene meghatározni a rendeletben, hogy 510 Ft (kerekített) legyen a bruttó fizetendő?
Részlet a válaszából: […] A 328/2011. Korm. rendelet 5. §-ának (2) bekezdése szerint az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat kerekítve kell meghatározni. A meghatározás véleményünk szerint azt jelenti, hogy a rendeletben a kerekített összeget kell közzétenni. A rendeletben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Gyermekétkeztetési térítési díj

Kérdés: Önkormányzatunk eddig bruttó összegben állapította meg a gyermekétkeztetés térítési díját a mindenkori önkormányzati rendeletében. Ezt a gyakorlatot a kormányhivatal megkifogásolta, szerintük a térítési díjat nettó összegben kell meghatározni. Ennek értelmében módosítottuk a rendeletet, amelyben már nettó díjak szerepelnek. A nettó díjak meghatározásánál figyelembe vettük a következő jogszabályt:
A 328/2011. Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés alapján: "Az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló 2008. évi III. törvény 2. §-ának megfelelő módon kerekítve kell meghatározni." Például ahol a nyersanyagnorma alapján a nettó térítési díj 492 Ft-ra jött ki, ott nettó 490 Ft-ban állapítottuk meg a díjat, mivel a fenti kormányrendelet alapján a díjakat kerekítve kell meghatározni. Tekintettel arra, hogy az áfakulcs 27%, így a bruttó térítési díj nem lesz kerek szám.
A példában vett 490 Ft-os díjnál a bruttó térítési díj 622 Ft lenne. Azonban a 328/2011. Korm. rendelet 5. §-a (2) bekezdésének első fordulata alapján (1 és 2 forintos címletű érmék bevonása) véleményünk szerint a bruttó díjat is kerekítenünk kellene, így 620 Ft-ot kellene számláznunk. Azonban ha a számlára bruttó 620 Ft-ot írunk, annak a nettója 488 Ft, ami nem egyezik meg a rendeletben rögzített 490 Ft-tal.
1. A 328/2011. Korm. rendelet 5. §-a (2) bekezdésének alapján a nettó vagy a bruttó térítési díjat, vagy mindkét díjat (a nettót és a bruttót is) kell kerekíteni?
2. Amennyiben mindkét díjat kerekítenünk kell, hogyan kell kiállítani a számlát, hogyan kell elszámolni a kerekítési különbözetet?
Részlet a válaszából: […] Az ár egy szolgáltatás vagy termék ellenértékét fejezi ki, vagyis azt az összeget, amit a vevőnek fizetni kell (fogyasztói ár). A bruttó ár az adóval megnövelt értéket jelenti. A nettó ár nem egyenlő a fogyasztói árral, mert nem tartalmazza az áfát.A Gyvt. előírásai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Idősügyi program keretében nyújtott szolgáltatások

Kérdés: Önkormányzatunk "Aktív időskor" európai uniós pályázati forrásból indított idősügyi programot, melynek keretében a kerületi állandó lakcímmel rendelkező 60 év feletti idős emberek, nyugdíjasok részére szabadidős programokat szervez, nyelvtanfolyamot, informatikai oktatást, torna- és jógatanfolyamon való részvételt, mentálhigiénés tanácsadást, kézműves-foglalkozásokat, a színházba járó program keretében színházbérletet biztosított ingyenesen, esetenként kedvezményes térítési díj fizetése mellett. Az önkormányzat a projekt elszámolását követően a fenntartási szakaszban is biztosította a pályázat keretében kidolgozott és megvalósított program működését, és annak leteltét követően is folytatni és működtetni szeretné az idősügyi programot, biztosítva ezzel a kerületi lakosok részére az aktív időskor eltöltéséhez a különböző programokat. A pályázat fenntartási szakaszát követően az idősügyi program keretében továbbra is biztosításra kerülő ingyenes, kedvezményes - fent leírt - programok, szolgáltatások nyújtása az önkormányzat, illetve a nyugdíjas résztvevők részére keletkeztet-e adófizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.28. pontja szerint adómentes a kifizető által ugyanazon magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott:a) a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet,b) kulturális szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Parkolóhely-megváltás

Kérdés: Az önkormányzat egy bolt (kérelmező) kérésére parkolóhelyeket alakít ki közterületen. A kérelmező parkolóhely-kialakítási hozzájárulást fizet az önkormányzat részére. (A hozzájárulás összege nem fedezi a kialakítás teljes költségét.) Az önkormányzat vállalja, hogy kialakítja a parkolóhelyeket. A parkolóhelyek az önkormányzat tulajdonában maradnak, azokra a kérelmező sem tulajdonjogot, sem kizárólagos használati jogot nem szerez. Szükséges-e számlát kiállítani a hozzájárulásról, vagy megállapodás alapján kerül a könyvelésbe az összeg? Áfát kell-e számolni? Melyik főkönyvre történjen a bevétel könyvelése?
Részlet a válaszából: […] A 253/1997. Korm. rendelet meghatározza, hogy az építmények rendeltetésszerű használatához mennyi parkolóhelyet kell biztosítani. A jogszabály felhatalmazást ad a helyi önkormányzatnak arra, hogy helyi rendeletben szabályozza a település adottságainak, lehetőségeinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Vagyonkezelésbe vett vagyon szabályai

Kérdés: Egy kft. a saját tulajdonában lévő utat vagyonkezelésre az önkormányzatnak kívánja átadni, az önkormányzat pedig átvenni. A kft.-ben semmilyen részesedéssel nem rendelkezik az önkormányzat, magánszemélyek a tulajdonosai. Az önkormányzat átveheti-e vagyonkezelésre a vagyont, és milyen szabályokra kell figyelemmel lenni?
Részlet a válaszából: […] A vagyonkezelői jog a nemzeti vagyon részét képező, az állam vagy önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanra vagyonkezelési szerződéssel, vagy kivételes esetben, törvényben történő kijelöléssel jön létre.Törvényben történő kijelölés esetén a tulajdonosi joggyakorló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Étkezési térítési díjak kezelése

Kérdés: Vásárolt élelmezés történik. Kézi nyugtát állít ki az önkormányzat az étkezési térítési díjat befizető személyek részére. ASP könyvelési rendszerben az 1381. menüpontban rögzítésre kerülnek a nyugták, az 1370. menüpontban pedig a könyvelése megtörténik, ami alapján az áfabevallásba bekerül. Ezek után van-e valamilyen jelentési kötelezettsége az önkormányzatnak a NAV felé, és ha igen, milyen módon tudja ezt megtenni?
Részlet a válaszából: […] Áfával számítottan 900 000 forintos értékhatár alatt mentesül a számlaadási kötelezettség alól az adóalany, ha a terméket megvásárló, a szolgáltatást igénybe vevő olyan nem adóalany személy (ide nem értve a nem adóalany jogi személyeket), aki/amely az ügylet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Étkezési térítési díjak kezelése

Kérdés: A településen lévő iskolában - a korábbiakban kialakult gyakorlat szerint, az önkormányzat megbízása alapján - az iskolatitkár helyben szedi be az étkező gyermekektől az étkezési térítési díjakat. Mindenki készpénzben fizet, a térítési díj összegéről (kézi) nyugtát állítunk ki. (A nyugtás beszedésen egyelőre nem szeretnénk változtatni, ha nem szükséges.) Az így beszedett térítési díjakat az iskolatitkár a postán, csekken feladva befizeti az önkormányzat bankszámlájára. Így az önkormányzatnál bevételként a bankszámlán jelenik meg. Úgy véljük, hogy ez az eljárás nem helyes, mert a banki jóváíráshoz nem kapcsolhatók nyugtás, készpénzes tételek. Helyesebb lenne úgy, ha az összegyűjtött térítési díjak összegét az önkormányzat házipénztárába fizetné be az iskolatitkár (illetve innét kerülne feladásra a postán)? Amennyiben a házipénztárba fizeti be, akkor maradhat-e a pénztár bevétele, vagy mindenképpen be kell fizetni a bankszámlára?
Részlet a válaszából: […] A pénzkezelés rendjét a pénzkezelési szabályzatban kell szabályozni. Az iskolatitkár pénzbeszedőnek minősül, a pénztároshoz hasonlóan felelősségvállalási nyilatkozatot kell tennie, amelyben elismeri, hogy felelős az általa beszedett pénzért az elszámolásig. Meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Időszakos elszámolású ügyletek

Kérdés: Művészeti térítési díj számlázásával kapcsolatban szeretném a szakmai véleményüket kérni abban, hogy teljesítési időpontként mi szerepeljen a számlán? Intézményünk jogszabályi és saját szabályzatunk előírása alapján az első félévi díjról szeptember végéig állítja ki a számlát, melynek fizetési határideje október 15., a második félévi díjról január végéig, melynek fizetési határideje március 15. Az első félév szeptember 1-jétől január 22-ig, míg a második félév január 23-tól június 15-ig tart.
Részlet a válaszából: […] Az úgynevezett határozott időszakos ügyletek számlázási szabályait az Áfa-tv. 58. §-a határozza meg.E szerint amennyiben a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a termék-értékesítés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Gyermekétkeztetés számlája

Kérdés: A Költségvetési Levelek 302. szám, 5365. kérdésre adott válaszukkal kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni. Válaszukban azt írják, hogy a gyermekétkeztetés esetében az a helyes, ha a számla a gyermek nevére szól. Önkormányzatunk korábban ezen témában adószakértői állásfoglalást kért. Az adószakértő a NAV-val folytatott telefonos egyeztetést a témában, melynek kapcsán az alábbi választ kapta. Az Áfa-tv. 169. §-ának e) pontja szerint a számla kötelező adata a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybe vevőjének neve és címe. A szolgáltatás igénybe vevője valóban a gyermek, de ez a "főszabály", azazhogy akkor ő minősül a számlakibocsátás szempontjából vevőnek, nem vonatkozik a gyermekétkeztetés térítésidíj-számlájára az alábbiak miatt.
A Gyvt. 21. §-ának (1) bekezdése szerint: "Természetbeni ellátásként a gyermek életkorának megfelelő gyermekétkeztetést kell biztosítani a gyermeket gondozó szülő, törvényes képviselő vagy nevelésbe vett gyermek esetén a gyermek ellátását biztosító nevelőszülő, gyermekotthon vezetője, illetve az Szt. hatálya alá tartozó ápolást, gondozást nyújtó intézmény vezetője kérelmére..."
A Gyvt. 146. §-ának (2) bekezdése szerint: "Az e törvényben meghatározottak szerint a térítési díjat ... az ellátást igénybe vevő gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő, ... az intézménynek fizeti meg."
Tehát a fentieknek megfelelően a szülő a megrendelő (kvázi szerződéskötő), így az a helyes eljárás, ha a szülő nevére szól a számla. Önkormányzatunk egy pilotban vesz részt, melynek része a gyermekétkeztetés számlázása is, ezért is kértünk szakértői állásfoglalást, hogy nehogy hibásan fejlesztessük le a rendszert (amihez később más önkormányzatok is csatlakozhatnak). Tekintettel arra, hogy az Önök által publikált válasz ellentmondásos az általunk kapott korábbi válasszal, és a NAV-tól kapott válaszok csak telefonon hangzottak el, így a témában szeretnénk Önöktől is választ kapni, hogy ténylegesen melyik eljárás a helyes.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 169. §-ának e) pontja szerint a számla kötelező adata a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybe vevőjének neve és címe. A vevő és a számlát kiegyenlítő fél személye elválhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Bölcsőde normatív támogatása

Kérdés: Önkormányzatunk intézményének feladata 2021. 01. 15-től bölcsődei ellátással bővül. Önkormányzatunk a fenntartáshoz gondozási díj megállapítását tervezi. Hogyan befolyásolja a gondozási díj bevétele a normatív támogatás összegét? A nem teljes hónapra járó normatív támogatás összegének megállapítását a gyermekek hiányzása hogyan befolyásolja? A 10 napos hiányzás értelemszerűen a fél hónapnál 5 napra csökken?
Részlet a válaszából: […] A Gyvt. 147. §-ának (1) bekezdése értelmében a térítési díjat a fenntartó állapítja meg. A fenntartó által megállapított térítési díj a szolgáltatási önköltség és a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás különbözete. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.
1
2
3
20