Munkahelyi és iskolai étkeztetés

Kérdés: Iskolánk a gyermekétkeztetést tálalókonyhával oldja meg, ahová egy szolgáltató cég szállítja a készételt. Az eddigi gyakorlat szerint az iskola munkavállalói is befizethetnek ebédet, de csak saját maguknak. Egyre több kolléga szeretne több adagot is befizetni elvitelre. Az elődöm ezt nem engedte, mert szerinte ez munkahelyi étkeztetésnek tekinthető, valamint úgy gondolta, hogy ha több adag kerül befizetésre egy munkavállaló által, akkor az már vállalkozási tevékenységnek minősül. A megrendelt adagok teljes egészében kiszámlázásra kerülnek a dolgozók felé, akik azt befizetik az iskola bankszámlájára. Iskolánk nem ad pluszjuttatást étkezésre, így nincs is mit számfejteni. Ebben a tekintetben nem hiszem, hogy megvalósul a munkahelyi étkeztetés támogatása. Azt is nehezen tudom elképzelni, hogy maga a lehetőség, hogy a munkavállaló a saját adózott jövedelméből vásárolhat meleg ételt – akár több adagot is –, okot adna arra, hogy mondjuk egy NAV-ellenőrzés ezt munkahelyi étkeztetésnek minősítse. Továbbá ez a tevékenység nem nyereségorientált, nem irányul jövedelem- és vagyonszerzésre, ilyen tekintetben szerintem vállalkozási tevékenységnek sem lehet nevezni. Nem egyszerű a felelősségteljes döntés, mert akár pénzbüntetés is lehet a vége, ezért kérem, hogy erősítsenek meg vagy cáfoljanak a leírtakkal kapcsolatban.
Részlet a válaszából: […] ...Áht. 7. §-ának (2) bekezdése alapján a költségvetési szerv tevékenysége alaptevékenység vagy vállalkozási tevékenység lehet. Az alaptevékenységhez tartozik a költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Reprezentációs költségek adókötelezettségének megállapítása

Kérdés: Polgármesteri hivatal és a részben önállóan gazdálkodó intézményeink esetén van-e jogszabályi előírás arra vonatkozóan, hogy a reprezentációs költségek adókötelezettségeinek megállapításánál mely bevételeket kell figyelembe venni, illetve milyen mértékű adókötelezettség terheli intézményeinket, valamint van-e külön előírás költségvetési szervek esetén, hogy mi számolható el reprezentációs költségként?
Részlet a válaszából: […] ...hivatal és az intézmények esetében is a reprezentációcímén felmerült és elszámolt költségek összegéből 2005. évben az az összegmentesül az adókötelezettség alól, amely nem több az adóévre vonatkozóbeszámolóban (az adóévi könyvviteli zárlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 10.
Kapcsolódó címke: