2 talált cikk a bírósági ítélet , nyilvántartás , költségvetés kifejezésre

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk. Új irodákat építtetünk, amelyeket később tárgyi eszközként akarunk nyilvántartásba venni. Az építtetés fővállalkozó révén történik. Az irodák átvételére szakaszonként kerül sor. Az utolsó, hatodik szakaszt nem vettük át, mert nem volt megfelelő szakmailag a munka, ezért felmondtuk a szerződést. Hogyan kell számlát kapnunk ebben az esetben?

Kérdés: Irodánk év végi beszámolójának (01 űrlap) mérlegjelentésében szereplő egyéb követelések (B/II./32.) sor egyrészt az iroda tevékenységéből adódó, másrészt a volt munkavállalókkal kapcsolatos peres ügyek lezárása után meghozott, jogerős bírósági ítéletekből eredő, részünkre megítélt és meg nem fizetett perköltségek, kártérítések összegét tartalmazza. Ezek esetenként 1500-10 000 forint körüliek, de előfordult már 1 000 000 forintos tétel is.Az analitikus nyilvántartás számítógépes programmal, adósonként (főként magánszemélyek) történik. Nagy részük felszólításaink ellenére sem fizeti meg a tartozását, ami több éven keresztül halmozódik és szerepel mérlegtételenként. Ezzel kapcsolatban a következőket szeretnénk megtudni:1. A mérlegben történő beállításhoz a bíróság által megítélt perköltséget el kell-e ismertetni az adóssal? 2. Ha a jogerős bírói ítélet ellenére is el kellene ismertetni, amit nem tudok végrehajtani, mert a legtöbb adós magánszemély, aki a levelet át sem veszi, akkor be lehet-e állítani követelésként?3. Jogi iránymutatás alapján a követelés érvényesíthető végrehajtással, de ha így sem térül meg, a végrehajtás összegével csak tovább növelem a költségeket (a 2000 forintos perköltség végrehajtása akár 20 000 forint is lehet). Ebben az esetben milyen összeghatártól lehet ezt az utat választani?4. Az érvényben lévő számviteli szabályok alapján milyen leírási vagy kivezetési lehetősége, illetve elévülése van a több éve húzódó, behajthatatlan, ilyen jellegű tartozásoknak?