2 talált cikk a pihenőidő , végrehajtás , közalkalmazotti jogviszony kifejezésre

Kérdés: Az egyházi fenntartású felsőoktatási diák-otthon (önálló intézmény) a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgatók arányában jogosult költségvetési támogatásra. A támogatás normatív összegét az Nftv. 114/D. §-a (1) bekezdésének d) pontja határozza meg. A 2011. évi CCVI. törvény 21. §-ában foglaltak szerint: "21. § Közcélú tevékenységet ellátó egyházi jogi személynél az ilyen feladathoz kapcsolódóan foglalkoztatottak munka-viszonyának tartalma a munkabér, munkaidő és pihenőidő vonatkozásában a közalkalmazotti jogviszonyhoz igazodik azzal, hogy a foglalkoztatott javára történő eltérés megengedett. Az ilyen foglalkoztatottakra az állami vagy a helyi önkormányzati intézmények foglalkoztatottaira vonatkozó központi bérpolitikai intézkedések azonos feltételekkel terjednek ki."
Az egyház belső szabályozása szerint az állami támogatásban részesülő intézményben a közfeladat ellátására alkalmazottak munkaidejét és pihenőidejét, előmeneteli és illetményrendszerét a Kjt. 55-80. §-ai szerint kell megállapítani. A fentiek alapján jól gondoljuk-e, hogy a felsőoktatási diákotthonban dolgozó kollégiumi nevelők besorolását és illetményét a Kjt. 79/B.-79/E. §-ai szerint, az egyéb munkakörben dolgozók besorolását és illetményét a 395/2015. Korm. rendelet 8. §-a szerint, a dolgozók szabadságát a Kjt. 56-59. §-ai alapján kell megállapítani?

Kérdés: A Munka Törvénykönyvének 86. §-a szerint a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek. Közalkalmazottaknál, szociális területen, napi 8 órában dolgozó munkavállalók esetében a munkavállalók javára ettől el lehet térni? Tehát ha a közalkalmazotti tanács és a munkáltató írásban megállapodnak, hogy a munkaközi szünet tartamát a munkaidő részének tekintik, akkor jogszerűen járnak el? Esetleg ezen megállapodás lehetőségét eleve kizárja az a tény, hogy az Mt. 92. §-ának (4) bekezdése, illetve a 135. §-a a köz­alkalmazotti jogviszony tekintetében nem alkalmazható?