2 cikk rendezése:
1. cikk / 2 Munkaidőkeretben történő foglalkoztatás
Kérdés: Az önkormányzatunk második éve alkalmaz mezőőröket (2 fő) hathavi munkaidőkeretben, amely a mezőgazdasági idényhez igazodva, április-szeptember és október-március időszakokra van meghatározva, és kinevezésükben is szerepel. A ledolgozott munkaidőt nyilvántartják, ez havonta kerül kinyomtatásra. Hogyan kell megadni az érintettek munkaidő-beosztását, mennyit dolgozhatnak egy nap? Dönthetnek-e saját maguk arról, hogy mikor, milyen beosztásban dolgoznak? A munkaidőkeret meghatározása tárgyéven belül kell, hogy legyen? Erre vonatkozóan az Mt.-ben nem találtam szabályozást. A hathavi munkaidőkeret jelen esetben jogszerű-e? A munkabeosztás dokumentálását kitől lehet megkövetelni, és ennek hiánya milyen következményekkel járhat egy munkaügyi ellenőrzés kapcsán?
2. cikk / 2 Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége
Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
