Előlegfizetés szabályai

Kérdés: Központi költségvetési szervként működő intézmény milyen gazdasági események kapcsán fizethet ki előleget, különös tekintettel az évi végi maradványelszámolási szabályokra? A szakmai programok szervezése kapcsán az intézményben jellemzően az alábbi belföldi és közösségi beszerzések esetében merül fel az előrefizetés igénye:
- bérleti díjak,
- szállás- és utazási költségek,
- regisztrációs díjak,
- szervezési feladatok,
- eszköz- és készletbeszerzések.
Jogszerűen járunk-e el ezekben az esetekben az előlegszámlák befogadásával? Kapott előlegek: Intézményünk által szervezett tanfolyamok kapcsán a hallgatók az online jelentkezéssel egy időben jelentkezési díjat fizetnek, melyről a számla (nem előlegszámla) a jóváírást követően kerül kiállításra. Ez így megfelelő? Ha az adott esetben előlegszámla kiállítása szükséges, akkor van-e arra lehetőség – mivel a hallgató a teljes összeget kifizeti –, hogy a kiállított számla egyben előleg- és végszámlának is minősüljön?
Részlet a válaszából: […] ...az előleg levonásra kerül.Abban az esetben, ha a teljes ellenértéket bekérik előlegként, és ismert az előlegfizetéskor a tényleges teljesítés időpontja (pl. előre fizetett előadás részvételi díja), akkor lehetőség van arra, hogy előleg- és végszámlát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.
Kapcsolódó címkék:      

Kötelezettségvállalás dokumentumai, nyilvántartása

Kérdés: 2012. évtől a kötelezettségvállalás és az utalványozás ellenjegyzése helyett a pénzügyi ellenjegyzés fogalmát nevesíti a jogszabály, a korábbi kötelezettségvállalás ellenjegyzése szerinti tartalommal, amelyet a kötelezettségvállalás dokumentumán kell elvégezni. Kell-e pénzügyi ellenjegyzést végezni abban az esetben, amikor nincs írásbeli kötelezettségvállalási dokumentum (pl. 100 ezer Ft alatti házipénztári kifizetésnél)? Ez esetben is fel kell vezetni a kifizetést a kötelezettségvállalási nyilvántartásba, ezért az alapbizonylat (számla stb.) egyben kötelezettségvállalási dokumentumnak is minősül, és ellenjegyzendő? Esetleg megfelelő a pénztárbizonylaton történő ellenjegyzés? Elképzelhető, hogy az ellenjegyzés ez esetben a jogszabály alapján nem szükséges, de belső szabályzatban előírható?
Részlet a válaszából: […] ...előirányzat (támogatás, bevétel);– tárgyévet követő évek előirányzata (támogatás, bevétel);– a tényleges pénzügyi teljesítés időpontja;– a pénzügyileg teljesített kötelezettségvállalások összege;– a még nem teljesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 18.
Kapcsolódó címke: