Tárgyi eszközök bekerülési értéke

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv az alapfeladata ellátásához (gyermekétkeztetés) szerzett be új asztalokat és székeket. Az idegen vállalkozó által előállított tárgyi eszközök egyenkénti értéke nem éri el a 200 ezer forintot, a számla végösszege meghaladja az 1 millió forintot. A számlán külön feltüntetésre került a beszerzéshez kapcsolódó szállítási költség. A szállítási költség része-e a bekerülési értéknek? Ha igen, milyen szempont szerint kerüljön felosztásra az egyes eszközökre (sima darabszám alapján, vagy az eszközök egyedi értékét figyelembe vevő súlyozással)? Milyen típusú beruházások esetében kell az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdése szerinti költségeket figyelembe venni a bekerülési érték részeként (pl. szállítási, rakodási stb. költségek)? Kérhetnénk erre konkrét példá(ka)t?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet figyelembe venni.Idegen vállalkozóval történő kivitelezés esetén az előállított eszköz bekerülési értéke egy szűkített önköltség, ami szintén a piaci értékhez legközelebbi érték. Ilyen esetben a bekerülési érték az anyagköltség mellett az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Közmunkaprogramban termesztett zöldségek értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk közmunkaprogramok során zöldségeket termeszt, melyet helyi piacon értékesít. Szeretnénk ezt szabályosan megtenni, kérem tájékoztatásukat, milyen számviteli és egyéb szabályokat szükséges az értékesítés során betartani?
Részlet a válaszából: […] ...Funkcionális osztályozás szerintT 6-7 – K 591Készletként történő aktiválás tényleges vagy norma szerinti előállítási értéken (önköltségen)Pénzügyi számvitel– állományba vétel készletkéntT 232, 2312 – K 571– funkcionális osztályozás szerintT 591 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.