Peren kívüli megegyezésben kikötött kártérítés adó- és járulékvonzata

Kérdés: Munkaügyi pert indított egy volt pedagógus, akit helyettesítés miatt határozott időre alkalmaztunk további jogviszonyban, a jogviszonya megszüntetésével kapcsolatban. A per kimenetele hosszúnak tűnt, ezért peren kívül megegyeztünk. Jogos volt-e? A megegyezés eredménye, a nem jövedelmet pótló átalánykár összegéből kell-e bármiféle (szja, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék) közterhet levonni, vagy ez ténylegesen nem vagyoni kártérítésnek minősül? Tehát a kifizetés bruttó vagy nettó módon történhet?
Részlet a válaszából: […] ...a Kjt. 34. § (4) bekezdése alapján megítélt kártérítés], akkor akifizetésre kerülő összeg adóköteles, méghozzá olyan jogcímen, amilyen jogcímenelmaradt jövedelmet pótol, tehát jelen esetben bérként (elmaradt munkabér,vagyoni kár, végkielégítés)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjas felmentése

Kérdés: Nyugdíjasként alkalmazott közalkalmazott részére jár-e felmentési idő és erre az időre illetmény, ha előtte hónapokon keresztül illetmény nélküli szabadságon volt, mert egészségi állapota nem engedte a munkavégzést?
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazotti jogviszony a Kjt. 25. § (2) bekezdésének felsorolása alapján különböző jogcímeken szüntethető meg. Ezek lehetnek: közös megegyezés, áthelyezés, lemondás, rendkívüli lemondás, felmentés. A jogviszony megszüntetését bármelyik fél kezdeményezheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.