Saját konyhás étkeztetés

Kérdés: A 249/2000. kormányrendelet 8. § (9) bekezdésének értelmezéséhez szeretnénk a segítségüket kérni. Oktatási intézményhez kapcsolódóan saját konyhát üzemeltetünk, a hallgatók számára biztosítunk ingyenes étkezést. Az étkeztetésre belső szabályzatban normákat határoztunk meg, és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készítünk. A gyakorlatban a két összeg (a norma és a nyersanyagköltség) eltérhet egymástól a piaci nyersanyagárak változása miatt. Az étkezési juttatás adó- és járulékvonzata miatt az adó alapját melyik összeg határozza meg? A norma vagy a tényleges anyagkiszabás szerinti ár?
["8. § (9) Amennyiben az államháztartás szervezete saját konyhát üzemeltet, és ellátottak, alkalmazottak (idegenek) részére teljesít étkeztetést, e tevékenységének (4) bekezdés c) pontja szerinti önköltségszámítási rendjére nem kell szabályzatot készítenie, ha az étkeztetésre normákat állapítottak meg és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készít. ..."]
Részlet a válaszából: […] ...módszerek közül kiesnek az a), b), d)pontban felsoroltak, mivel azok csak független felek között alkalmazhatók. Aze) pont sem alkalmazható a közétkeztetésre, mivel nyereséget a költségvetésiintézmények nem mutatnak ki.Az előzőek szerint a juttatás értéke az az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.
Kapcsolódó címkék:    

Természetbeni étkeztetés adózási szabályai

Kérdés: 2004-ben a természetbeni étkezés 6000 forintig adómentesen adható. Az étkezési térítési díj (nyersanyagnorma + rezsi + áfa) összege x 21 nappal meg kell-e, hogy haladja a 6000 forintot, ha igen, milyen arányban?
Részlet a válaszából: […] ...mellékletének 8.17. pontja alapján a munkáltató által a munkavállaló részére étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés keretében biztosított juttatás (ideértve a felsorolt szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványt is) havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.