Felmentési idő alatt bekövetkező jubileumi jutalomra való jogosultság

Kérdés: Munkatársnőnk a nők 40 éves munka­viszonyának figyelembevételével készül nyugdíjba. A munkába állás időpontja 1972. 09. 26. Vállalatnál dolgozott 2 évet, majd 5 évig GYES-en volt. A községi tanácshoz áthelyezéssel került 1979. szeptember 1-jén. Munkaviszonya azóta is folyamatos. Szakközépiskolában végzett, ezért a munkaviszony kiszámításánál 3 hónap szakmai gyakorlatot is beszámítottak a munkaviszonyba, így július 2-án van meg a 40 éves munkaviszonya. Ha július 31-én kéri a felmentését a munkavégzés alól, akkor a felmentési idő 2 hónap, tehát szeptember 26-án még állományban van, de szeptember hónapban effektíve a munkavégzés alól már fel van mentve. Részére a 40 éves jubileumi jutalom ki­­fizetése szeptember 26-án esedékes. Kérdésem, hogy felmentési idő alatt a jutalom kifizetése lehetséges-e, vagy mikor kell a felmentését kérnie?
Részlet a válaszából: […] A felmentési idő – beleértve a munkavégzés alóli mentesítés idejét is – jogviszonyban töltött idő, alatta a jogviszony még fennáll (legfeljebb a munkavégzés alól van felmentve az érintett), és mint ilyen jogszerző időnek számít. Amennyiben tehát a jubileumi jutalom...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 18.
Kapcsolódó címkék:    

Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
Részlet a válaszából: […]  A 2011. január 1-jétől öregségi teljes nyugdíjra életkorátólfüggetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővelrendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjatmegállapítják, a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.