Peren kívüli megegyezésben kikötött kártérítés adó- és járulékvonzata

Kérdés: Munkaügyi pert indított egy volt pedagógus, akit helyettesítés miatt határozott időre alkalmaztunk további jogviszonyban, a jogviszonya megszüntetésével kapcsolatban. A per kimenetele hosszúnak tűnt, ezért peren kívül megegyeztünk. Jogos volt-e? A megegyezés eredménye, a nem jövedelmet pótló átalánykár összegéből kell-e bármiféle (szja, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék) közterhet levonni, vagy ez ténylegesen nem vagyoni kártérítésnek minősül? Tehát a kifizetés bruttó vagy nettó módon történhet?
Részlet a válaszából: […] ...méghozzá olyan jogcímen, amilyen jogcímenelmaradt jövedelmet pótol, tehát jelen esetben bérként (elmaradt munkabér,vagyoni kár, végkielégítés). Ebben az esetben mind személyijövedelemadó-, mindjárulék- (nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.
Kapcsolódó címkék:  

Bírósági letiltás – megbízási díj

Kérdés: Egy megbízási szerződéssel foglalkoztatott személytől, ha bírósági letiltása érkezik, hány százalékát lehet levonni a megbízási díjának? Ennek a személynek nincs máshol munkaviszonya, járulékait ebből az összegből vonjuk.
Részlet a válaszából: […] ...kap.Ezenfelül a munkabérhez tartoznak a munkáltató által a munkavállaló részére abetegszabadságának idejére kifizetett összeg, a végkielégítés és a jutalom is.Amennyiben tehát a kérdésben szereplő megbízási díj az adósmunkájából eredő olyan díjazása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 1.