Önkormányzati szolgáltatások áfája
Kérdés
Az önkormányzat kötelező feladatainak elvégzése során különböző adóköteles tevékenységeket végez, melynek díjait a lakosságtól szedi be. Ezek az önkormányzati bevételek azonban csak egy részét fedezik az önkormányzat kiadásainak, hiszen a szolgáltatásnyújtást vállalkozóval végezteti szerződés alapján. A vállalkozók számlái előzetesen felszámított áfát tartalmaznak, amit az önkormányzat levonásba helyez a számlák alapján. A lakosság által befizetett térítések áfáját befizetendő áfaként szerepelteti. A levonásba helyezett áfa összege sokkal nagyobb a befizetendőnél, hiszen az önkormányzat a kiadások többletét állami támogatásokból, egyéb más önkormányzati bevételekből fedezi, tovább nem hárítja a lakosság felé. Igaz-e, hogy a tovább nem hárított szolgáltatások után be kell fizetnie az önkormányzatnak az áfát, vagyis az állami támogatásból fedezett rész után az adót meg kell fizetnie?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2004. február 3-án (23. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 583
[…] azon múlik, hogy az önkormányzat a támogatást konkrét célra, illetve konkrét beszerzésre, illetve általában intézményfinanszírozásként kapja. Az utóbbi esetben a támogatás nem minősül ellenértéknek, így adóalapot nem képez. A beszerzések levonható adójának megállapítása során azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy az önkormányzat adóköteles tevékenység mellett tárgyi adómentes – azaz adólevonásra nem jogosító – tevékenységet is végezhet. Ha a konkrét beszerzést az önkormányzat nem tudja tételesen elkülöníteni, akkor a levonható adót az arányosítás szabályai szerint meg kell állapítania. 2004. január 1-jétől a támogatások áfarendszerbeli megítélése megváltozott. Így, amennyiben a támogatásra nem vonatkoznak a 2003. évi XCI. tv. 211. § (7)–(8) bekezdéseiben meghatározott átmeneti rendelkezések, akkor az Áfa-tv. 38. § (3) bekezdése értelmében azok ellenértéknek nem minősülő, az Áfa-tv. 22. § (1)–(2) bekezdései szerint adóalapot nem befolyásoló államháztartási támogatások – amennyiben azok nem kizárólag valamely adóköteles tevékenységhez vagy konkrét beszerzéshez kapcsolódnak – az arányosítási képletben az adólevonásra nem jogosító tevékenységgel egy tekintet alá esnek. Mindez azt jelenti, hogy az ilyen államháztartási támogatást […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2004. február 3-án (23. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 583
[…] azon múlik, hogy az önkormányzat a támogatást konkrét célra, illetve konkrét beszerzésre, illetve általában intézményfinanszírozásként kapja. Az utóbbi esetben a támogatás nem minősül ellenértéknek, így adóalapot nem képez. A beszerzések levonható adójának megállapítása során azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy az önkormányzat adóköteles tevékenység mellett tárgyi adómentes – azaz adólevonásra nem jogosító – tevékenységet is végezhet. Ha a konkrét beszerzést az önkormányzat nem tudja tételesen elkülöníteni, akkor a levonható adót az arányosítás szabályai szerint meg kell állapítania. 2004. január 1-jétől a támogatások áfarendszerbeli megítélése megváltozott. Így, amennyiben a támogatásra nem vonatkoznak a 2003. évi XCI. tv. 211. § (7)–(8) bekezdéseiben meghatározott átmeneti rendelkezések, akkor az Áfa-tv. 38. § (3) bekezdése értelmében azok ellenértéknek nem minősülő, az Áfa-tv. 22. § (1)–(2) bekezdései szerint adóalapot nem befolyásoló államháztartási támogatások – amennyiben azok nem kizárólag valamely adóköteles tevékenységhez vagy konkrét beszerzéshez kapcsolódnak – az arányosítási képletben az adólevonásra nem jogosító tevékenységgel egy tekintet alá esnek. Mindez azt jelenti, hogy az ilyen államháztartási támogatást […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
