Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2004. augusztus 10-én (32. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 817

[…] döntés következtében a sor- és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálat teljes időtartamát figyelembe kell venni, csakúgy, mint a 14 éven aluli gyermek ápolására, gondozására igénybe vett fizetés nélküli szabadságot, illetve a tartós külszolgálatot teljesítő dolgozó házastársa által igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes időtartamát. Az egyetemek, főiskolák nappali tagozatán töltött idő nem tekinthető munkavégzési kötelezettségnek, ezért abból csak 6 hónapot lehet beszámítani a közszolgálati jogviszonyba. A kieső idő ugyanakkor tehát az 1992. július 1. utáni munkaviszony, valamint az egyéb jogviszony. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok tekintetében a törvény ad egy felsorolást [Ktv. 72. § (3) bekezdés], hogy különösen mely munkavégzési formák tartoznak ide. Ezek pedig: pl. a bedolgozói munkaviszony, a munkavégzési kötelezettséget magában foglaló szövetkezeti tagsági viszony, a szakcsoporti tagsági viszony, a vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló, valamint személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgárjogi társasági, ügyvédi és az egyéni vállalkozói tevékenység. Tekintettel arra, hogy a Ktv. 1992. évi hatálybalépése előtti időtartamból a munkaviszonyban töltött időt a besorolás, majd a jubileumi jutalom tekintetében is jogosító időnek kell tekinteni, így nincs akadálya annak, hogy a KISZ-bizottságban ledolgozott évek – amennyiben ténylegesen munkaviszony keretében történt a foglalkoztatás – jubileumi jutalomra jogosító időnek minősüljenek a közszolgálati jogviszonyban. A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Kjt. hatálybalépésekor úgy rendelkezett, hogy a törvény hatálybalépésével a hatálya alá tartozó munkáltatónál foglalkoztatottak munkaviszonya közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át. Jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni: a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt, a Ktv. hatálya alá tatozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban eltöltött időt, a szolgálati jogviszony időtartamát, a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban töltött időt, továbbá a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban töltött időt. Ezt a szabályozást pontosította a 2003. évi CXVIII. törvény, mely 2004. január 1-jével hatályon kívül helyezte a Kjt. 87. § (2)–(5) bekezdéseit, megalkotta a 87/A. §-t, és rendelkezett arról, hogy a módosító jogszabály hatálybalépésétől (2004. január 1.) számított 60 napon belül a munkáltató köteles – a Kjt. 87/A. § (3) bekezdés c) pontjára tekintettel – a közalkalmazott fizetési fokozatát és illetményét megállapítani. Így a Kjt. 87/A. § (1)–(2) […]