Étkeztetés áfája
Kérdés
2006. január 1-jétől megszűnt az adóalapot nem képező államháztartási támogatások miatti arányosítás. Tárgyi mentes oktatás és adóköteles étkeztetés (vásárolt) tevékenységet végzünk. Működést finanszírozó támogatásban részesülünk, melyet egy összegben és nem adóköteles tevékenységre vagy céltól független támogatásként kapunk. Azt, hogy az étkeztetésnél mennyi támogatást vettem igénybe, a meglévő bizonylataim alapján tudom kimutatni. Pl. A vállalkozó számlája alapján az étkeztetés összköltsége: 200 000 Ft + 30 000 Ft (áfa) Tanulóktól befolyt térítési díj: 150 000 Ft + 22 500 Ft (áfa) Támogatás a két tétel különbsége: 50 000 Ft + 7500 Ft (áfa) Hogyan járok el helyesen a vállalkozó számlájának áfakönyvelésekor? 1. Levonhatom a teljes összeget, azaz a 30 000 Ft-ot, mert bevalláskor befizetendő áfaként szerepeltetem a tanulóktól befolyt térítési díj utáni áfát, 22 500 Ft-ot és a támogatásra jutó áfát, 7500 Ft-ot is. (Így az egyenlegem ebben az esetben 0 Ft.) 2. Nem vonhatom le a teljes 30 000 Ft-ot, csökkentem a támogatásra jutó áfával: 30 000 x 150 000 = 22 500 Ft-ot tudok levonható áfaként beállítani. 150 000 + 50 000 Befizetendő áfaként csak a tanulóktól befolyt térítési díj áfáját szerepeltetem. Ha egyik megoldás sem jó, kérem Önöket, hogy a példa alapján szíveskedjenek tájékoztatni, segítséget nyújtani.
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2006. május 16-án (62. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1380
[…] Amennyiben a támogatás árat befolyásoló támogatás, akkor az Áfa-tv. 22. § (2) bekezdése értelmében a támogatás is az adóalap részét képezi a termékértékesítést, illetve szolgáltatásnyújtást teljesítő adóalanynál. A számlát azonban nem e támogató felé kell kibocsátani, hanem a szolgáltatást igénybe vevő felé, rajta az áthárított adó alapjaként csak a megrendelő (étkező) által fizetett ellenértéket lehet figyelembe venni, de az intézménynek a támogatás összegével növelt ellenértékre kell az áfát a bevallásban megfizetni. Az nem kifogásolható – sőt célszerű –, ha tájékoztató adatként a támogatás összegét is – a bizonylat kötelező adattartalmán túl – szerepeltetik a bizonylaton. Az árat befolyásoló államháztartási támogatás különösen akkor fordul elő, ha az étkezési támogatást nem normatívaként, hanem utólag egyedi igénybejelentés alapján folyósították. Ha az intézmény az étkezési támogatást normatívaként kapja, akkor ezen támogatás adóalap részét nem képező államháztartási támogatásnak minősül. A folyósított támogatásról az önkormányzat felé ebben az esetben sem kell az intézménynek Áfa-tv. szerinti bizonylatot kibocsátani, elegendő a számviteli törvény szerinti egyéb bizonylat (Szt. 165. §-a) kibocsátása. Természetesen nem kifogásolható, hogy az adóalany ilyenkor is számlát bocsát ki, és a számlán adómérték helyett "áfa hatályán kívüli" ügylet szövegrészt szerepelteti. Ez a támogatás nem egy konkrét szolgáltatás ellenértéke, így az nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget. Az étkező felé ilyenkor is számlát (vagy legalábbis nyugtát) ki kell bocsátani. A támogatások folyósítása miatt önmagában 2006. január 1-jétől már nem kell arányosítani. A vállalkozó számlája alapján az étkeztetés összköltségének (nettó 200 000 forint) áfáját (30 000 forint) – a törvényben meghatározott egyéb feltételek fennállása esetén – teljes egészében levonásba lehet helyezni, mert a szóban forgó, igénybe vett szolgáltatás teljes egészében az ellenérték fejében értékesülő adóköteles tevékenységhez, nevezetesen a hallgatók felé történő értékesítéshez kapcsolódik. Itt tehát a tételes elkülönítés szabályait kell alkalmazni, mert a vállalkozótól kapott szolgáltatást egy az egyben egy adóköteles szolgáltatásnyújtáshoz használja fel. Fontos, hogy az előzetesen felszámított adót teljes egészében akkor lehet levonni, ha az étkezés ellenérték fejében értékesül, azaz az étkezők között mindenki fizet ellenértéket, illetve ha vannak ingyenes étkezők, a térítésmentes étkeztetés törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kötelezettségen alapul. A vásárolt étkeztetés áfalevonhatóságát nem érinti az […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2006. május 16-án (62. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1380
[…] Amennyiben a támogatás árat befolyásoló támogatás, akkor az Áfa-tv. 22. § (2) bekezdése értelmében a támogatás is az adóalap részét képezi a termékértékesítést, illetve szolgáltatásnyújtást teljesítő adóalanynál. A számlát azonban nem e támogató felé kell kibocsátani, hanem a szolgáltatást igénybe vevő felé, rajta az áthárított adó alapjaként csak a megrendelő (étkező) által fizetett ellenértéket lehet figyelembe venni, de az intézménynek a támogatás összegével növelt ellenértékre kell az áfát a bevallásban megfizetni. Az nem kifogásolható – sőt célszerű –, ha tájékoztató adatként a támogatás összegét is – a bizonylat kötelező adattartalmán túl – szerepeltetik a bizonylaton. Az árat befolyásoló államháztartási támogatás különösen akkor fordul elő, ha az étkezési támogatást nem normatívaként, hanem utólag egyedi igénybejelentés alapján folyósították. Ha az intézmény az étkezési támogatást normatívaként kapja, akkor ezen támogatás adóalap részét nem képező államháztartási támogatásnak minősül. A folyósított támogatásról az önkormányzat felé ebben az esetben sem kell az intézménynek Áfa-tv. szerinti bizonylatot kibocsátani, elegendő a számviteli törvény szerinti egyéb bizonylat (Szt. 165. §-a) kibocsátása. Természetesen nem kifogásolható, hogy az adóalany ilyenkor is számlát bocsát ki, és a számlán adómérték helyett "áfa hatályán kívüli" ügylet szövegrészt szerepelteti. Ez a támogatás nem egy konkrét szolgáltatás ellenértéke, így az nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget. Az étkező felé ilyenkor is számlát (vagy legalábbis nyugtát) ki kell bocsátani. A támogatások folyósítása miatt önmagában 2006. január 1-jétől már nem kell arányosítani. A vállalkozó számlája alapján az étkeztetés összköltségének (nettó 200 000 forint) áfáját (30 000 forint) – a törvényben meghatározott egyéb feltételek fennállása esetén – teljes egészében levonásba lehet helyezni, mert a szóban forgó, igénybe vett szolgáltatás teljes egészében az ellenérték fejében értékesülő adóköteles tevékenységhez, nevezetesen a hallgatók felé történő értékesítéshez kapcsolódik. Itt tehát a tételes elkülönítés szabályait kell alkalmazni, mert a vállalkozótól kapott szolgáltatást egy az egyben egy adóköteles szolgáltatásnyújtáshoz használja fel. Fontos, hogy az előzetesen felszámított adót teljes egészében akkor lehet levonni, ha az étkezés ellenérték fejében értékesül, azaz az étkezők között mindenki fizet ellenértéket, illetve ha vannak ingyenes étkezők, a térítésmentes étkeztetés törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kötelezettségen alapul. A vásárolt étkeztetés áfalevonhatóságát nem érinti az […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
