Garantált illetménynövekedés
Kérdés
A Gazdasági Ellátó Szervezetek tekintetében a 77/1993. (V. 12.) Korm. rendelet tartalmaz a közalkalmazotti jogviszony vonatkozásában végrehajtási szabályokat. E rendelet azonban nem tartalmaz előírásokat a közalkalmazotti illetménynövekedést illetően, így a "további" szakképesítések hasznosításának mértékére sem. Ha a szakközépiskolai érettségi bizonyítványban a vállalati tervező, könyvelő statisztikus szakképesítés fel van tüntetve, adható-e illetménynövekedés? A társulási munkaszervezetben dolgozó belső ellenőröknek a főiskolai, egyetemi (közgazdász, jogász) végzettségen túli további mérlegképes könyvelő, illetve adótanácsadó felsőfokú szakképesítésre adható-e illetménynövekedés? A további szakképesítés mindkét esetben szerepel a kinevezésben.
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2008. július 29-én (99. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2103
[…] szakképesítés hasznosítására vonatkozó speciális feltételeket például az orvosok, pedagógusok esetében. A helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó egyes költségvetési intézményeknél a végrehajtási rendelet [77/1993. (V. 12.) Korm. rendelet] nem tartalmaz különös szabályokat e tekintetben. Ennek megfelelően ebben az ágazatban az általános törvényi kritériumoknak, azaz a 10%-os mértékű hasznosításnak kell eleget tenni. Annak megítélését, hogy mi minősül legalább 10%-os mértékű hasznosításnak, a jogalkotó a munkáltató mérlegelésére bízza. Irányadó lehet az, hogy a közalkalmazott a munkaidejének mekkora részében használja a további szakképesítést, vagy hogy az ellátandó feladatok milyen arányban igénylik a további képzettség használatát. Természetesen mindig a konkrét munkakör és a munkavégzés összes körülményeinek mérlegelése alapján lehet a kérdésben dönteni. A garantált illetmény növelése azon időszak alatt illeti meg a közalkalmazottat, amely alatt a további szakképesítést használja. A törvény az illetmény növelését a "tábla szerinti" garantált illetményhez képest írja elő. Amennyiben az illetmény egyébként is magasabb annál, mint amennyivel az illetménynövelés eredményeként lenne, nincs törvényi kötelezettség a további emelésre. Ha a közalkalmazott a szakközépiskolai érettségi mellett - ami alapján egyébként besorolták – vállalati tervező, könyvelő statisztikus (középszintű) szakképesítéssel is rendelkezik, és az a munkakör ellátásához szükséges, fel van tüntetve a kinevezésében, továbbá azt legalább 10%-ban hasznosítja is, részére jár a garantált illetményhez képest a törvényben meghatározott mértékű (5, illetve több további szakképesítés esetén 8%) illetménynövekedés. A társulási munkaszervezetben dolgozó belső ellenőröknek a mérlegképes könyvelő, illetve adótanácsadó felsőfokú szakképesítés után akkor jár illetménynövekedés, ha ez a szakképzettség nem a munkakör ellátásához szükséges képesítés, ami alapján besorolták, hanem azon túlmenően rendelkezik a közalkalmazott azzal, feltéve hogy a további már ismertetett feltételek is fennállnak. Tehát amennyiben a közalkalmazott a belső ellenőri munkakört nem szakirányú (közgazdasági, jogi, államigazgatási), hanem más felsőfokú iskolai végzettség alapján tölti be, akkor a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 11. §-a képesítési követelményként […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2008. július 29-én (99. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2103
[…] szakképesítés hasznosítására vonatkozó speciális feltételeket például az orvosok, pedagógusok esetében. A helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó egyes költségvetési intézményeknél a végrehajtási rendelet [77/1993. (V. 12.) Korm. rendelet] nem tartalmaz különös szabályokat e tekintetben. Ennek megfelelően ebben az ágazatban az általános törvényi kritériumoknak, azaz a 10%-os mértékű hasznosításnak kell eleget tenni. Annak megítélését, hogy mi minősül legalább 10%-os mértékű hasznosításnak, a jogalkotó a munkáltató mérlegelésére bízza. Irányadó lehet az, hogy a közalkalmazott a munkaidejének mekkora részében használja a további szakképesítést, vagy hogy az ellátandó feladatok milyen arányban igénylik a további képzettség használatát. Természetesen mindig a konkrét munkakör és a munkavégzés összes körülményeinek mérlegelése alapján lehet a kérdésben dönteni. A garantált illetmény növelése azon időszak alatt illeti meg a közalkalmazottat, amely alatt a további szakképesítést használja. A törvény az illetmény növelését a "tábla szerinti" garantált illetményhez képest írja elő. Amennyiben az illetmény egyébként is magasabb annál, mint amennyivel az illetménynövelés eredményeként lenne, nincs törvényi kötelezettség a további emelésre. Ha a közalkalmazott a szakközépiskolai érettségi mellett - ami alapján egyébként besorolták – vállalati tervező, könyvelő statisztikus (középszintű) szakképesítéssel is rendelkezik, és az a munkakör ellátásához szükséges, fel van tüntetve a kinevezésében, továbbá azt legalább 10%-ban hasznosítja is, részére jár a garantált illetményhez képest a törvényben meghatározott mértékű (5, illetve több további szakképesítés esetén 8%) illetménynövekedés. A társulási munkaszervezetben dolgozó belső ellenőröknek a mérlegképes könyvelő, illetve adótanácsadó felsőfokú szakképesítés után akkor jár illetménynövekedés, ha ez a szakképzettség nem a munkakör ellátásához szükséges képesítés, ami alapján besorolták, hanem azon túlmenően rendelkezik a közalkalmazott azzal, feltéve hogy a további már ismertetett feltételek is fennállnak. Tehát amennyiben a közalkalmazott a belső ellenőri munkakört nem szakirányú (közgazdasági, jogi, államigazgatási), hanem más felsőfokú iskolai végzettség alapján tölti be, akkor a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 11. §-a képesítési követelményként […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
