Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2010. szeptember 21-én (136. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2740

[…] március 1-je között nem szünetelt 45 napnál hosszabb ideig.<br> A szabadság, illetve a szülési szabadság miatti szünetelés időtartamát nem kell a jogviszony szünetelésének időtartamánál figyelembe venni.<br> Az Mt. értelmében a munkavállaló jogviszonya akkor szünetel, amikor a jogviszony formálisan fennáll, de az abból folyó jogok a munkavállalót nem illetik meg, és a kötelezettségek nem terhelik. Adott esetben a munkavállaló nem köteles munkát végezni, mert keresőképtelen, vagy az Mt. 107. §-a szerint mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A leírtakból az is következik tehát, hogy a köztisztviselői jogviszony a szünetelés egyes eseteiben fennáll ugyan, csupán a jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket a felek nem gyakorolják. A hivatkozott kormányrendelet a szünetelésből kiemel két esetet, amit nem tekint a keresetkiegészítésre való jogosultságnál szüneteltetésnek, azonban a keresőképtelenséget annak tekinti. Ennek értelmében attól, hogy munkahelyi baleset érte, keresőképtelen, a keresetkiegészítésre nem jogosult. Jogorvoslatra viszont van lehetősége.<br> Az Mt. 174. §-a értelmében a közigazgatási szerv a köztisztviselőnek közszolgálati jogviszonyával összefüggésben okozott káráért vétkességre tekintet nélkül felel. A törvény rendelkezéseiből megállapítható, hogy a köztisztviselő – balesetére hivatkozással – akkor terjeszthet elő eredményesen a közigazgatási szervvel szemben kártérítési igényt, ha balesetét a közszolgálati jogviszonyával összefüggésben szenvedte el, és ezzel összefüggésben […]