Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2011. június 28-án (149. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2935

[…] – a területi gazdasági kamara, illetőleg a szakmai szervezet elnöke bízza meg, a szakmai vizsgát szervező, valamint a szakképzést folytató intézmény képviselőjét pedig az intézmény vezetője. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet (továbbiakban: Rendelet) 12. § (2) bekezdés szerint a vizsgabizottság elnökének és tagjainak megbízásáról a megbízó iskolai rendszerű szakképzésben a vizsgaidőszak első napja, iskolarendszeren kívüli szakképzésben a szakmai vizsga első vizsgatevékenységének időpontja előtt legalább tizenöt nappal írásban értesíti a vizsgaszervezőt. A Rendelet 12. § (6) bekezdése rögzíti, hogy a vizsgabizottsági tagság az arra vonatkozó felkérés, a vizsgabizottság elnöke esetén pedig a kijelölés elfogadásával jön létre. A vizsgabizottság tagjának megbízása határozott időre szól. Ha a vizsgabizottság tagja megbízását nem tudja ellátni, helyettesítéséről a megbízójának kell gondoskodnia. A Rendelet 14. § (1) bekezdése alapján a vizsgaszervező képviselőjét, a vizsgabizottság munkáját segítő szakértőket (beleértve a kérdező tanárt, javító tanárt, felügyelő tanárt), továbbá a jegyzőt a vizsgaszervező írásban bízza meg. A kérdező tanár személyére a szakképzést folytató intézmény javaslatot tehet. A szakmai vizsgadíjjal kapcsolatos kérdéseket a 20/2008. (XII. 17.) SZMM rendelet (továbbiakban: Vizsgadíj rendelet) szabályozza. Ennek 3. § (1) bekezdése kimondja, hogy a szakmai vizsgán végzett munkáért a vizsgáztatót vizsgáztatási díj illeti meg, amely – függetlenül a vizsganapok számától – a szakmai vizsga teljes időtartamára szól. A Vizsgadíj rendelet 4. § (1) bekezdése azt is rögzíti, hogy amennyiben a szakmai vizsgára vagy annak egyes vizsgarészeire, vizsgatevékenységeire a vizsgáztató állandó lakóhelyétől eltérő helységben kerül sor, úgy a vizsgáztatót a vizsgáztatási díj mellett utazási, illetve szállásköltség illeti meg. Az utazási költség elszámolása tömegközlekedési eszköz igénybevétele esetén a menetjegy, saját gépjármű használata esetén a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény, valamint a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésre vonatkozó jogszabály előírásai alapján történik. Vasút igénybevétele esetén 2. osztályú menetjegy számolható el. Figyelembe véve a személyijövedelemadó-törvény jelenleg hatályos, hivatali, üzleti utazásra, illetve munkába járásra vonatkozó rendelkezéseit is, tekintve, hogy azok alapján a vizsgáztatás hivatali, üzleti utazásnak, és nem pedig munkába járásnak minősül, az utazási és szállásköltségek elszámolásához (tömegközlekedéssel történő utazásnál) a szolgáltatásról szóló, jelen esetben a díjat, költségtérítést kifizető nevére kiállított számla is szükséges, továbbá a hivatali, üzleti utazás elrendeléséhez – véleményünk szerint szintén a kifizetőnek – kiküldetési rendelvényt kell kiállítani. Ebben az esetben ezen költségek elszámolása a magánszemélynél jövedelemnek nem […]