Beszámítás
Kérdés
Önkormányzati pályázati elszámolás alkalmával merült fel a következő problémánk:
Esetünkben vannak olyan cégek, amelyek az önkormányzat szállítói és vevői is egyaránt, ezért kérésükre több esetben kompenzációt hajtunk végre, amely mögött tényleges pénzmozgás (maximum a különbözet erejéig) nincsen. A pályázati elszámolók szerint államháztartáson belül erre nem is lenne lehetőség, viszont mi erre vonatkozó törvényi előírást nem találtunk. Államháztartáson belül alkalmazható-e a kompenzáció, ha nem, akkor ezt mely jogszabályban találjuk meg?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2013. október 8-án (186. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3529
[…] vele szembeállított követelés egyenlő összegű. Ha a kötelezett követelése kisebb, mint a tartozása, akkor a különbözet erejéig fennáll a tartozása. Amikor ez az összeg nagyobb, akkor a különbözetet a jogosulttól továbbra is követelni lehet.A Ptk. és az Szt. is nevesíti a beszámítás fogalmát, és a jogszabály ezekről részletesen rendelkezik. Ez viszont még nem lenne egyenes következménye annak, hogy a költségvetési szervek is alkalmazhatnák a követelés és kötelezettség beszámítással történő rendezését. Hiszen valóban előfordul, hogy a költségvetési szervek az Szt.-t eltéréssel alkalmazzák.A beszámításnak feltétele, hogy a követelés és a kötelezettségek egyneműnek legyenek. Azonos szolgáltatások fogadhatóak el egymással szemben. Csak az azonos módon mérhető, egyező paraméterű kötelezettségeket, követeléseket lehet összevezetni, és megegyező összeg esetén kivezetni, megszüntetni.Vizsgálni szükséges a jogszabályi lehetőséget, hogy ne legyen esetleges kivétel vagy tiltás, amely korlátozná a beszámítás lehetőségét a költségvetési szervek esetében. Ezért a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletet (Áhsz.) is meg kell vizsgálni.Az Áhsz. 38. §-ának (8) bekezdése szerint a pénzügyileg realizált, illetve a pénzforgalom nélküli sajátos elszámolással, beszámítással rendezett összegeket ténylegesen teljesített bevételként, illetve kiadásként kell figyelembe venni.Ugyanennek a kormányrendelet a 9. számú mellékletében, a számlakerettükör számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások között rendelkezik a beszámítás lehetőségéről. E szerint "A könyvviteli mérlegben és a nyilvántartásokban a követelést könyv szerinti értéken addig kell kimutatni, amíg azt pénzügyileg vagy egyéb módon nem rendezték, váltóval ki nem egyenlítették, illetve amíg azt el nem engedték, vagy behajthatatlan követelésként le nem írták. Amennyiben két fél gazdasági kapcsolata során egymással szembeni követelés és kötelezettség is keletkezik, és a követelés a másik féllel szemben fennálló kötelezettség Polgári Törvénykönyv szerinti beszámítással történő rendezésében állapodnak meg, a gazdasági események hatását akkor is bruttó módon kell elszámolni. A 499. Pénzforgalom nélküli költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása számla segítségével kell megjeleníteni az egybeszámítás során érintett költségvetési bevételeket és kiadásokat, majd ezt követően vezethetők ki a tőkeváltozással szemben a beszámítás során érintett követelések és kötelezettségek összegei.Mindezekből következik, […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2013. október 8-án (186. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3529
[…] vele szembeállított követelés egyenlő összegű. Ha a kötelezett követelése kisebb, mint a tartozása, akkor a különbözet erejéig fennáll a tartozása. Amikor ez az összeg nagyobb, akkor a különbözetet a jogosulttól továbbra is követelni lehet.A Ptk. és az Szt. is nevesíti a beszámítás fogalmát, és a jogszabály ezekről részletesen rendelkezik. Ez viszont még nem lenne egyenes következménye annak, hogy a költségvetési szervek is alkalmazhatnák a követelés és kötelezettség beszámítással történő rendezését. Hiszen valóban előfordul, hogy a költségvetési szervek az Szt.-t eltéréssel alkalmazzák.A beszámításnak feltétele, hogy a követelés és a kötelezettségek egyneműnek legyenek. Azonos szolgáltatások fogadhatóak el egymással szemben. Csak az azonos módon mérhető, egyező paraméterű kötelezettségeket, követeléseket lehet összevezetni, és megegyező összeg esetén kivezetni, megszüntetni.Vizsgálni szükséges a jogszabályi lehetőséget, hogy ne legyen esetleges kivétel vagy tiltás, amely korlátozná a beszámítás lehetőségét a költségvetési szervek esetében. Ezért a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletet (Áhsz.) is meg kell vizsgálni.Az Áhsz. 38. §-ának (8) bekezdése szerint a pénzügyileg realizált, illetve a pénzforgalom nélküli sajátos elszámolással, beszámítással rendezett összegeket ténylegesen teljesített bevételként, illetve kiadásként kell figyelembe venni.Ugyanennek a kormányrendelet a 9. számú mellékletében, a számlakerettükör számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások között rendelkezik a beszámítás lehetőségéről. E szerint "A könyvviteli mérlegben és a nyilvántartásokban a követelést könyv szerinti értéken addig kell kimutatni, amíg azt pénzügyileg vagy egyéb módon nem rendezték, váltóval ki nem egyenlítették, illetve amíg azt el nem engedték, vagy behajthatatlan követelésként le nem írták. Amennyiben két fél gazdasági kapcsolata során egymással szembeni követelés és kötelezettség is keletkezik, és a követelés a másik féllel szemben fennálló kötelezettség Polgári Törvénykönyv szerinti beszámítással történő rendezésében állapodnak meg, a gazdasági események hatását akkor is bruttó módon kell elszámolni. A 499. Pénzforgalom nélküli költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása számla segítségével kell megjeleníteni az egybeszámítás során érintett költségvetési bevételeket és kiadásokat, majd ezt követően vezethetők ki a tőkeváltozással szemben a beszámítás során érintett követelések és kötelezettségek összegei.Mindezekből következik, […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
