Kártérítés, kártalanítás, jogalap nélküli gazdagodás?
Kérdés
Önkormányzatunk több termőfölddel is rendelkezik, melyek közül az egyik tekintetében korábban haszonbérleti szerződést kötött egy gazdasági társasággal (vagyis határozott időre haszonbérleti jogot engedett a gazdasági társaság javára a tulajdonában lévő termőföldterületre). A?haszonbérleti szerződés alapján a gazdasági társaság meghatározott összegű bérleti díj fizetésére köteles az önkormányzat részére. Az önkormányzat a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadására, haszonbérbe adására vonatkozó tevékenységére adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta az Áfa-tv. 88. §-a alapján. A gazdasági társaság szőlőültetvény-telepítést végzett a termőföldön. Tekintettel a szőlőültetvény telepítésére (vagyis a gazdasági társaság beruházására), az önkormányzat tulajdonában lévő termőföld piaci értéke jelentősen növekedett. Az önkormányzat értékesíteni kívánja a termőföldet a rajta lévő szőlőültetvénnyel együtt harmadik fél részére, a haszonbérleti szerződés megszüntetése mellett. A gazdasági társaság által az önkormányzat tulajdonában lévő termőföldön telepített szőlőültetvény mint tárgyieszköz-beszerzés szerepel a társaság könyveiben. Amennyiben az önkormányzat jog-alap nélküli gazdagodás címén, elismert kötelezettségként fizet egy kialkudott összeget a gazdasági társaságnak, az így kapott összeget a társaság elszámolhatja-e az Áfa-tv. rendszerében kártérítésként, áfa felszámítása nélkül, vagy ezen összeg tekinthető-e kártalanításnak, s ennek következtében a felszámított áfa összegét az önkormányzat levonásba helyezheti-e a bérbeadási, haszonbérbe adási tevékenységéhez kapcsolódóan?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2017. november 7-én (251. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4590
[…] csökkenne".Föld esetében alkotórésznek számít a növedék is, tekintve, hogy a Ptk. 5:51. §-a szerint a föld tulajdonosa megszerzi mindazon dolgoknak a tulajdonjogát, amelyek utóbb váltak a föld alkotórészévé, kivéve, ha az valamely jogviszony alapján mást illet. Ebből következően tehát, ha egy dolog egy ingatlan alkotórészévé válik, akkor – tekintettel arra, hogy az alkotórész és a fődolog tulajdonjoga fő szabály szerint nem válik el egymástól – az alkotórész is a fődolog tulajdonosának tulajdonába kerül.A XXVI. számú Polgári Elvi Döntésben foglaltak alapján a földben gyökerező fa alkotórésze a földnek, s mindaddig az is marad, amíg a földtől el nem választják. A szőlőültetvény is olyan növedék, amely utóbb vált a föld alkotórészévé, a telepített szőlő az alatta lévő földtől való elválasztással elpusztulna, illetve az elválasztással értéke számottevően csökkenne. Ebből következően a föld tulajdonjogának megszerzése nélkül a földön telepített szőlő önállóan nem forgalomképes (BH2003. 246. sz. elvi döntés).Mindezek alapján a szőlőültetvény a föld Ptk. 5:51 §-a szerinti növedékének, egyúttal a föld Ptk. 5:15 §-a szerinti alkotórészének tekintendő, önmagában véve nem tekinthető ingatlannak, s tekintve, hogy önállóan nem forgalomképes, termékértékesítés tárgyát sem képezheti.Az Áfa-tv. 13. §-ának (1) bekezdése értelmében szolgáltatásnyújtásnak minősül bármely olyan ügylet, amely az Áfa-tv. értelmében nem termék értékesítése.A fent kifejtettek, valamint a fent hivatkozott jogszabályhelyek alapján, amennyiben az önkormányzat megtéríti a társaságnak azt az összeget, amellyel a termőföld piaci értéke növekedett (illetve a kialkudott összeget), akkor elmondható, hogy ez az összeg – okozott kár hiányában – nem tekinthető sem kártérítésnek, sem kártalanításnak, hanem az önkormányzat a társaság által nyújtott szolgáltatás ellenértékét fizeti meg, amely szolgáltatást az […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2017. november 7-én (251. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4590
[…] csökkenne".Föld esetében alkotórésznek számít a növedék is, tekintve, hogy a Ptk. 5:51. §-a szerint a föld tulajdonosa megszerzi mindazon dolgoknak a tulajdonjogát, amelyek utóbb váltak a föld alkotórészévé, kivéve, ha az valamely jogviszony alapján mást illet. Ebből következően tehát, ha egy dolog egy ingatlan alkotórészévé válik, akkor – tekintettel arra, hogy az alkotórész és a fődolog tulajdonjoga fő szabály szerint nem válik el egymástól – az alkotórész is a fődolog tulajdonosának tulajdonába kerül.A XXVI. számú Polgári Elvi Döntésben foglaltak alapján a földben gyökerező fa alkotórésze a földnek, s mindaddig az is marad, amíg a földtől el nem választják. A szőlőültetvény is olyan növedék, amely utóbb vált a föld alkotórészévé, a telepített szőlő az alatta lévő földtől való elválasztással elpusztulna, illetve az elválasztással értéke számottevően csökkenne. Ebből következően a föld tulajdonjogának megszerzése nélkül a földön telepített szőlő önállóan nem forgalomképes (BH2003. 246. sz. elvi döntés).Mindezek alapján a szőlőültetvény a föld Ptk. 5:51 §-a szerinti növedékének, egyúttal a föld Ptk. 5:15 §-a szerinti alkotórészének tekintendő, önmagában véve nem tekinthető ingatlannak, s tekintve, hogy önállóan nem forgalomképes, termékértékesítés tárgyát sem képezheti.Az Áfa-tv. 13. §-ának (1) bekezdése értelmében szolgáltatásnyújtásnak minősül bármely olyan ügylet, amely az Áfa-tv. értelmében nem termék értékesítése.A fent kifejtettek, valamint a fent hivatkozott jogszabályhelyek alapján, amennyiben az önkormányzat megtéríti a társaságnak azt az összeget, amellyel a termőföld piaci értéke növekedett (illetve a kialkudott összeget), akkor elmondható, hogy ez az összeg – okozott kár hiányában – nem tekinthető sem kártérítésnek, sem kártalanításnak, hanem az önkormányzat a társaság által nyújtott szolgáltatás ellenértékét fizeti meg, amely szolgáltatást az […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
