Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2019. február 5-én (271. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4891

[…] tárgyévi kötelezettséggel terhelt maradvány részeként megjelenni, mivel már a következő év költségvetésében jelentkeznek.Amennyiben határozott időszakos elszámolásúak a szerződések, és a teljesítésigazolással rendelkező számla időszaka december 31-ig tart, a számlakiállítás ideje már következő évben, januárban történik, akkor a tárgyévi könyvelésben, mint költségvetési évet követően esedékes kötelezettséget könyvelik. Ilyen szerződések pl. gáz-, víz-, áram-, internet-, telefonszerződések. Időbeli elhatárolás nem szükséges. A szerződések nem képezik a kötelezettségvállalással terhelt maradvány részét, mivel azok már a tárgyévet követő év költségvetését terhelik.Ha viszont olyan számláik vannak, amelyeken a teljesítési időszak a tárgyévről áthúzódik a tárgy-évet követő évre, és a számla kiállítási dátuma következő év januári, akkor a számlát meg kell bontani. A december 31-ig tartó időszakot érintő összeget a tárgyévi könyvekbe kell felvenni. A január 1-jétől kezdődő időszakot terhelő összeg viszont csak a tárgyévet követő évi könyvekbe kerülhet be, mint költségvetési évben esedékes kötelezettség. Itt a kötelezettség nem áll fenn a fordulónapon, hisz annak teljesítése csak azt követően kezdődik meg. Természetesen ez utóbbi összeg sem lesz a tárgyévi maradvány kötelezettségvállalással terhelt része. Időbeli elhatárolás alkalmazása ebben az esetben sem lehetséges.A helyi önkormányzati költségvetési szerv költségvetési évi kiadási előirányzatai terhére abban az esetben vállalható kötelezettség, ha az abból származó valamennyi kifizetés a költségvetési évet követő év június 30-áig megtörténik. Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kiadási előirányzatai terhére a költségvetési év december 31-ét követően esedékes határozott és határozatlan […]