Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2023. március 7-én (336. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5946

[…] ugyanis nem tekinthető a rendelkezési jog gyakorlásának [Szja-tv. 9. § (3) bekezdés]. A bevételt szerző harmadik tag tekintetében az adókötelezettséget az Szja-tv. 68. §-a és a Szocho-tv. 1. §-ának (5) bekezdése, a 2. § (1)–(2) bekezdései és 3. § (5) bekezdése alapján kell teljesíteni. Az Itv. 18. §-ának (1) bekezdése értelmében az ingatlan mellett a 18. § (2) bekezdésében meghatározott ingók és vagyoni értékű jogok visszteher mellett, illetve öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése esik visszterhes vagyonátruházási illeték alá. Mindezek alapján, ha a magánszemély a megszűnt cég vagyonából visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát képező vagyontárgyat (ingatlant, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot, gépjármű tulajdonjogát, vagyoni értékű jogát, közterületen álló ingatlannak nem minősülő felépítményt, belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétet) szerez, akkor azután visszterhes vagyonátruházásiilleték-fizetési kötelezettsége merül fel. Ha azonban a tagok nem a társasági szerződésben (vagyonfelosztási javaslatban), hanem egyéb okiratban, például taggyűlési jegyzőkönyvben rögzítik, hogy a társaság megmaradt vagyonát nem a társasági szerződés szerint a törzsbetétek arányában kívánják egymás között elosztani, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy a két tag a társasággal szemben fennálló követelését ruházza át a harmadik tag javára. Ez esetben pedig a két tag megszerezte a rendelkezési jogot a követelés összege felett, és adókötelezettségük keletkezik függetlenül attól, hogy a kifizetés a harmadik tag részére történik. Az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint vagyoni értékű jognak minősül ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés. Az Itv. 11. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján ajándékozási illeték tárgya vagyoni értékű jognak […]