Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2024. február 13-án (351. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6205

[…] feladat. Fentiek alapján, bár a védőnői feladat ellátásához szükséges ingatlanok használatának biztosítását az Eatv. ingyenesen írja elő, azonban az ingatlan vonatkozásában feltételezhetően továbbra is az önkormányzat áll szerződésben a közüzemi szolgáltatókkal, továbbá az épület fenntartásának kötelezettsége valószínűleg továbbra is az önkormányzatot terheli, ezért az ingatlan fenntartása során az önkormányzatnál felmerült költségeket a kórház számla ellenében kifizeti. Az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja szerint bérbeadás, -vétel a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek. E rendelkezés alapján a konkrét esetben olyan, az Áfa-tv. értelmében vett ingatlan-bérbeadás történik, amelynek ellenértékét az ingatlan használatával kapcsolatban áthárított költségek képezik. Az önkormányzat ugyanis, bár a használatért nem számít fel díjat (ebben az értelemben az Eatv. alkalmazásában beszélhetünk ingyenességről), azonban a bérbeadáshoz járulékos jelleggel kapcsolódó ügyleti elemek díja az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az adó alapjába beletartozik, így – álláspontunk szerint – az ingatlan-bérbeadás nem tekinthető ingyenes ügyletnek, hanem annak ellenértékeként, így adóalapként a megtérítendő költségeket kell figyelembe venni. Az ingatlanok használatának biztosítása tehát az Áfa-tv. rendszerében adóköteles ügyletként azonosítandó, amely főszabály szerint – az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés l) pontja alapján – adómentes, azzal, hogy ha az önkormányzat élt az Áfa-tv. 88. §-ában biztosított adókötelessé tételi lehetőséggel, akkor az ügylet áfa felszámításával számlázandó. A költségeket azonban – álláspontunk szerint – meg kell osztani aszerint, hogy melyek azok, melyek az ingatlan-bérlethez köthetők (és így a bérbeadás adóalapját képezik), és melyek azok, melyek az abban folytatott tevékenységgel kapcsolatban merülnek fel (és ezért nem tartoznak bele az ingatlan-bérbe-adás adóalapjába). A klasszikus rezsielemek (víz-, gáz-, áram-, távhőköltségek) egyértelműen az ingatlan-bérlethez köthetők. A telefon és internet díjának megítélésére az alábbiakat tartjuk irányadónak: Az Európai Bíróság a C 392/11. sz. ügyben hozott ítéletében az alábbiak szerint rendelkezett: A bíróság megállapította, hogy valamely szolgáltatást egységesnek kell minősíteni, amennyiben a jogalany által nyújtott két vagy több szolgáltatási elem, illetve cselekmény annyira szorosan kapcsolódik egymáshoz, hogy azok objektíve egyetlen oszthatatlan gazdasági ügyletet alkotnak, amelynek elemekre bontása erőltetett lenne. Ugyanez a helyzet továbbá akkor is, amennyiben egy vagy több szolgáltatási elem főszolgáltatást alkot, míg a másik vagy többi elemet úgy kell tekinteni, mint amelyek egy vagy több, a főszolgáltatás adójogi sorsát osztó járulékos szolgáltatást képeznek. Különösen, valamely szolgáltatást akkor kell járulékosnak tekinteni a főszolgáltatáshoz képest, ha nem önálló célként jelenik meg az ügyfelek számára, hanem arra szolgál, hogy a szolgáltatásnyújtó főszolgáltatását a lehető legjobb feltételek mellett tudják igénybe venni. Nincs abszolút szabály a szolgáltatásnyújtás terjedelmének az áfa szempontjából történő meghatározására, és így a szolgáltatásnyújtás terjedelmét az összes körülmény figyelembevételével kell meghatározni. Minden esetben azt kell megvizsgálni, hogy a nyújtott szolgáltatások egyetlen oszthatatlan gazdasági ügyletet […]