Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2024. november 26-án (364. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6448

[…] alapíthat. A 95. § (3)–(4) bekezdése kimondja, hogy a társulási tanács és a bizottságok működésére egyebekben a képviselő-testületre és az önkormányzati bizottságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni; a társulási tanács munkaszervezeti feladatait (döntések előkészítése, végrehajtás szervezése) eltérő megállapodás hiányában a társulás székhelyének polgármesteri hivatala látja el. A társulás tehát egy közös képviselő-testületre hasonlít, vagyis önmagában nem hivatali működésre alkalmas szerv.A Ktft. 2. §-ának (1) bekezdése mondja ki, hogy „a felügyelő köztisztviselő. Közszolgálati jogviszonyára, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni”. A Kttv. 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja a saját hatályát „a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala, közterület-felügyelete, a közös önkormányzati hivatala köztisztviselőjének közszolgálati jogviszonyára” vonatkoztatva határozza meg. A köztisztviselő tehát – ha e feladat ellátására nem alapítanak önálló költségvetési szervet – a polgármesteri hivatallal vagy a közös önkormányzati hivatallal áll jogviszonyban. Tehát nem közvetlenül az adott település képviselő-testületével, vagy pedig a képviselő-testületek által létrehozott társulással. Az a kitétel, hogy közterület-felügyeletet több önkormányzat társulásos formában is működtethet, tehát nem értelmezhető úgy, hogy maga a társulás lenne a közterület-felügyelő munkáltatója: vagy valamelyik, a társuláshoz tartozó polgármesteri hivatallal kell jogviszonyban állnia, vagy a társulás által költségvetési intézményként létrehozott közterület-felügyelettel. Maga a Kttv. fenti szabálya sem sorolja fel a társulást […]