Polgármester szabadságmegváltása újraválasztás esetén

Kérdés: Kifizethető-e a főállású polgármester ki nem vett szabadsága, amennyiben 2024. 10. 01. napjától újraválasztották, vagy a Kttv. alapján ugyanúgy folyamatos munkaviszonynak számít, mint a köztisztviselőknél?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyában” kiadott másik tájékoztatója, mely szerint „a polgármester tekintetében a képviselő-testület mint a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a szabadság nyilvántartására és annak kiadására, amely – függetlenül a jogviszony sajátos jellegétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Önkormányzati közterület-felügyelet

Kérdés: Községünk önkormányzata kezdeményezné társulás létrehozását a közterület-felügyelet létrehozására és működtetésére. A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 1. §-ának (2) bekezdése rendelkezik erről a lehetőségről. A Mötv. 90. §-a rendelkezik a társulás szabályairól. Amennyiben létrejön a társulás, akkor meg kell alakítani egy intézményt is a közterület-felügyelet működtetésére, vagy a társulás maga alkalmazhat köztisztviselő jogállású közterület-felügyelőt? Társulás esetén az irányítói és munkáltatói jogokat a társulás elnöke gyakorolná a közterület-felügyelő felett, és a kiadmányozási jog is az elnök jogköre lenne? Melyik a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...nem kell intézményt létrehozni a közterület-felügyelet működtetésére, ezt a feladatot a társulás maga is elláthatja. A munkáltatói jogkört és a kiadmányozási jogot a társulás elnöke gyakorolja.(Kéziratzárás: 2024. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Iskolakezdési támogatás

Kérdés: A 401/2023. Korm. rendelet 106. §-a alapján a köznevelési jogviszonyban foglalkoztatott óvónők iskolakezdési támogatásra jogosultak. A fenntartó, jelen esetben az önkormányzat, visszautasíthatja-e a kérelmet forráshiányra hivatkozva, illetve mérlegelheti-e, hogy nem a mindenkori minimálbér 45%-át, hanem annál kevesebbet ítél meg?
Részlet a válaszából: […] ...az e fejezetben szabályozott pénzbeni és természetbeni juttatásokat – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a munkáltató mérlegelési jogkörében nyújthatja” (kivételt csak a pedagógusigazolvány, a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Férfi kolléga nyugdíjazása I.

Kérdés: Egyik férfi munkatársunk 35 éve dolgozik intézményünkben, 2024 novemberében eléri a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, betölti a 65. életévét. A közalkalmazottakra vonatkozó törvény alapján jogviszonyát felmentéssel kéri majd megszüntetni. A felmentési idő 8 hónap lesz. Akkor is jogosult lesz a munkatársunk a felmentési időre, ha a nyugdíjkorhatár betöltésekor (2024 novemberében) nem megy el nyugdíjba, hanem pl. 6 hónapon belül bármikor és visszamenőlegesen (2024 novemberétől) igényli a nyugdíját? Ha igen, akkor azt mikortól kezdheti meg? Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől (2024. november) vagy a nyugdíjigénylés beadásának napjától, azaz pl. hat hónappal az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően?
Részlet a válaszából: […] ...irányadó. Tehát a felmentés kérelmezése esetén a munkáltató a férfi kolléga kérelmének nem köteles eleget tenni, hanem mérlegelési jogkörében úgy is dönthet, hogy még szüksége van a közalkalmazott munkájára, ezért nem menti fel. (Ez esetben a férfi kolléga...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Férfi kolléga nyugdíjazása II.

Kérdés: Ha a férfi dolgozó a 65. életévét betölti novemberben, és nem kéri felmentéssel a jogviszonyát megszüntetni, hanem marad tovább, fél–egy év múlva kérheti a jogviszonyának megszüntetését felmentéssel, vagy a felmentés akkor már nem fog járni, csak abban az esetben, ha a munkaadó mond föl a munkavállalónak felmentéssel? (Ebben az esetben pedig nem jár a végkielégítés.) Jól értelmeztem?
Részlet a válaszából: […] ...(kivéve a „nők40” nyugdíj-jogosultság esetét). Vagyis nincs kötve a kérelemhez, a felmentésről szóló döntését szabad mérlegelési jogkörében hozza meg, csak a jogszabályi rendelkezéseket kell betartania.E jogszabályi rendelkezések közé tartozik, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Államháztartáson kívüli forrásátadás

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonában van egy településüzemeltetési kft. A kft. pályázatot szeretne benyújtani elektromos autó vásárlására az Energetikai Minisztériumhoz. Az esetleges pályázati támogatáshoz jelentős önrészt kell biztosítania a pályázónak, ami nem áll a kft. rendelkezésére, de a tulajdonos önkormányzat ezt biztosítani szeretné számára. Van e szabályos lehetőség arra, hogy – kb. 5 millió forintos összeget – az önkormányzat mint tulajdonos a kft. rendelkezésére bocsássa? Korábban már egy fejlesztéshez biztosított az önkormányzat tagi kölcsön formájában önrészt, de ezt most vissza nem térítendő formában szeretné átadni a gazdasági társaságának.
Részlet a válaszából: […] ...tekintetében azonban ilyen tilalmat sem az Áht., sem az Ávr., sem pedig az Mötv. nem határoz meg. Erre tekintettel, ha az irányítási jogkört gyakorló helyi önkormányzat képviselő-testülete által alkotott rendelet, illetve a költségvetési szerv alapító okirata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

Ajándékok elfogadására vonatkozó belső szabályzat

Kérdés: A polgármester egy önkormányzati beruházásban kivitelezőként közreműködő vállalkozótól 350.000 forint értékben ajándékot fogadott el. Az ajándékok elfogadására vonatkozó szabályzatban az elfogadható ajándékok maximális értéke 20.000 forintban van meghatározva, az értékhatárt meghaladó ajándékot az önkormányzat részére juttatott ajándéknak kell tekinteni. A képviselő-testület határozatában megállapította, hogy a polgármester megszegte a szabályzatot, és felszólította, hogy a 20.000 forint feletti összeget a határozatban megállapított határidőig az önkormányzat számlájára fizesse be. A polgármester részéről a megadott időpontig befizetés nem történt. Letiltható-e ebben az esetben a tartozás a polgármester tiszteletdíjából? Amennyiben igen, milyen intézkedést kell tenni a képviselő-testületnek ennek érdekében? Amennyiben nem, milyen módon tudja a munkáltatói jogkört gyakorló képviselő-testület behajtani ezt a tartozást?
Részlet a válaszából: […] A Mötv. 42. §-ának 2. pontja alapján az önkormányzat működésének meghatározása a képviselő-testület átruházhatatlan hatáskörébe tartozó kérdés, e körbe tartozik az ajándékok elfogadására vonatkozó belső szabályzat megalkotása is. A Kttv. 225/A. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

Szociális intézmény vezetői posztjának betöltése

Kérdés: A szociális intézményünk vezetőjét 2019-ben neveztük ki, és adtunk számára 5 évre szóló magasabb vezetői megbízást. A polgármester és a testület is elégedett a munkájával, szeretnék, ha további 5 évvel meg lehetne hosszabbítani a vezetői megbízását új pályázat kiírása nélkül. Van lehetőség erre, vagy kötelező a pályázat kiírása?
Részlet a válaszából: […] ...20/B. §-ának (1) bekezdése értelmében a magasabb vezető és a vezető beosztás ellátására pályázatot kell kiírnia a megbízási jogkör gyakorlójának. A 20/B. § (5) bekezdése szerint a magasabb vezető és a vezető beosztás ellátása – a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Önkormányzati támogatású civil szervezetek

Kérdés: Önkormányzatunk támogat civil szervezeteket, alapítványokat. Milyen formában tehetjük ezt meg, illetve ezen szervezeteknek van-e elszámolási kötelezettsége az önkormányzatunk felé? Minden esetben kell támogatási szerződést kötni? Tudomásunk szerint egyesület állíthat ki számlát. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...szervei tekintetében azonban ilyen tilalmat sem az Áht., sem az Ávr., sem pedig az Mötv. nem határoz meg. Erre tekintettel, ha az irányítási jogkört gyakorló helyi önkormányzat képviselő-testülete által alkotott rendelet és egyéb szabályzatai sem támasztanak ezzel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Átláthatósági nyilatkozat

Kérdés: Az Áht. 41. §-ának (6) bekezdése előírja, hogy a költségvetési kiadási előirányzatok terhére olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel nem köthető érvényesen visszterhes szerződés, illetve a létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek. Költségvetési szerv esetén mely jogkörnél kell az átláthatósági nyilatkozat meglétét ellenőrizni? (A pénzügyi ellenjegyzésnek meg kell előznie a kötelezettségvállalást, azonban kötelezettséget vállalni csak átláthatósági nyilatkozat megléte esetén lehet?) Amennyiben a kötelezettségvállalás írásban létrejön, és a teljesítés is megtörténik a szerződés alapján, akkor a pénzügyi kifizetés meddig tagadható meg átláthatósági nyilatkozat hiányában? Mi a teendője a költségvetési szervnek, amennyiben a partner ebben a stádiumban nem ad átláthatósági nyilatkozatot, és a szerződést megelőző eredeti állapot már nem állítható vissza? Egyéni vállalkozónak szükséges-e átláthatósági nyilatkozatot adnia? Mi a jogállása (jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet)? Hol található az átláthatósági nyilatkozat megadásához kapcsolódó kitöltési útmutató?
Részlet a válaszából: […] Az Ávr. 53. §-a (1) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy törvény vagy e rendelet eltérő rendelkezése hiányában nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetés teljesítéséhez, amely értéke a kétszázezer forintot nem éri el.Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.
1
2
3
21