Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2025. június 3-án (372. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6652

[…] (1) bekezdésének a), b), d), f)–o) pontjai és a 86. § (1) bekezdésének a)–i), l), m) pontjai szerint mentes az adó alól, feltéve, hogy gondoskodik olyan, az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely az Szt. rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül.A civil szervezet jogi személy, és adóalanynak tekintendő akkor is, ha alanyi áfamentes. Ebből következően az európai uniós és a hazai szabályok szerint is kötelező részére számlát kiállítani.A kérdésből nem derül ki, hogy a nyugtával termék-értékesítést vagy szolgáltatást vásároltak-e, és az sem derül, hogy a szolgáltatásokra vonatkozó teljesítési hely szabályokat figyelembe véve, melyik államban van a teljesítés helye (Áfa-tv. 37–49. §-ai), továbbá az sem állapítható meg, hogy adó alól mentes szolgáltatásról van-e szó.Az Áfa-tv. 37. §-a szerinti szolgáltatásnyújtáshoz, illetve szolgáltatás igénybevételéhez közösségi adószám kell. Ezt még az első ilyen szolgáltatás teljesítése előtt kell igényelni, és ellentétben a közösségi termékbeszerzéssel, nincs értékhatárhoz kötve.Ha alanyi adómentes úgy vesz igénybe szolgáltatást külföldi adóalanytól, hogy annak teljesítési helye – az Áfa-tv. megfelelő alkalmazásával – belföldre esik, akkor szintén nem járhat el alanyi adómentes minőségében. Ez azt jelenti, hogy a másik országban (és belföldön nem) letelepedett, szolgáltatásnyújtó adóalany helyett – mint igénybe vevő – a szolgáltatás után saját nevében áfa felszámítására és fizetésére lesz kötelezett. A közösségi beszerzés utáni adófizetési kötelezettség számla alapján teljesíthető, nyugta alapján nem. Meg kell adni a vevő közösségi adószámát és az A60-as adatszolgáltatáson az eladó közösségi adószámát is szerepeltetni kell.Az Szt. 166. §-ának (1) bekezdése szerint számviteli bizonylat minden olyan, a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától –, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá. A (2) bekezdés szerint a számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani.A Tao-tv. 2. §-ának g) pontja szerint a társasági adónak alanya az alapítvány, a közalapítvány, az […]