Felújítási munkálatok számlázása


Önkormányzatunk a kerületi utak beruházásait, felújításait idegen vállalkozóval kötött szerződések keretében végezteti az önkormányzat képviseletében eljáró gazdasági társaság közreműködésével. A pénzügy részéről felmerült probléma azzal kapcsolatban, hogy a számlán a vállalkozónak milyen részletezettséggel kell feltüntetni az elvégzett munkát. A szerződésekben általában útfelújítás, útépítés szerepel, azonban legtöbbször pl. járda építése, felújítása, csapadékvíz-elvezetés építése, közvilágítás építése, tűzcsapok létesítése is kapcsolódik a munkákhoz. A könyvelés szempontjából különböző típusú építményekről van szó, többek között olyanokról is, melyeket a későbbiekben a fővárosi önkormányzat részére át kell adni. A pénzügy kérése az lett volna, hogy a vállalkozó az adott rész(vég)számlában külön-külön sorban szerepeltesse az út, a járda, a csapadékvíz, a közvilágítás stb. összegét, azonban az önkormányzat által megbízott gazdasági társaság képviselői ezt nem kérik a vállalkozótól. Helyes-e, hogy a számlá(ko)n csak egy sorban útépítés, útfelújítás szerepel, és a számla mellé kapunk egy Excel-táblázatot, melyben szerepel a többi vagyonelem helyrajzi számonkénti bontásban?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2025. november 25-én (380. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6854

[…] határozzák meg, de más jogszabályok, pl. a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény is tartalmaz kötelező előírásokat a számlázással kapcsolatban.A kötelező előírásokon túl a felek igényei szerint további adattartalmakat is kiköthetnek, pl. a számviteli alábontáshoz szükséges mértékű részletezést. Ezt célszerű a felek közötti szerződésben is rögzí-teni.Ha a számlán kizárólag „útépítés” vagy „útfelújítás” szerepel, az nem elégíti ki azt az elvárást, hogy a teljesítés egyértelműen beazonosítható legyen, különösen, ha valójában több, eltérő rendeltetésű építmény is készül (járda, vízelvezető, közvilágítás stb.). A könyvelésnek különböző eszközökre, főkönyvi számlákra kell bontania a ráfordításokat.A NAV és a szakmai gyakorlat is elfogadja, hogy a részletezést a számla melléklete tartalmazza – feltéve, hogy maga a számla utal a mellékletre, a melléklet egyértelműen kapcsolódik hozzá, és alkalmas a teljesítés tételes azonosítására (helyrajzi szám, bontás, munka típusa, érték), és megfelel a számviteli bizonylatra vonatkozó tartalmi követelményeknek. Itt figyelembe kell venni az Szt. 165. §-ának (2) bekezdését, ami szerint a számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Az Excel-táblás melléklet önmagában nem felel meg a számviteli bizonylatra vonatkozó előírásoknak, önmagában a melléklet nem helyettesíti azt a követelményt, hogy a számla szövegéből, illetve csatolmányából egyértelműen […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.