Véglegesen járó késedelmi kamat


Az Áhsz. 15. melléklete szerinti egységes rovatrend szerint B411. Egyéb működési bevételnek minősül többek között:
„h) a szerződés megerősítésével, a szerződésszegéssel kapcsolatos véglegesen járó bevételek (például óvadék, foglaló, kötbér, jótállás, szavatosság, késedelmi kamat, a késedelmes vagy elmaradt teljesítés miatti kártérítés), a szerződésen kívüli károkozásért, személyiségi, dologi vagy más jog megsértéséért, jogalap nélküli gazdagodásért kapott összegek”.
Fenti jogszabályi rendelkezést hogyan kell értelmezni? A járó késedelmi kamatot függetlenül a pénzügyi rendezéstől elő kell írni követelésként a költségvetési, illetve pénzügyi számvitelben? Ebben az esetben az óvatosság számviteli alapelv az államháztartás számvitelében nem érvényesül? Vagy csak a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg kell követelésként előírni, bevételként elszámolni? Az Szt. a pénzügyi rendezéshez köti a késedelmi kamat elszámolását, a 77. § (2) bekezdése b) pontjának rendelkezése értelmében csak a mérlegkészítés időpontjáig befolyt késedelmi kamat mutatható ki fordulónapon követelésként a számviteli törvény szerint. Amennyiben év végén a késedelmikamat-követelésről nincs egyenleg-visszaigazoló levél, egyéb módon sem igazolt a járó késedelmi kamat partner általi elismerése, úgy a késedelmi kamat követelésként kimutatható?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2026. április 14-én (386. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7013

[…] szavatosság, késedelmi kamat, a késedelmes vagy elmaradt teljesítés miatti kártérítés), a szerződésen kívüli károkozásért, személyiségi, dologi vagy más jog megsértéséért, jogalap nélküli gazdagodásért kapott összegeket. A meghatározás szerint a véglegesen járó késedelmi kamat mutatható ki a rovaton.Az Áhsz. fogalmi meghatározása alapján követelés az a jogszabályból, jogerős bírói végzésből, ítéletből, végleges hatósági határozatból, szerződésből – ideértve a vásárolt és a térítés nélkül átvett követelést is – jogszerűen eredő fizetési igény, amelyet a kötelezett elismert és – ellenszolgáltatást is tartalmazó szerződés esetén – a másik fél már teljesített, ilyennek minősül a bevallás alapján megállapított közhatalmi bevételre irányuló, valamint az olyan követelés is, amelyet a kötelezett vitat, de jogszabály alapján azt a fellebbezésre vagy perindításra tekintet nélkül teljesítenie kell, továbbá az állami adó- és vámhatóság által beszedett közhatalmi bevételek esetén az állami adó- és vámhatóságnak bevallás nélkül megfizetett összeg elszámolása során előírt követelés. A mérlegben […]
 
Kapcsolódó címkék:    
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.